Van kiút a nyomorból - mondja a roma pék, aki igazi példaképpé vált

Egy életen át fejlődni akarok! - ez a mottója Galamb Alexnek, akinek az élete újabb fordulópontot vett: technikusi képesítést szerzett! Az ország példaképévé vált roma pék mélyszegénységből indult, de ma már családapa, aki maga is nehéz sorsú gyermekeket mentorál. A következő nagy lépcsőfok az lehet számára, hogy reményei szerint szeptemberben megkezdi a tanítóképző főiskolát.

Galamb Alex, mint maga is mondja, "nem vár a sült galambra..." -  pontosan tudja, hogy a sikerekért meg kell dolgozni.

Elképesztően kemény a múltja: édesapja meghalt, és mikor édesanyja összeomlott, ő maga, a 14 éves fiú kérte, hogy fogadják be a miskolci gyermekvárosba. Alex nem szégyelli bevallani, hogy mások számára alapvető dolgokra is ott tanították meg.

- Korábban még azt sem tudtam, hogyan működik az angolvécé, az illemhely használata után nem mostam kezet, és pláne nem tisztálkodtam naponta.

 Ha gazdag emberek mondanák nekik, hogy van kiút a nyomorból, az kevésbé tartanák hihetőnek, mint amikor én biztatom őket – mondta az elképesztő lelkierővel bíró Alex.

A sulit nehezen kezdő fiú egyre jobb jegyeket kapott. Jó tanárai hatására elkezdett célokat kitűzni maga elé. Szakmát szeretett volna tanulni, és amikor a könyvtárban meglátta az egyetemistákat, rájött, hogy szeretne közéjük tartozni. Végül felvették a szakmunkásképzőbe, ahol pékbizonyítványt kapott.

– mondja Alex, akire sikerült is hatni: le is érettségizett. Miközben folyamatosan képezte magát, kitört a pandémia.

- Éppen nem kellett annyit bejárni a munkahelyemre, a cukrászdába, és láttam, hogy a gyerekek is haszontalanul töltik otthon az idejüket.

 – mesélte büszkén Alex, akit az ország minden területéről rendszeresen meghívnak, hogy motivációs előadásokat tartson gyerekek számára.

Az elmúlt években Alex magánélete is jól alakult. Megismerkedett egy fiatal nővel, akit a kislányával, Vanesszával együtt befogadott. Összeházasodtak, és már a második közös gyermeküket várják.

- Szeretnék a családomnak mindent megadni az életben, ehhez pedig sokat kell dolgoznom.

A tanulást sem szeretném abbahagyni. Szerdán átvehettem a pék-cukrász technikusi bizonyítványomat, amivel már akár üzemvezető is lehetek, de az álmaim ennél is nagyobbak: idén felvételiztem a tanítóképző szakra az egyetemre. Ugyan csak nyár elején értesítenek arról, hogy bekerültem-e, nagyon jók a megérzéseim. Szeretnék diplomás roma lenni. Boldog lennék, ha kicsi gyerekeket taníthatnék írni-olvasni és számolni, miközben az alapítványomat sem hanyagolnám. Az is lehet, hogy elindítok egy saját pék-cukrász vállalkozást – magyarázta Alex, aki szerint minden sikert meg kell becsülni.

- Érzem a bőrömön, hogy a többségi társadalom elfogad. Rengeteg segítséget kapok az emberektől, akik úgy vélik, hasznos a tevékenységem. Bevezették a vizet a házamba, és elkészítették a kerítésemet is. Nagyon remélem, hogy évek múltán a sokszorosával tudom mindezt meghálálni a társadalomnak.

Alex a kérdésre, szeretne-e meggazdagodni, bölcs választ adott:
- Leginkább arra vágyom, hogy mindenünk meglegyen, ami fontos. Már akkor örültem, amikor először megnyithattam a csapot az otthonomban. Természetesen jó lenne, ha megengedhetnék magamnak egy nagyobb házat medencével, de nem ez a legfontosabb. Ha sok pénzem lenne, először beutaznám a világot a családommal, hogy sok szépet és jót lássunk, illetve megismerkedjünk különböző kultúrákkal. Egy életen át fejlődni fogok!