kulcsár edina
A saját szemével kellett végignéznie ennek a mellrákos nőnek, hogy mi fog vele is megtörténni. Egyik társa sem élte túl.
A mellrák az egyik leggyakoribb betegség a nők körében: minden 10. nőt diagnosztizálnak Magyarországon ezzel a betegséggel, és sajnos sokaknál már a kezelés sem segít. Bár biztató, hogy sokszor sikerül az életmentő műtét, Papp Tímea szörnyen kétségbeesett, amikor tudatták vele az orvosok a diagnózist. Hogy enyhítse rettegését, sorstársakat próbált keresni: olyan nők után kutatott, akiknek szintén szembe kell nézniük ezzel a csapással.
Nem lett azonban a helyzete könnyebb, ugyanis mindenki, akivel megismerkedett, belehalt a betegségbe.
„Két hétig minden nagyon sötét volt, ami a fejemben volt, úristen meghalok, itt a vége. Ott volt az a hang, hogy igen, van esély, a mellrákot tudják gyógyítani” – emlékezett vissza Tímea arra, hogy mit érzett, amikor közölték vele a szörnyű hírt.
2020-ban vette először észre magán, hogy egy csomó van a mellében. Hiába ment el azonnal orvoshoz, sem a mammográfia, sem az ultrahang nem mutatott ki daganatot. Egy évet kellett várni, hogy kiderüljön, bizony ott vannak a rákos sejtek, méghozzá rosszindulatú daganatról van szó.
Először sírtam
– emlékezett vissza.
Azt gondolta, a legnehezebb az lesz, hogy kihullik a haja, ugyanakkor komoly testi fájdalmakkal szembesült, és a mozgásának korlátozását is nagyon nehezen viselte. Hat kemoterápián esett át, ő azonban nem adta fel a reményt. Ebben az állapotában több művész is felkereste, felvételeket szerettek volna készíteni róla, hogy üzenjenek a világnak:
Timi, ebben nagyon sok üzenet van, és szeretnénk ezt megmutatni. Így kezdődtek ezek a képek
– mesélte a Tényeknek.
Papp Tímeában a tánc tartotta a lelket. Amikor tudott, táncolt, mert ez nagy segítséget nyújtott abban, hogy kitartson. A kezelések és a műtét után a gyógyulás útjára lépett, azóta pedig töretlenül tartja a táncóráit. Mindezekkel a célja, hogy rámutasson az embereknek arra, hogy az életet meg kell élni, örülni kell, törekedni kell a boldogságra. Korábban is fontos volt számára a tánc, a betegsége azonban másféle kapcsolatot alakított ki a testével, így azóta a mozgás még többet jelent a számára.
A tánc a legeslegnagyobb mélységből rántott ki
– ismerte be.