Ez a vélemény a szankciókról

Minden magyar ember a bőrén érzi, hogy mit jelent Brüsszel elhibázott energiaszankciós politikája, amely megbukott – mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerda este Sopronban.

Kocsis Máté a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén, a fórumot megelőző sajtótájékoztatón emlékeztetett: 2014-ben, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, az Egyesült Államoktól már érkezett olyan igény Európához, hogy vezessen be energiaszankciókat Oroszországgal szemben.

Akkor Angela Merkel német kancellár bölcsebb volt annál, mint a mai európai vezetők, akik elkövették ezt a hibát – mondta.

Hozzátette: miután kitört a háború, ugyan megemelkedtek az energiaárak Európában, de aztán mérséklődtek és eredeti szintjükre csökkentek, majd amikor az Európai Bizottság, a brüsszeli elit úgy döntött, hogy kiterjeszti a szankciókat az energiahordozókra, onnantól az első hónapban kétszeresére, majd háromszorosára emelkedtek az energiaárak, ami felpörgette az inflációs folyamatokat.

Kocsis Máté azt hangsúlyozta, hogy a szankciós politika ebben a formájában az európai embereket bünteti, nem Oroszországot, mert Oroszország ez idő alatt 160 milliárd eurónyi (64 808 milliárd forint) bevételre tett szert, többre, mint az azt megelőző teljes évben.

A kormány azért küzd, hogy az Európai Bizottság az energiaszankciókat vonja vissza, változtassa meg – jelentette ki.

A frakcióvezető szerint becsaptak minket, mert azt ígérték, hogy a szankciók meg fogják állítani az orosz agressziót, de ez nem történt meg.

Azt is ígérték, hogy Oroszországnak nagyobb fájdalmat okoznak majd a szankciók, mint Európának, de ez sem igaz – mondta, hozzátéve, azt is ígérték, hogy a szankciók nem okoznak majd károkat.

„Ehhez képest mindenki, ma már minden háztartás a saját bőrén tapasztalhatja, hogy károkat okoz, ezért egyre dühösebb mindenki” – közölte a politikus.

Kocsi Máté úgy fogalmazott: Elegünk van az európai szankciókból és követeljük (…) sok millió magyar nemzeti konzultációban való részvételével, hogy vonják vissza ezeket. A probléma mindenkit érint, és mint korábban is, csak együtt oldhatjuk meg – mondta.

Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Sopron mellett egyéni választókerületének polgármesterei is megszavazták azt a határozatot, amelyben elutasítják a brüsszeli szankciókat.

A kormány célja, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. Ez nem a mi háborúnk, a legfontosabb, hogy mielőbb béke legyen – jelentette ki.

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a város határozott nemet mondott a brüsszeli elhibázott szankciós politikára a legutóbbi közgyűlésen, amikor határozati javaslatban támogatták Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármesternek, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének azon kezdeményezését, hogy felhívja az Európai Bizottság figyelmét a szankciók káros következményeire.

A határozati javaslatot az ellenzék nem szavazta meg, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok képviselői Sopronban is az elhibázott brüsszeli szankciós politika folytatása mellett tették le a garast – mondta a soproni polgármester.

Arra a kérdésre, hogy „inkább Európának, vagy inkább Oroszországnak ártanak a szankciók”, a válaszadók abszolút többsége (50 százalék) felelt úgy, hogy inkább Európának, és csak 12 százalékuk szerint Oroszországnak. A választók egyharmada (32 százalék) szerint mindkét félnek ugyanannyira ártanak a korlátozó intézkedések.

Jelentős megosztottság fedezhető fel a baloldal választói között: körülbelül fele-fele arányban gondolják, hogy inkább Európának (24 százalék), semmint Oroszországnak (28 százalék) ártanak a szankciók, míg 43 százalékuk szerint mindkét fél ugyanannyira szenvedi meg azokat. Tízből hét kormánypárti szavazó szerint Európának jobban ártanak a szankciók, míg mindössze 2 százalékuk szerint súlyosabbak a korlátozó intézkedések Oroszországra nézve, 23 százalékuk szerint pedig mindkettőnek ugyanannyira ártalmas a szankciós politika.

A Gyurcsányék által is erőltetett szankciókat kell eltörölni az áremelkedés megállításához – kommentálta a nagyobbik kormánypárt Dávid Ferenc (DK) szerdai nyilatkozatát, amelyben az ellenzéki politikus azt sürgette, hogy ideiglenesen töröljék el az alapvető élelmiszereket terhelő áfát.

Az inflációt és az áremelkedéseket azok a brüsszeli szankciók okozzák, amelyeket a guruló dollárokért cserébe a teljes magyar baloldal is szolgaian támogat. A szankciók miatt egész Európában az egekbe emelkedett az infláció, az energia és az élelmiszerek ára – írta a Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hozzátették: a Gyurcsányék által is erőltetett szankciókat kell eltörölni az áremelkedés megállításához.

A magyar embereket egyedülálló intézkedések védik a szankciós áremelkedéstől: a magyar lakosságnak a legalacsonyabb a gáz és az áram ára, és most további élelmiszerekre is életbe lép az árstop – hívta fel a figyelmet a kormánypárt.

Közölték: Gyurcsányék semmilyen magyar családokat és nyugdíjasokat védő intézkedést nem szavaztak meg, sem az árstopokat, sem a rezsicsökkentést.

Az európai emberek életszínvonala veszélybe került az elhibázott uniós szankciók miatt – mondta Rétvári Bence államtitkár egy lakossági fórumon. A politikus felhívta a figyelmet a nemzeti konzultációra is, amelynek segítségével a kormány a magyar emberek véleményét képviselheti Brüsszelben. Néhány napja szivárognak az információk arról, hogy egy újabb szankciós csomag készülődik, amelynek már az emlegetése is a gáz világpiaci árának emelkedéséhez vezetett – hangzott el az M1 Híradójában.

Október elején jelentette be a nyolcadik szankciós csomagot a brüsszeli Bizottság. De hamarosan újabb korlátozó intézkedések jöhetnek. Az európai sajtó hetek óta arról cikkezik, hogy Brüsszel már dolgozik az oroszok elleni kilencedik szankciós csomagon is.A magyar kormány szerint az embargó nem működik, az orosz-ukrán háború pedig még mindig tart. Erről Rétvári Bence államtitkár beszélt egy csákvári fórumon. Szerinte az európai emberek életszínvonala veszélybe került az elhibázott uniós szankciók miatt.

Rétvári Bence azt mondta:

a kormány azért tart nemzeti konzultációt és fórumokat a szankciókról, hogy a magyar emberek véleményét képviselhesse Brüsszelben.

„Elszabadult az infláció, olyan árnövekedés van az eurozónában is, Magyarországon is, Angliában is, amelyet nagyon régóta nem láttak, sőt még tőlünk távolabb is, még Amerikában is több évtizede nem volt akkora áremelkedés, mint amilyen most van. Oroszország tehát nem állt meg, viszont az európai embereknek az életszínvonala nagyobb veszélybe került, mint bárki is gondolta volna” – emelte ki.

A kiszivárgott információk szerint Brüsszel bővítené az energiaszektorra vonatkozó szankciókat és megtiltaná az Oroszországgal való együttműködést a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén.

Tóth Máté energiajogász szerint ez már azt a kérdést is felveti, hogy valójában kinek akarnak ártani a szankciókkal: az orosz fűtőelemek importjának tiltása ugyanis akár az atomerőművek leállásához is vezethet.

„Az, hogy már a villamosenergiáról kell beszélnünk és a nukleáris energiáról, ez most már azt a kérdést érleli ki, hogy kinek akarnak valójában ártani ezek a szankciók. Merthogy azt látjuk, hogy az oroszok köszönik, jól vannak” – fogalmazott az energiajogász.

A kormány egyetlen olyan szankciót sem tud támogatni, amely a magyar embereknek káros

– erről már a kormányszóvivő beszélt Kunszentmiklóson.

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a brüsszeli tárgyalások miatt is fontos, hogy az emberek kitöltsék a nemzeti konzultáció kérdőíveit.

„Nagyon fontos az, hogy amikor egy kormány kimegy Brüsszelbe és ellenszélben képvisel egy kisebbségi álláspontot, jelen esetben mi azt mondjuk, hogy szankciók helyett békére van szükség, akkor fel tudja mutatni azt, hogy ez nem csak a kormánynak a véleménye, hanem a mögött több millió magyar ember hangja is meghúzódik” – fogalmazott.

A Nemzeti Konzultációban azt kérdezik az emberektől, hogy egyetértenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, de rákérdeznek például arra is: mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

A konzultációs kérdőíveket december 9-ig lehet visszaküldeni, de az interneten is ki lehet majd tölteni.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány kezdetektől fogva békekötést szorgalmaz, mert az értelmetlen szankciók nem váltják be a Brüsszel által keltett reményeket – mondta a kormányszóvivő hétfőn Bács-Kiskun megyei a Kunszentmiklóson.

Szentkirályi Alexandra a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén, a fórumot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Brüsszel azt ígérte, ha a szankciók életbe lépnek ez véget vet az ukrajnai háborúnak, és az intézkedések majd Oroszországot büntetik. Azt is ígérte, hogy a szankciók nem terjednek ki az energiahordozókra, de végül a szankciók egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – mondta.

A kormányszóvivő szerint a jelenlegi helyzetben azt látni, hogy „Európa fázik, Ukrajna vérzik, Oroszország pedig gazdagodik”. Ez az elhibázott szankciós politika következménye – tette hozzá.

A kilencedik szankciós csomag bevezetésének emlegetésére is újabb gázáremelés következett be a világpiacon – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Szófiában, a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján. Szijjártó szerint a szankciók kudarcot vallottak. Elemzők közben arról beszélnek: egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag, az orosz fűtőelemek importtilalma pedig az atomerőművek leállásához is vezethet. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán azt írta: a szankciók romba döntik Európa gazdaságát – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

„Miközben Európa szenved az energiaválságtól, Brüsszelben újabb szankciós csomagon dolgoznak” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány újra és újra meg fogja védeni Magyarország érdekeit.

Az európai sajtóban napok óta terjed a hír, amely szerint az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik Oroszország ellen, a balti államok és Lengyelország nyomására.

A kiszivárgott információk szerint Brüsszel egyebek mellett embargó alá vonná az orosz LNG-importot és megtiltaná az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén.

„Már az újabb szankciós csomag emlegetésére is gázáremeléssel reagált a világpiac” – erről Szijjártó Péter beszélt Szófiában. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy meg kell érteni, hogy a szankciók alapvetően kudarcot vallottak, az európai gazdaság szenved, és az is világos, hogy ki profitál ebből a helyzetből. Szijjártó Péter hozzátette: a magyar állam kész segíteni az ukrán menekülteken, de a szankciók árát ne a magyarok fizessék meg.

„Egyértelmű vörös vonalakat húztunk meg ezen a területen. Készen állunk természetesen arra, hogy támogassuk az összes hozzánk érkező menekültet – történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk éppen végre jelenleg –, de mivel nem a magyar emberek a felelősek ezért a háborúért, ezért nem akarjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát” – mondta Szijjártó Péter.

„Katasztrofálisan érintené egész Európát, ha Brüsszel az orosz eredetű nukleáris energiára és technológiára is kiterjesztené a szankciókat”

– mondta Hortay Olivér a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ugyanis az orosz fűtőanyagot szinte lehetetlen lenne pótolni máshonnan.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, és ráadásul a tagállamok villamosenergia-piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia-ellátását” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Brüsszel a rendszeres tüntetések ellenére sem hajlandó tudomásul venni, hogy Európa bajban van a szankciók miatt – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán az M1-en. Hangsúlyozta: a kormány ezzel szemben a nemzeti konzultációban megkérdezi az embereket a szankciókról.

„Az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg. Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyetértenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

A szankciós politika célkeresztjében álló paksi atomerőmű bővítéséről is véleményt lehet mondani. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A tizenkettedik nemzeti konzultáció kérdőíveit nyolcmillió címzetthez viszik el a postások. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.

Szentkirályi Alexandra kiemelte: az elhibázott szankciók valóban nagy károkat tudnak okozni, ezt az is bizonyítja, hogy a néhány nappal ezelőtt szóba került újabb szankciós csomag, a kilencedik hírére máris megugrott a földgáz ára a tőzsdén. Jól látható tehát, hogy van összefüggés a szankciók és az emelkedő árak között.

A magyar kormány továbbra is azért fog harcolni – tette hozzá -, hogy ezek a szankciók vagy ne lépjenek életbe, vagy pedig Magyarországra nézve ne legyenek kötelező érvényűek, mert a kormányzat egyetlen olyan büntetőintézkedést sem tud elfogadni, amely a magyar embereknek hátrányt okoz vagy káros.

Úgy folytatta: azért van jelentősége a mostani nemzeti konzultációnak, mert amikor a kormány Brüsszelben, ellenszélben képviseli azt a kisebbségi álláspontot, hogy szankciók helyett békére van szükség, fel tudja majd mutatni egyúttal, hogy ez nemcsak a kormány véleménye, hanem e mögött több millió magyar ember hangja is meghúzódik.

Ezért minél többen ki tudják fejezni, hogy ilyen formában ellenzik a brüsszeli szankciókat, annál inkább képviselheti ezt az álláspontot a magyar kormány is hitelesen és kellő erővel Brüsszelben – mondta a kormányszóvivő.

Hangsúlyozta: a magyar kormány ezekben a legnehezebb hetekben és hónapokban is ott fog állni a magyar emberek mellett, segíti a családokat és a nyugdíjasokat, valamint a vállalkozásokat, amelyek megélhetést és munkát adnak a magyaroknak, illetve harcolni fog – ha kell egész Brüsszellel – a magyar érdekek érvényesítéséért.

Salacz László, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az Európai Uniónak két válság kellett – a pandémia és az energiaválság – ahhoz, hogy rájöjjön, mennyire ki van szolgáltatva a nagyhatalmaknak: az orosz földgáznak, a kínai gazdaságnak, a védelmi politikája az Egyesült Államoknak.

„Beigazolódni látszik az a régi törvényszerűség is, hogy a magyaroknak igazuk lesz, hiszen a magyar kormány már 2015-ben megmondta: az illegális migráció rossz dolog, és 2022 tavasz óta állítja azt is, hogy a háborús szankciók nem fognak működni” – közölte a fideszes képviselő.