Már jövőt keresi a magyar gazdaságpolitika

Varga Mihály kijelentette, hogy a vállalkozások továbbra is minden segítséget megkapnak a kormánytól, az állami és piaci források elegendőek lesznek a nehézségek leküzdésére.
    Óvatosságra persze szükség van, hiszen sokkal erősebb államok is visszafogják a várakozásaikat, de a fejlesztéseket nem leállítani, legfeljebb átütemezni kell, előnyt adva azoknak, amelyek fenntartják a termelési kapacitásokat a kedvezőbb évekre - tette hozzá.     A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a visszajelzések szerint a munkaerőpiac a magyar gazdaság legszilárdabb eleme, a vállalati visszajelzések továbbra sem elbocsátásokról, sokkal inkább munkaerő-felvételről szólnak.
 

    Mint mondta: "megvan a lehetőségünk arra, hogy további gazdaságpolitikai intézkedésekkel elkerüljük a recessziót, és 2023-24 táján visszatérjünk az egyensúlyi növekedési pályára, 2024-től pedig már 4 százalék körüli GDP-bővüléssel és 3 százalék alatti hiánnyal számolunk".     A tárcavezető szerint a kormány maga is ennek megfelelően tervez, ezért vezetett be kiadási korlátozást a minisztériumokban, ezért halaszt el állami beruházásokat, ez indokolja a visszafogottabb állampapírpiaci stratégiát. A vállalati ösztönzők ugyanakkor továbbra is eredményesek, a gyármentő program vagy a hatékonyságjavító pályázatok sok cégnek segítenek most is.
    Varga Mihály kiemelte: a körülményekhez képest a gazdasági növekedés szintén biztatóan alakul, 4-4,5 százalék a növekedés mértéke. A gazdaságban "egészséges mozgás" látszik, egyre több új cég kerül be a legjobban teljesítők élmezőnyébe - hangsúlyozta.     A miniszter kijelentette: a magyar gazdaság válságállósága mindeddig igazolást nyert. A rekordszintű foglalkoztatottság mellett a munkanélküliség 3,6 százalékkal továbbra is alacsony mértékű, az államháztartás központi alrendszere a kedvező szeptemberi adat után októberben is 100 milliárd forint feletti többlettel zárt.
    A tárcavezető aláhúzta: a válsághelyzetben kulcsfontosságú a stabilitás, ezért a kormány elkötelezett a felelős gazdálkodás és a hiánycél tartása mellett.
    A miniszter szerint a válságkezelést nagy mértékben segítette, hogy az előző évtized "nem telt haszontalanul", így a gazdaságnak volt ideje felkészülni és tartalékolni az újabb kihívásra. Magyarország 2012-re túljutott az előző kormányoktól megörökölt nehézségeken, gazdasága az évtized második felében az európai élmezőnybe került, az államadósság közben csökkent, a foglalkoztatás pedig csúcsot döntött - tette hozzá.
    Véleménye szerint helyes döntés volt teret engedni a gazdaságfejlesztésben a cégeknek, mert ilyen eredményeket vállalati együttműködések nélkül nem lehetett volna elérni.     Arra ugyanakkor senki nem számított, hogy a világjárványt rögtön egy még súlyosabb kihívás követi - mondta Varga Mihály, aki szerint Magyarország a koronavírusból viszonylag jól jött ki, és ha ezzel véget értek volna a nehézségek, akkor a növekedési pálya is folytatódna. Sajnos az ukrajnai háború megrengette az egész EU-t, és úgy tűnik, hogy a bonyolult kihívások és érdekellentétek kezelése meghaladja Brüsszel képességeit - fogalmazott.     Az uniós szankciók épp csak azoknak nem okoztak érzékeny veszteséget, akiknél elvileg kellett volna, az eddigi döntések tehát "valószínűleg rosszak" - mondta.
    Ezt éppúgy ideje fölmérni, mint azt is, hogy minden államnak eltérőek az adottságai, és amelyik évtizedeken át az Oroszországból érkező energiahordozókra építette a gazdaságát, ráadásul tengerpartja sincs, annak idő kell az alkalmazkodáshoz - tette hozzá.
    Sajnos az uniós döntéshozók ezt sem mindig akarják tudomásul venni, Magyarországnak így most az jelenthet segítséget, hogy az előző évtizedben jelentősen bővültek az energetikai összeköttetések a szomszédos államokkal, miközben a szankciók továbbra is egyre magasabb szintekre hajtják az energiaárakat - mondta a pénzügyminiszter.

Magyarország – Lengyelországgal együtt – annak ellenére is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe jutott, hogy a helyreállítási forrásokat még nem kapta meg – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán.

A pénzügyminiszter a KSH keddi adatközlésére hivatkozva megállapította: a magyar GDP-adat az ötödik legmagasabb volt az európai uniós országok között, a lengyel növekedés pedig a negyedik. Mindkét ország gazdasági teljesítménye jóval meghaladta a 2,4 százalékos uniós átlagot – derül ki a Varga Mihály által közzétett grafikonból.

A harmadik negyedévben a magyar bruttó hazai termék (GDP) szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A pénzügyminiszter Facebook-oldalán közzétett videójában közölte: az év első 9 hónapjában 6,1 százalékkal bővült a magyar GDP. Ez az egyik legkedvezőbb adat az uniós országok között.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is ellenáll a háború és a szankciók káros hatásainak.

„A növekedésnek alapot ad, hogy egymillió új munkahelyet teremtettünk 2010 óta, a magyar munkanélküliség továbbra is az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban. Kedvező, hogy az ipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatások is bővülnek” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Varga Mihály elmondta, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat.

„Magyar részről továbbra is azon dolgozunk, hogy helyes gazdaságpolitikával ellensúlyozzuk a káros nemzetközi hatásokat, és megvédjük a gazdaságot a visszaeséstől” – tette hozzá.

Mint ismert a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint és 4,1 százalékkal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult – közölte az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

A növekedéshez a KSH adatai szerint leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.

A növekedés hatodik negyedéve folytatódott négy negyedév visszaesés után. Az első negyedévben 8,2, a második negyedévben 6,5 százalékos volt az emelkedés, minek eredményeként Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első fél évben 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A kedvező adatokra Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztban reagált, amiben azt írta a fenti adatok „várakozás felettiek”.

A válság utáni időkre készül a kormány – mondta a pénzügyminiszter a Figyelő TOP 200 gálaestjén. A gazdasági lap kiadványa a legnagyobb hazai vállalkozásokat állítja sorrendbe évről évre. Varga Mihály azt mondta: az előző válságból is azért sikerült kilábalni, mert a 2010-ben indult új magyar gazdaságpolitika partnerként bevonta a nagyvállalatokat a gazdaságfejlesztésbe.

Mi azt tűztük ki célul, hogy egyfajta lokális kivétel próbáljunk lenni ebben a nehéz időszakban, ezért indítottuk el azokat a támogatási programokat, amelyek a gyármentő program, energia-intenzív ágazatok lecserélése, támogatása a nagy cégek esetében, de a kkv-knál is energiaintenzív és hatékonyságjavító beruházásoknak a támogatása” – fogalmazott Varga Mihály.

Az uniós gázársapka sürgős kidolgozását követeli az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság elnökétől. Ez Charles Michel egy minapi leveléből derül ki, amit Ursula von der Leyen-nek írt. Különösen meglepő ez annak fényében, hogy az uniós gazdaságpolitikai biztos a napokban bejelentette, hogy recesszió vár Európára. Márpedig a gázársapka bevezetése tovább ronthat a kontinens gazdasági helyzetén. Hiszen az orosz Gazprom világossá tette: ha bevezetik a gázársapkát, akkor egyáltalán nem küld gázt Európába – hangzott el az M1 Híradóban.

Egyre több vállalat kerül a csőd szélére Németországban a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt. Egy berlini ruhatisztító tulajdonosa arról beszélt a Híradónak, hogy csaknem hatszorosára nőtt a gázszámlája. Most havonta 6500 eurót, vagyis átszámítva több mint 2,6 millió forintot fizet az energiáért, és attól tart, hogy hamarosan be kell zárnia a boltot.

„Minden egyes hónappal nőnek a kiadásaink és egyre jobban eladósodunk, már több ruhatisztító is tönkrement. Nem lesz gáz és anélkül nem tudunk működni, most rögtön van szükségünk segítségre” – mondta a ruhatisztító tulajdonosa az M1-nek.

A német kormány pedig azzal számol, hogy a kisebb vállalkozások lehetnek az energiaválság és a csökkenő fogyasztás áldozatai – erről Robert Habeck beszélt korábban. A német gazdasági miniszter úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak. Azt viszont már nem részletezte, hogy addig miből élnek majd az emberek.

„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és a virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”

– mondta a német gazdasági miniszter.

Az energiaválság miatt számos német cég azzal a rémálommal néz szembe, hogy vagy bezár, vagy elköltözik Németországból, ami a környező országok beszállítóit súlyosan érintené – írja a Politico. A portál szerint ráadásul nemcsak a kis és közepes cégek, hanem a nagyvállalatok is a szakadék szélén egyensúlyoznak, például a több mint 150 éves BASF is. A vegyipari óriás közölte: az elviselhetetlen energiaárak miatt végleg leépíti az európai termelését.

Az újabb szankciók lebegtetése is elég, hogy dráguljon az energia, de Brüsszel mégsem tett le az újabb szankciókról – mondta Tóth Máté az M1-en. Pedig az energiajogász szerint az energiaárak, illetve a megélhetési költségek a szankciók miatt emelkednek, és 2023-ban még a mostaninál is nagyobb lehet a probléma.

„Az átlagos európai drágulás az gyakorlatilag 90 százalék fölötti, földgáz tekintetében ez még magasabb, ami pont azt mutatja, hogy ezek a hatások begyűrűznek a végfelhasználói árakba, mind a lakosság, mind az ipar tekintetében. Nyilván mind a kettőnek félelmetes következményei vannak”

– fogalmazott Tóth Máté.

Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette, hogy Európában recesszió következhet. Paolo Gentiloni arról beszélt a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint ahogy nyáron sejtették.

„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az uniót” – közölte az uniós biztos.

A magyar kormány azon dolgozik, hogy Magyarország elkerülje a válságot, és a szankciók miatt az eddigi eredmények ne kerüljenek veszélybe – erről Varga Mihály beszélt. A pénzügyminiszter kiemelte: a hosszútávú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.

„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra és egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk és egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára” – mondta a pénzügyminiszter.

Miközben már az uniós biztos is nyíltan beszél az Európára váró recesszióról, az Európai Tanács elnöke mégis tovább erőlteti az újabb intézkedések meghozatalát. Charles Michel a napokban felszólította Ursula von der Leyent, hogy mielőbb dolgozza ki a gázársapka részleteit – erről írt a Mandiner.

Az orosz gáz árának korlátozása tovább fokozná a válságot, ugyanis a Gazprom már korábban egyértelművé tette, ha bevezetik a gázársapkát, akkor nem szállítanak gázt Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert azt álcázott szankciónak tartják, ami az energiaárak emelkedését hozná amellett hogy súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátásának biztonságát is.