Fokozódó bűnözés Svédországban

Halálos utcai lövöldözések, robbantások és 15 éves bérgyilkosok. 2022-ben szintet lépett svédországi erőszakhullám: 391 utcai lövöldözés tört ki, és 61 ember halt meg. Január óta már 46 robbanás és 100 lövöldözés történt az országban, és a konfliktusokban kilenc ember vesztette életét.

- mondta Jale Poljarevius, a svéd központi régió rendőrfőnöke a svéd televíziónak. A halálos konfliktusok nagy része Stockholm körüli külvárosokban történik. Ezek közül 22 külvárost a rendőrség "sebezhető területnek" minősített, további hatot pedig "magas kockázatú területnek".

Rinkebyben, ezen különösen sérülékeny területek egyikében egy 27 éves férfi karácsony napján családjával az autójához tartott. Álarcos bűnözők a parkolóban közrefogták és lelőtték. A rendőrség szerint az áldozat  a "Dödspatrullen" (halálos járőr) bandához tartozott. Úgy gondolják, hogy ez a gyilkosság volt a legújabb erőszakhullám kiváltója.

Fiatalkorú bérgyilkosok
Március elején agyonlőttek egy 50 éves férfit – egy bandatag apját, aki elhatárolódott a fiától. Néhány nappal később felgyújtottak egy lakást, és a tűzben meghalt egy bandatag 17 éves barátnője. "

- mondja Diamant Salihu svéd újságíró, aki évek óta foglalkozik a svédországi csoportos bűnözéssel.

A bandákba toborzott fiatal "lövészek" egy része még csak 15 éves. A lövöldözések áldozatai többnyire nem sokkal idősebbek 25 évnél. Éppen januárban lőttek agyon egy 15 éves fiút egy skogåsi sushi étteremben – állítólagos gyilkosai 15 és 26 év közöttiek voltak.

40 bűnözői hálózat működik a stockholmi régióban

A rendőrség szerint körülbelül 40 bűnözői hálózat működik a stockholmi régióban, mintegy 1500 bandataggal és 1300 illegálisa tartott fegyverrel. 

 - mondta Salihu.

"A külvárosi hálózatok viszont szervezetlenek. Kihasználják a gyerekeket, nincsenek vezetőik, és nem gondolnak a gyilkosságok következményeire" - folytatta a svéd újságíró. Az üzlet sem érdekli őket, a bűnözői státusz fontosabb számukra.

Ördögi kör
A rendőrségnek gondot okoz a bűncselekmények felderítése és a lövöldözők letartóztatása. A halálos lövöldözések felderítési aránya mindössze 25 százalék. Ez azt is jelzi a bűnözőknek, hogy kicsi annak a kockázata, hogy gyilkossággal vádolják őket.

A rendőrség szerint az alacsony szám azzal magyarázható, hogy nehézségekbe ütközik a tanúk felkutatása – sokan nem akarnak tanúskodni. Az alacsony észlelési arány ördögi körhöz vezet, mondja Salihu: 

Utcai bandák foglalják el Svédországot – erről ír a tekintélyes brit The Spectator. A lap példaként egy Stockholm közeli kisvárost említ, ahol a migráns hátterű bűnbandák – a svéd liberális jogrendet kihasználva – gyerekeket fegyvereznek fel és látnak el bombákkal. Ahogy fogalmaznak: ebben az alig százezer fős kisvárosban tavaly annyi embert lőttek agyon, mint a 9 milliós Londonban. A cikk szerint további aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik, a helyi politikába is kezdenek beszivárogni a bűnbandák.

Alig telik el nap Stockholmban lövöldözés és bombatámadás nélkül – ezzel a drámai felütéssel kezdi beszámolóját a The Spectator című magazin. A tekintélyes brit lap arról ír, hogy a napokban a város egyik részén a lakókat arról tájékoztatták, hogy mit kell tenniük, ha az otthonukat bombatámadás érné. Úgy fogalmaznak:

a svéd közbiztonság ma már ott tart, hogy az ország liberális jogrendjének köszönhetően gyerekeket fegyvereznek fel az egymással háborúzó bűnbandák. A maffia tagjai alig tizenéves gyerekeknek pisztolyokat vagy termoszos bombákat adnak, és katonaként küldik őket a bandaháborúikba.

A cikket szemléző Mandiner azt írja: az ottani lakosság csaknem fele úgynevezett „veszélyeztetett területeken” él – a rendőrség udvariasan így nevezi azokat a helyeket, ahol többségben vannak a migránsok, és ahol a bűnszervezetek jelentős nyomást gyakorolnak a többi lakosra.

A lap szerint kevés kezdeményezés sült el olyan rosszul, mint a svéd közpénzből finanszírozott ifjúsági központok működtetése.

Botkyrkában ahelyett, hogy távol tartották volna a gyerekeket az utcáktól, a központok inkább a bűnbandák bázisává váltak. Az ezeknek helyet adó ingatlanokban fegyvereket és kábítószert is találtak.

Ezt elégelte meg a balközép szociáldemokratákhoz tartozó Ebba Östlin polgármester tavaly. A városvezető úgy döntött, hogy ezek a helyek a probléma részévé váltak, és be kell zárni őket.

Ez azonban nem tetszett a helyi maffiának, így a polgármestert saját pártján belül tették partvonalra. A cikket jegyző újságíró szerint

váratlanul ötven új párttag jelent meg egy szavazás alkalmával, akik közül többről kiderült, hogy kapcsolatban áll Botkyrka bűnbandáival.

A The Spectator egy másik svéd városról még brutálisabb dolgot ír.

Példaként említik Södertälje városát, amely Botkyrka közelében található, és amelynek lakossága alig éri el a százezer főt. Rendőrségi statisztikák alapján a lap szerint kijelenthető:

a városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint a 9 milliós Londonban.

„Mennyire lesz rossz a helyzet? Rövid távon meglehetősen pesszimista vagyok”

– mondta nemrég Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke.

Tavaly előtt nyáron történt Svédország egyik legmegdöbbentőbb bűncselekménye. Egy játszótéren lövöldöztek migráns hátterű bűnözők Stockholm mellett. Akkor egy játszótéren játszó óvodás és egy kisiskolás gyerek is egy bandaháború kellős közepébe került. Mindkettőjüket agyonlőtték. A békés kisvárosi rész – a svéd sajtó szerint is – drogbandák otthona, igen magas bűnözési rátával, ahol a lakosok megközelítőleg 60 százaléka külföldi születésű.

A legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet információi szerint a stockholmi rendőrség nem képes kezelni a problémát, a rendőri vezetők – és most már politikusok is – az ország más részeiből odavezényelt egységekkel tennének rendet a káosz felé sodródó fővárosban.

A néhány hete lezajlott szomorú bűncselekmény-sorozatot – néhány nap leforgása alatt hat robbantás történt, és hat ember halt meg – egy Rinkebyben, karácsonykor történt gyilkosság indította el.

A közel 90 százalékban bevándorlók által lakott városrészben a svéd rendőrség adatai szerint a legmagasabb a bűnözési arány a fővárosban.

Az Aftonbladet információi szerint a fővárosi rendőrök nem tudják önerőből megoldani a helyzetet, ugyanis sem elegendő eszköz, sem pedig humán erőforrás nem áll rendelkezésükre.

Tetézi a bajt, hogy bűnügyi szakértők szerint a közeljövőben még több bűncselekmény várható, ugyanis Svédország tele van különböző – zömében migrációs hátterű – bűnszervezetekkel, amelyek háborúban állnak egymással.

A mostani gyilkosságra is nagy valószínűséggel fegyveres válasz fog érkezni, ezért az ország más régióiból mintegy száznyolcvan rendőrt vezényelnek a közeljövőben a svéd metropoliszba.

A stockholmi rendőrség parancsnokhelyettese, Lisa Granqvist a sajtó kérdésére elismerte, a helyzet eszkalálódott, ám szerinte a főváros jó ideje együtt él a bűnözéssel. Véleménye szerint félő, hogy az átcsoportosítások miatt más ügyeket „parkolópályára kell helyezniük” a nyomozóknak, s ez további nehézségekhez, az ügyek torlódásához vezet.

Az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetre a köztudottan bevándorláspárti svéd politika is felfigyelt, és megoldást szeretne az ügyekben.

Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter sajtótitkára közölte: heti találkozókat szerveznek a minisztérium illetékesei, valamint a rendőrség vezetői között a probléma mielőbbi megoldása és a szervezett bűnözés felszámolása érdekében.

Terrortámadás előkészítésének gyanújával öt embert vettek őrizetbe a svéd hatóságok – jelentette be a skandináv ország titkosszolgálata (SÄPO) kedden.A közlemény szerint a gyanúsítottakat kedd reggel, három városban indított összehangolt razzia során vették őrizetbe, a gyanúsítottak egy januári tüntetés során elégetett Korán miatt terveztek bosszút állni, a hatóságok pedig úgy vélik, külföldi iszlamista szélsőségesekkel is kapcsolatban állnak.

A januári tüntetést követően a hatóságok több, a megmozduláson elkövetett Korán-égetéssel kapcsolatos ügyben kezdtek nyomozást – tette hozzá a titkosszolgálat.

Ugyancsak kedden egy svéd bíróság megsemmisítette a rendőrség korábbi, a Korán elégetését betiltó döntését, a közlemény szerint „a tiltásnak nincs megalapozott indoka”.

A rendőrség februárban, merényletek veszélyére és a svéd közbiztonságra gyakorolt következményekre hivatkozva már betiltott egy, a Korán elégetését tervező tüntetést.

Az iszlám vallás szent könyve egyik példányát a Törökország stockholmi nagykövetsége előtt rendezett megmozduláson gyújtotta fel január 21-én Rasmus Paludan dán szélsőjobboldali vezető, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali szerveződés alapítója.

A Korán-égetést követően megszakadtak a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló svéd-török tárgyalások, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig leszögezte: Stockholm ezután nem számíthat Törökország támogatására a csatlakozást illetően.