Minek az ünnepe pontosan május elseje?

Az idősebbek fejében még szocialista ünnepként él, a fiatalabb generációnak vattacukrot és vurstlit jelent inkább, sem mint sört és virslit. Valójában azonban a munkások ünnepeként indult, és az őket illető jogok kiharcolására emlékeztek ekkor. Magyar néphagyományok pedig több mint 600 éve kötődnek ehhez a naphoz.

Már az 1400-as években is fontos ünnep volt május 1-je

A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa-állítás szokását is. Ilyenkor a legények azoknak a lányoknak állítottak májusfát, akinek udvarolni szerettek volna. A májusfa-állítás az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye vagy nyárfa ágait díszítették színes szalagokkal. A palócoknál a fát a legény állította, de a lány díszítette fel. A népi hiedelem szerint pedig május 1. megmutatja, hogy milyen lesz a jövő tél: ha esik az eső ezen a napon, a termés jó lesz, ha nem, akkor nem nagyon lesz mit enni a hidegben.

Május elseje egyházi ünnep is

Egészen pontosan május 1. katolikus egyházi ünnep, miután XII. Piusz pápa 1955-ben május elsejét „József, a munkás” ünneppé emelte, Szent József, a munkások védőszentjének tiszteletére. A hívők rá emlékeznek ezen a napon.

Így lett május elseje a munkások ünnepe

A bolygónk legtöbb pontján – kivéve az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában – a munka ünnepe május elseje. Az eredete a következő: 1817-ben egy brit gyártulajdonos, Robert Owen azt javasolta, hogy csökkentsék az addigi átlagosnak számító 10-14 órás munkaidőt 8 órára. Az ezt követő sztrájkok és tüntetések árán, végül csak 39 évvel később, 1856-ban valósította meg sikeresen követeléseit a munkásosztály. Majd az I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1866-os kongresszusa kijelentette: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. Húsz évvel később Amerikában is sztrájkolni kezdtek a dolgozók, és megtörtént az 1886. május 1-jei chicagói vérengzés, amikor a tüntetőkre tüzet nyitott a rendőrség - olvasható a hajdupress.hu-n. A világ munkásosztálya ezen felháborodva minden május elsején emléktüntetést szervezett. Ezzel elérték, hogy 1891-ben a II. Internacionálé május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánítsa.

Így lett a munkások ünnepéből a munka ünnepe

A múlt században – főleg a Szovjetunióban, majd a szocialista tagországokban – május elseje a munka ünnepének számított, amit kötelező felvonulásokkal, programokkal ünnepeltek. Magyarországon 1890-ben volt ilyen először. A kommunista rendszer bukása után, a kilencvenes évektől kezdve május elseje megváltozott jelentésében és ünneplési formájában is: a munkavállalók szolidaritási napja lett, amikor számos szakszervezeti szövetség szervez megmozdulásokat.