Ma kezdődik a pótösszeírás: így kerülheted el a büntetést

Ha valamiért eddig kimaradtál a népszámlálásból, vagyis sem magad nem szolgáltattál online adatot, sem a számlálóbiztosokkal nem sikerült beszélned, még akkor sincs minden veszve. 

Az összeíróknak három különböző időpontban is fel kellett keresniük minden olyan címet, ahol senkit nem találtak, és az utolsó alkalommal már olyan értesítőt hagytak ott, ami arra figyelmeztet, hogy aki elmulasztja a kötelező részvételt, az akár 200 ezer forintos bírsággal is számolhat. Hogy ezt elkerüld, egyszerűen be kell fáradnod a lakóhelyed szerinti polgármesteri hivatalba, ahol a jegyző által megbízott biztosoknál ezen a héten még anyagi következmények nélkül letudhatod ezt a kötelezettségedet. 

A legtöbb helyen erre hétfőtől vasárnapig reggel 8-tól délután 4 óráig van lehetőség. Fontos, hogy ez a pótösszeírási időszak november 28-cal véget ér.

Ha online már kitöltötted a kérdőívet és mégis kaptál ilyen felszólítást, az azt jelenti, hogy a rendszerben valamiért nem szerepel a címed lezártként. Ilyenkor érdemes megnézned a beküldéskor automatikusan generált visszaigazolást, amin az igazoló kód mellett az a cím is szerepel, amire a kitöltés megtörtént. Ha itt nem voltál elég pontos, ez is okozhatja, hogy az adott lakáshoz a program nem tudta hozzárendelni az általad beküldött válaszokat. 

A népszámlálási törvény értelmében a kérdések megválaszolása kötelező, kivéve azokat, amelyek a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a családi vagy baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra, illetve a fogyatékosságra kérdeznek rá.

A kérdőívet mindenkinek ki kell töltenie

• aki Magyarországon él, függetlenül attól, hogy tulajdonos vagy csak bérlő a lakásában,
• annak is, aki átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) külföldön tartózkodik
• és a külföldi állampolgároknak is, ha legalább három hónapja Magyarországon tartózkodnak.

Nem kell attól félni, hogy az adataiddal visszaélnek, mivel azok egy online rendszeren keresztül egyenesen a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) kerülnek, ahol csak arra használják őket, hogy összesített adatokat kapjanak hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről, valamint egészségi állapotáról.