"Sírva fakadok, ha meghallom" - Ezt jelenti számunkra Magyarország ma 200 éves Himnusza

Kölcsey Ferenc éppen 200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én írta a Himnuszt, ami azóta is felcsendül minden fontos ünnepünkön. Megkérdeztük az embereket, számukra mit jelent nemzetünk legfontosabb verse.

Szilveszter, iskolai ünnepségek, sportesemények és az államalapítás ünnepe - csak néhány esemény azok közül, ahol a Magyar Himnusz rendszeresen elhangzik. Mindenkinek mást jelent ez a pár sor, abban azonban a legtöbb magyar véleménye megegyezik, hogy az identitásunk és nemzeti hovatartozásunk fontos része Kölcsey Ferenc Himnusza.

A kézirat szerint január 22-én tisztázta le a verset Kölcsey Ferenc. Fotó: MTI

A nemzeti öntudatot erősíti

A Himnusz egy nemzet összetartozását jelképezi, de mindenkinek megvan a személyes élménye, kötődése is.

Számomra nagyon sokat jelent ez a vers, mert ez volt az első, amit fejből megtanultam, még a nagymamámtól, óvodásként

- árulta el lapunknak Edit.

Egy nagyon erős vers, a magyar identitás része - tette hozzá. Zsolt szerint minden, ami jó, az benne van a Magyar Himnuszban:

Amikor a Himnuszt hallom, akkor büszkeség tölt el, hogy magyar vagyok

- emelte ki.

Így érez Szabolcs is, akinek a sporteseményekhez kötődik leginkább nemzetünk verse.

- Én nyomon követem a kézilabdát, és az egy eléggé meghatározó pillanat volt, amikor a női és a férfi válogatott nyert, és felcsendült a Himnusz. Diadalmas érzés ilyen győzelmi pillanatban meghallani - véli.

Kölcsey Ferenc — Kölcsey (képünkön) versét Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben. Fotó: MTI

Mély érzelmeket és büszkeséget kelt

Sírva fakadok, ha meghallom. Nagyon szeretem a Himnuszt

- mondta lapunknak Landek Lajosné, aki nyugdíjasként már jobbára csak a televízióban hallja a Himnuszt, valamilyen eseményhez kapcsolódóan.

- Nagyon fontosnak tartom, hogy a mai gyerekek is megtanulják ezt a verset, és nem csak azt a részét, amit énekelni szoktunk, hanem az egészet - tette hozzá. Horváth Tamás szerint, bár kissé szomorkás a vers szövege, ez is emlékeztet minket országunk történelmére:

- Mély érzéseket kelt bennem a szövege és a dallama is. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy honnan jöttünk és hová tartunk - mondta Tamás.

Már térkép is készült hozzá

A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai, dr. Tésits Róbert és dr. Alpek B. Levente térképre vitték a Himnuszban szereplő földrajzi helyeket. A szakemberek remélik, hogy az ábra az álmosdi Kölcsey Ferenc Emlékházban kaphat majd helyet, a költő életével kapcsolatos kiállításon.

Ez a nap a Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük, ugyanis a kéziraton szereplő dátum szerint Kölcsey Ferenc január 22-én írta meg a Himnuszt, 1823-ban. Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről kiállításokkal, koncertekkel és irodalmi eseményekkel.