Testvére temetése után kapott szívrohamot a magyar népművész: „Az orvosok már nem tudtak segíteni ”

Testvére temetése után lett rosszul és meghalt a híres gyimesközéploki népművész, Tímár János. A család vigasztalhatatlan. Soha nem gondolták volna, hogy néhány napos eltéréssel két szerettüket is el kell búcsúztatniuk.
A Borsnak megszólalt János lánya, Erzsébet.
- Csodálatos apánk volt a testvéremmel, ez nagy ajándék. Rengeteget tanultunk tőle az élet nehézségeiről és szépségeiről, egy olyan világban, amely nem kifejezetten támogatta a magyar kultúra őrzését – mondta a gyászoló leány. Viktor és János a Ceaușescu-diktatúra legkeményebb éveiben is büszkén hirdette nemzeti hovatartozását.  Viktor hegedűn, János pedig ütőgardonon játszott. Előbbi hangszert senkinek nem kell bemutatni, utóbbi viszont egyre szűkebb körben ismert. Manapság már leginkább a csíki székelyek és csángók használják a hegedű kísérőjeként. A hangszer jellegzetessége, hogy vonó helyett ütővel szólaltatják meg. Az ütőgardon használatára a prímás hagyományosan a feleségét, vagy az egyik közeli rokonát kéri fel. 

 Édesapám nehezen dolgozta fel a fivére halálát, de a temetésen tartotta magát. A búcsúztató után Viktor bácsi házánál összegyűlt a rokonság. Az édesapám egy ideje betegeskedett, a tüdejével és a szívével volt baj. Amikor elfáradt, György testvéremet megkérte, hogy vigye haza. Beültek az autóba, majd néhány perccel az indulás után megtörtént a baj. György kihívta a mentőket, de az orvosok már nem tudtak apánkon segíteni. Valószínűleg szívinfarktust kapott – csuklott el Erzsébet hangja.
A gyászoló leány számára némi lelki vígaszt nyújt a tudat, hogy édesapját és nagybátyját is széles körben ismerték és becsülték.
 

 Nálunk, Gyimesen nem szokás sokat várni egy halott eltemetésére, ezért a kedden bekövetkezett tragédia után már csütörtökön végső nyugalomra helyezzük édesapámat – fejezte be Erzsébet.