kulcsár edina
Bár a legtöbben őt teszik felelőssé a tragédiáért, számos tudós kiállt a Titan sokat kritizált pilótája mellett.
A világ célkeresztjébe került a Titan merülőkapszula tragédiája óta a cég vezérigazgatója és egyben a merülőhajó ötödik áldozata, Stockton Rush. Míg a négy másik áldozatot, a brit milliárdos kalandort, Hamish Hardingot; a pakisztáni üzletembercsalád két tagját, Shahzada és Suliman Dawoodot; a francia haditengerészt, Paul-Henri Nargeolet-t egy emberként gyászolják, addig Rush körül forrnak az indulatok.
A világ jó része ugyanis nem mást, mint a híres repülőmérnököt teszi felelőssé a Titan tragédiájáért. Ezt csak súlyosbította az, hogy a merülőkapszula eltűnése után egyre-másra bukkantak fel azok az információk, melyek szerint Rush tisztában volt azzal, hogy a kapszula nemhogy életveszélyes, hanem egyenesen alkalmatlan a merülésre, emellett több vád szerint is silány anyagokból tákolták össze.
Az viszont tagadhatatlan, hogy ahogyan a merülőben ülő négy másik ember, úgy maga Rush is valóságos legenda volt a saját szakterületén. A tudományos zseniként számon tartott férfi ugyanis, mondhatni, beleszületett a jövőjébe: gazdag olaj- és hajóipari vállalkozást üzemeltető családban látta meg a napvilágot. Tanulmányait is ebben az irányban végezte: elit bentlakásos iskolák után az amerikai egyetemek egyik csúcsintézményén, a híres Princeton Egyetemen diplomázott repülőgép- és űrmérnöki szakon, 19 évesen pedig még a legmagasabb szintű pilótai minősítést is megszerezte - ezzel ő volt a világon a legfiatalabb ilyen státuszú pilóta.
Az iskola után még magasabbra tekintett: az amerikai űrprogram részese lett, azoknak az elitpilótáknak egyike, akiket a Marsra küldtek volna. Ezzel csupán akkor hagyott fel, mikor a cél egyre messzebb került tőle. Ekkor váltott Rush, és kezdett el inkább az óceán mélye felé tekintgetni. 2009-ben már meg is alapította saját vállalatát, az OceanGate-et, cégével pedig gazdagoknak és kalandoroknak kínált utánozhatatlan óceáni élményeket.
Neve mégsem tudományos munkássága, hanem a Titan tragédiája miatt lett ismert. Bár az emberek többsége elítéli, vagy legalábbis kétkedve fogadja a munkásságáról szóló híreket, a tudományos világ mégis tisztelettel emlékszik Rushra. Elitegyeteme, a Princeton például álmodozó, de zseniális újítóként, emellett szigorú és precíz tudósként szól róla:
Stockton ezt az utat választotta, és szenvedélyesen követte álmait. Szeretett és szerették. Azt az életet élte, amit akart – és ez egy jó élet volt. Egy nagy élet. Hiányozni fog nekünk
- mondták korábbi egyetemi társai, akik szakmabeliként is szólnak, ugyanis legtöbbjük ma is aktívan dolgozó, neves tudós. Hozzátették, pontosan tudják, hogy a világ szemében barátjuk és volt egyetemi társuk felelős négy ember és a saját haláláért, ők azonban mélyen megrendülve gyászolják az elhunyt barátot és tudóstársat. Mint mondták: mindig is kedves és társaságkedvelő férfiként fognak emlékezni rá, aki könnyen nevetett és boldogan, erősen ölelte át barátait:
Tock azért élt, hogy legyőzze a korlátokat. Ő – és utastársai – azért haltak meg, amit szerettek. A történelem azt mutatja, hogy a feltárás és az innováció eredendően kockázatos és veszélyes. Ha nem is lepődtünk meg, de csalódottak vagyunk a foteltudósok tudománytalan hozzáállása miatt
- szögezték le.
Az OceanGate-től 2013-ban távozó társalapító, Guillermo Söhnlein is megvédte Rusht:
Közvetlen tapasztalatból tudom, hogy rendkívül elkötelezettek voltunk a biztonság mellett, és a kockázatcsökkentés kulcsfontosságú része volt a vállalati kultúrának
- szögezte le.