Gabonaháború Brüsszellel: Magyarországgal fizettetnék meg Ukrajna támogatásának árát

Az EU tavaly ideiglenesen felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat és kvótákat, hogy segítse az orosz invázió és az ország kikötőinek blokádja miatt elakadt gabonaszállításokat. Emellett az EU szolidaritási folyosókat hozott létre, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is eljusson a hagyományos célországaiba, Észak-Afrikába, illetve a Közel-Keletre. Ehelyett az történt, hogy itt maradt az olcsó ukrán búza, kukorica, ami leállította a belpiaci gabonakereskedelmet és letörte az árakat. A piacon megjelentek a nepperek is, az általuk behozott kétes eredetű gabona pedig élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, amitől meg kell védeni a magyar fogyasztókat.

Hiába kérte Magyarország hat közép-kelet-európai tagállammal közösen, hogy az EU tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezésére – közölte januárban Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán. Hozzátette: 

Akkor az Európai Bizottság az érintett gazdáknak nyújtandó rendkívüli pénzügyi támogatással kívánta kezelni a helyzetet. Ami az alapvető problémát nem oldotta volna meg, de Brüsszel még ezt az ígéretét sem akarja betartani.

Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek hétfői tanácskozása után közölte: a hat EU-tagország által kért rendkívüli támogatást az Európai Bizottság csak Lengyelország, Románia és Bulgária esetében teljesítené. Az ő támogatásuk több mint 53 millió euró lenne.  A magyar álláspont szerint a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik. 

 Hangsúlyozta, hogy felkérte a bizottságot állásfoglalásnak felülvizsgálásra. "Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad. A bizottság nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott" - jelentette ki. Hozzátette: a magyar kormány minden erővel azon van, hogy a bizottság megváltoztassa álláspontját, a magyar gazdák nem számíthatnak másra, csak saját nemzeti kormányukra.

Kiakadt a legnagyobb érdekvédelmi szervezet is

Az európai gazdák érdekvédelmi szervezete szerint a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az ukrán export által érintett gazdálkodók sürgősségi támogatására vonatkozó javaslatát, ugyanis az Ukrajnából érkező növekvő import komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat és a szövetkezeteket azon határrégiókban, amelyeken keresztül az áruk áthaladnak. Ebben az összefüggésben az Európai Unió támogatása ezekben a szomszédos régiókban kulcsfontosságú, és ezt az Európai Bizottság is megígérte. Az első végrehajtási rendelet megvitatása után nyilvánvaló, hogy az ígért támogatás nem váltja be az elvárásokat.

A Copa és a Cogeca megdöbbent a javasolt összegek miatt, amelyek teljesen aránytalanok, tekintettel az Ukrajnát körülvevő országok gazdálkodói által tapasztalt zavarok mértékére! Ráadásul nem minden érintett országot vettek figyelembe sürgősségi segélyben. Végül, a források várhatóan csak egyszeri kifizetések lesznek, az év harmadik negyedévében szabadulnak fel, így ezekben a régiókban a gazdálkodó közösségek addig bizonytalanságban maradnak. Ezt a végrehajtási rendeletjavaslatot teljes mértékben felül kell vizsgálni.

Négyszeresére növelte a kormány a mezőgazdasági kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte szerdai közleményében Nagy István agrárminiszter. 

A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte. A kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta más károk enyhítésére. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket.