Árvízi védekezés: Karácsonyék megalázták az óbudaiakat

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest faképnél hagyták a dühöngő helyiek.

árvíz

óbuda

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes egy pattanásig feszült fórumon jelentette be, hogy Karácsony Gergely főpolgármester már eldöntötte: a Római-part helyett jóval beljebb, a Királyok útja-Nánási út mentén terveztetik meg az árvízi védművet. A magukból kikelt lakóknál ez kiverte a biztosítékot, hát még az, amikor kiderült: a baloldali városvezetés "tesz" a sorsukra.

A kínosan feszengő baloldali politikus ugyanis nyeglén azzal koronázta mondanivalóját: "az árvízi védekezésnek az is egy módja, hogy a nem védett területet elhagyják az emberek!" Magyarán az érintett 2 ezer ember költözzön el, ha nem akar a medréből kilépő folyó martalékává válni, hiszen Karácsony már döntött és kész.

Nagyon sokan felháborodtak az óbudaiak közül Fotó: Máté Krisztián

Íme videónk a pökhendi kioktatásról:

A fórumon a moderátorok, hogy csitítsák a transzparensekkel érkező helyieket, már az elején felvázolták a kérdésfeltevés kulturált szabályait és nagyvonalúan felajánlották a zúgolódó tömegnek a tegezés lehetőségét... Mindez azonban semmit sem ért, hiszen a lakók kisvártatva hangot adtak tiltakozásuknak, miután az ő véleményükre Budapest baloldali vezetése, illetve Karácsony Gergely érdemben nem volt kíváncsi.

Ráadásul a Városháza nem lakossági fórumokat, hanem csak "tervezési tájékoztatókat" tart, amelyeket alig pár nappal az esemény előtt tesz közzé. Karácsony a nyomvonal kiválasztásánál társadalmi támogatottságra hivatkozik, miközben a helyben élő, közvetlen érintett 2 ezer ember a part menti védelmet szorgalmazná, hiszen nekik is jár ez, ugyanúgy mint másnak.

Mi az, hogy Karácsony Gergely egyszemélyben eldöntötte, hogy a Királyok útja-Nánási út mentén lesz tervezve a védmű? Hogyan jön ehhez, amikor nincs jogköre ilyesmire, mert közgyűlési döntés szükséges hozzá? Hol van erről a hivatalos dokumentum? Hol tudom én ezt megtámadni, hogy védjem a saját jogaimat? Sehol! Pedig ők maguk írják le, hogy átlátható módon fogják közölni. Hol van itt az átláthatóság? Meghazudtolja saját magát! És ki az aki azt mondja biztosan, hogy a közgyűlés ezt tuti meg fogja szavazni többséggel?

–mondta a Metropolnak dr. Búzás Antal Győző. Az Egyesület a Római-partért elnöke úgy véli, az is érdekes, hogy a tájékoztató előtti napon behívták és 2 órán keresztül "masszírozták" őket, hogy fogadják el a számukra borzalmas tervet.

Ez a fővárosi vezetés nem alkalmas Budapest vezetésére, ez az óbudai vezetés nem alkalmas, hogy az óbudaiakért kiálljon. Ez a fővárosi vezetés súlyosan elárulta, becsapta és hazugságokkal árasztotta el Budapest és Óbuda lakosságát. Az egész érvrendszer, amely alapján a Királyok útja-Nánási út mentén tervezik a gátat, hamis állításokon alapszik. Kétezer magyar embert, akik jogszerűen tartózkodnak a 70 hektáron, betolnak a Dunába, annak martalékává teszik. Ez egy olyan mértékű felelőtlenség és embertelenség, hogy ezeknek a városvezetőknek nincs helye a politikában, nincs helye Budapest vezetésében. Szégyelljék magukat és mondjanak le! Semmiféle etikai, erkölcsi tartásuk nincs, felelőtlenül politizálnak, politikai kommunikáció szintjére süllyesztik 2 ezer ember életét, akiket kirekesztenek, megfosztanak a védelemtől

– mondta lapunknak Egri Gábor. Az Egyesület a Római-partért alelnöke hozzátette: mi úgy értékeljük, hogy egyfajta bosszúhadjárat folyik az itt lakókkal szemben, Mert mi folyamatosan kinyilvánítottuk a véleményünket, miután az szolgálja az óbudaiak érdekét, hogy a Római-part is védve legyen. Ugyanis itt nemcsak 2 ezer emberről, hanem összességében 70 ezer ember védelméről van szó.

A legnagyobb és alapvetésként működő vita akörül alakult ki, hogy hullámtér vagy ártér-e a 70 hektáros terület. A főváros úgy véli, hogy a Királyok útja-Nánási út mentén lévő ideiglenes gát fővédmű. Ezt a kúriai 1978-as döntésre alapozzák, így szerintük a nevezett terület hullámtérnek minősül. A helyiek viszont a szaktárca állásfoglalására hivatkoznak és régen elavultnak, illetve az ügy szempontjából irrelevánsnak tartják a főváros hivatkozási alapját.

Ezt az 1950-es években építették, ideiglenes jelleggel. Azóta minden alkalommal, amikor kiönt a Duna, megerősítik, miután végleges védmű nem épült azóta sem. De könyörgöm, ez egy 40 centiméteres sánc, közel sem fővédmű. Mindez azért érdekes, mert jogilag másképp lehet értelmezni a 70 hektárt, amibe kapaszkodik Karácsony is. Hullámtér esetében ugyanis a vagyonmegóvás tekintetében nincs kötelessége a fővárosnak

– részletezte Búzás.