Mi a helyzet az orosz gázszállításokkal?

Az Ukrajna elleni támadás óta az Európai Unió a szankciós politika részeként az oroszoktól való energiafüggetlenség elérést írta elő a tagállamok számára, elsősorban a kőolaj, a szén és a földgáz esetében.

 Ehhez azonban az kell, hogy legyen elegendő energiahordozó más forrásokból, és a szállítási kapacitások is rendelkezésre álljanak. Ausztria Oroszország, Németország és Olaszország felől jut földgázhoz, és a statisztika szerint 2022 végére nőtt az osztrákok függősége az orosz gáztól. Decemberben a gázimport becslések szerint 71 százaléka Oroszországból származott, az ukrajnai háború előtt ez az érték 80 százalék volt.

"Ausztria az orosz gázvezetéken lóg" - mondja kissé túlozva Herbert Lechner, az Energy Agency Austria tudományos egyesület korábbi vezetője. 

2000-es hivatalba lépése óta Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kevesebb, mint hat ünnepélyes fogadtatásban részesült Ausztriában. Legutóbb 2018-ban – akkor az orosz küldöttség tagja volt Alexej Miller Gazprom-főnök. Ugyanebben az évben a Kreml ura meglepetésvendégként ott volt Karin Kneissl akkori osztrák külügyminiszter esküvőjén, mi több, táncolt is vele.

 2018-ban, négy évvel a Krím megszállása után Ausztria 2040-ig meghosszabbította a gázszállítási szerződését Oroszországgal.

A külkereskedelmi statisztikák szerint 2022 januárja és novembere között 6,7 milliárd eurót fizetett ki az osztrákok az orosz gázért, ami háromszor akkora összeg, mint a háború előtti években hasonló időszakában volt.

Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy noha három jó hírrel is tud szolgálni Magyarország számára, előre borítékolható, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani a nemzetközi liberális fősodor és a hazai ellenzék részéről.

Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében- mutatott rá.

Aláhúzta, hogy az átvészelt tél után "Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni", azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta "vészjósló" jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság.

EGYRÉSZT SEMMI GARANCIA NINCS RÁ, HOGY A KÖVETKEZŐ TÉL IS ENNYIRE ENYHE LESZ, MÁSRÉSZT A KÍNAI GAZDASÁG ENERGIAIGÉNYE JELENTŐSEN NŐ A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT KÖVETŐ ÚJRANYITÁS NYOMÁN, HARMADRÉSZT PEDIG MÉG NEM ÉPÜLTEK KI A SZÜKSÉGES LNG-KAPACITÁSOK A KONTINENSEN - SOROLTA.

Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és első pontként üdvözölte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is.

Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra- jelentette ki.

A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt.

"Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni" - fogalmazott.

Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani.

HOZZÁTETTE, HOGY HA EZ A GÁZVEZETÉK A "SOK BARÁTI FENYEGETÉS" MIATT NEM ÉPÜLT VOLNA MEG, AKKOR MA MAGYARORSZÁG ELLÁTÁSA GYAKORLATILAG LEHETETLEN LENNE.

A miniszter kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. Ennek kapcsán tájékoztatása szerint fontos megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak.

"Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni" - mondta.

TUDATTA, HOGY AZ UKRAJNAI TRANZIT FOLYAMATOS FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN A MOL KÖZVETLENÜL FOGJA RENDEZNI A TRANZITDÍJAT AZ UKRÁN VEZETÉKHÁLÓZAT ÜZEMELTETŐJÉVEL.

"Amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal, az a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne" - vélekedett.

A jelenlegi energiapiaci helyzet gyilkos az európai versenyképességre nézve, az egyedüli megoldást az elérhető földgázforrások bővítése jelentené, a keresleti helyett a kínálati oldalra kellene koncentrálni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 4. Budapest LNG Summit konferencián arról számolt be, bár lehet, hogy egyszer, a jövőben, a hidrogén kiválthatja a földgázt, de addig is túl kell élni valahogy, ezért a józan ész alapján, két lábbal a földön állva kell kezelni a helyzetet.

Beszédében kiemelte: tavaly teljesen világossá vált, hogy illúzió volt az energiabiztonság Európában, az ugyanis rendkívül törékenynek bizonyult. Mint mondta, ezt jól mutatja, hogy az ukrajnai háború és a hibás válaszlépések miatt a földgáz ára egy ponton a korábbi tízszeresére nőtt.

A miniszter az energiainfrastruktúra védtelensége és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni támadásokkal összefüggésben őrületesnek nevezte, hogy terrorcselekmény történt a kritikus európai infrastruktúra ellen, és azóta sem folyt független nemzetközi vizsgálat az ügyben, továbbra sem ismert az elkövető. "Képzeljék el ugyanezt az Egyesült Államokban, képzeljék el a reakciót!" - fogalmazott.
Úgy vélte, hogy "hatalmas álhírhullám" söpört végig Európában, amikor a kontinens a télre készült, sokan emlegették a gáztározók magas töltöttségét, azonban senki nem mondott semmit arról, hogy a telítettség milyen arányban van a fogyasztással.

Szijjártó Péter rámutatott,

EURÓPA NAGYON SZERENCSÉS VOLT AZ ENYHE TÉLLEL, ÉS SOK POLITIKUS ÜNNEPLI MAGÁT A HIDEG SIKERES ÁTVÉSZELÉSE MIATT, DE EZ TÚL KORAI, UGYANIS A SZAKÉRTŐK SZERINT A KÖVETKEZŐ FŰTÉSI SZEZON SOKKAL NEHEZEBB LESZ HÁROM OKBÓL IS.

Legalább 50 milliárd köbméternyi orosz földgáz hiányozni fog a hálózatból, a kínai gazdaság újranyitása a kereslet jelentős bővülését eredményezni, illetve korlátozottak az új LNG-kapacitások, egyelőre alkalmatlanok az eddigi orosz források kiváltására - sorolta.

Hangsúlyozta, hogy Európa versenyképességre nézve gyilkos a mostani helyzet, a földgáz ára hétszer magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áramé pedig háromszor magasabb, mint Kínában.
A jelenlegi körülmények között a megoldás az, hogy a keresleti helyett az ellátási oldallal foglalkozzunk, s annyi gázt hozzunk az európai piacra, amennyit csak lehet"- szögezte le.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU meghosszabbította az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentését célzó rendelkezését, márpedig nyáron fűtés híján csak az ipari felhasználáson lehet majd spórolni.

A miniszter megerősítette, hogy Magyarország fizikai, és nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti.

"Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval" - vélekedett.

A diverzifikáció első lehetőségeként az azeri gáz bevonását említette, amelyről politikai megállapodás született,

KEZDETBEN IDÉN 100 MILLIÓ KÖBMÉTER MENNYISÉGBEN, AMIT HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS KÖVETHET ÉVI KÉTMILLIÁRD KÖBMÉTERREL, EHHEZ AZONBAN INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEKRE VAN SZÜKSÉG.

A második opciót a további LNG-források jelentik Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból, a bővítéshez azonban minden irányból ugyancsak a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források - tette hozzá.

Szijjártó Péter beszédében figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, hogy nem akarnak már további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni.

Kiemelte: a kormány folytatni fogja küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetében.