175 éve megszületett a modern parlamentáris Magyarország

175 éve megemlékezünk arról, amit 1848-ban kiharcoltak a magyarok: március 15. a modern parlamentáris Magyarország születésnapja. De mi történt pontosan ezen a napon, mi előzte meg és mi lett a következménye? Emlékezzünk!

Az előzmények

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után önállóan ugyan, de a Habsburg Monarchia részeként működött. 1847 novemberében összeült a rendi országgyűlés, ahol a reformpárti erők létrehozták az Ellenzéki Kört. Ennek tagjai egy független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt akartak. De nemcsak Magyarországon indultak el változtatások, hanem Európa több országában. 1847. február 22-én kitört a párizsi forradalom, aminek hírére Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszédében programszerűen felsorolta, mit akar a hazai ellenzék. 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, ezt követően pedig március 15-én a pesti radikális forradalmi ifjúság vér nélkül érvényt szerzett a 12 pontnak.

Mi történt 1848. március 15-én?

Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és itt vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival: egyenlőség, szabadság, testvériség. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

Ezt érdemes tudni a 12 pontról és annak elfogadásáról

A „Pilvax-kör” – többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula – március 14-én este elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Ezt tartjuk a magyar sajtószabadság megszületésének, nem véletlen, hogy március 15-e a magyar sajtó napja is. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és kiszabadították az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Mi történt március 15. után?

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót, Pest városának alpolgármestere és mások a mozgalom élére álltak, ami így vált országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: „éljen a szabadság!”. Az ablakokba nemzeti színű lobogókat tettek ki. 

Kossuth és a magyar alsó- és felsőház küldöttsége már március 15-én Bécsbe indult, hogy elérje a felelős magyar kormány kinevezését, de a körülmények megváltozása miatt a delegáció immár Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását követelte. V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldötteket, de az Államtanács a leirat Kossuth által készített tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét. A válságos helyzetben István nádor, mint Magyarország teljhatalmú helytartója a király szóbeli beleegyezésével kinevezte miniszterelnökké Batthyányt, aki március 23-án nevezte meg kormánya tagjait. Létrejött tehát a független magyar kormány.

Kezdetét vette a szabadságharc

1848. március 15. dicsőséges idő kezdete volt. A forradalmat követő szabadságharcot azonban eltiporták a nagyhatalmak. A véres megtorlást követően azonban létrejött a kiegyezés, ami elhozta a polgári fejlődés lehetőségét a magyarok számára. Erről az időszakról kötetek sora született, most csak néhány lényeges pontban foglaljuk össze a forradalom és szabadságharc bukásáig vezető utat.

• 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán 35.000 fős seregével megtámadja a magyar kormányt. 1848. szeptember 29-én a jórészt újoncokból álló magyar sereg visszaveri a közel kétszeres túlerőben lévő horvátok támadását. Jellasics fegyverszünetet kér, amit visszavonulásra használ fel.
• 1848 szeptemberében lemond a magyar kormány.
• 1848. október 3-án a Habsburg uralkodó Jellasicsot teljhatalmú magyar királyi biztosává és a magyar fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki.
• 1848 decemberére az európai forradalmak többségét leverik.
• 1849. április 2-án megkezdődik a tavaszi hadjárat, ami május 21-ig, a budai vár bevételéig tart.
• 1849. június közepén orosz tábornokok vezetésével közel 200.000 fős orosz hadsereg tör Magyarországra, a Habsburgok kérésének megfelelően.
• 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál az orosz tábornok csapatai előtt.
• 1849. augusztus 17-én Damjanich átadja Aradot az oroszoknak, 26-án Munkács is megnyitja kapuit a cári csapatok előtt.
• 1849. október 6-án Aradon kivégzik a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon este 6-kor Pesten az Újépületnél sortűzzel kivégzik Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is.