tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2022.10.13.
Módosítva: 2022.10.13.
Egyre több iparágat veszélyeztet az energiaválság
Mindent érintő válság lehet a háborús helyzet következménye.
Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.
A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.
A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.
A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.
Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.
Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.
Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.
Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.
Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.
A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.
Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.
Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.
„Az energiaszankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta Kovács Zoltán államtitkár a közösségi oldalán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár egy felmérésre hivatkozva hozzátette: a németek 57 százaléka látja úgy, hogy a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak. Németországban a helyzet egyre rosszabb: vannak olyan családok, akik zálogházba adják az értékeiket, hogy pénzhez jussanak és ki tudják fizetni a rezsiszámláikat – közölte az M1 Híradója.
A Németországban egekbe szökő energiaárak miatt egyre többen próbálnak gyors kölcsönhöz jutni, zálogházba adják értékeiket. Az egyik nő a porszívóját adta letétbe, és 400 eurót (mintegy 160 ezer forint) kapott érte. „Már egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A bevásárlás kész katasztrófa. De gondoskodnom kell a gyerekeimről” – mondta a fiatal édesanya.
Jelenleg mintegy kétszázötven zálogház működik Németországban, az elmúlt időszakban azonban soha nem látott mértékben fellendült a forgalom.
„Gyakran több az ügyfelünk, mint a pénzügyi válság idején. Nehéz gazdasági időket élünk” – ismertette a zálogház tulajdonosa, aki szerint az ügyfelek nagy részét a középosztálybeliek alkotják, akik ellentétben a rászorulókkal, nem kapnak semmilyen áram- és fűtéstámogatást a német kormánytól.
Egy vállalkozó nemrég kénytelen volt bezárni az éttermét a magas energiaárak miatt,
most a kocsiját adta zálogba készpénzért cserébe. „Vannak kötelezettségeim, amelyeket ki kell fizetnem a hónap végén. Nyolcezer euróra van szükségem. Nem hittem volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök” – jelentette ki a volt étteremtulajdonos.
Európa egyik legnagyobb bányászvárosának lakói is megérzik az energiaválságot. „A városban bezártak az uszodák és a könyvtárak. Az emberek jövedelme így sem volt sok, de most nagyon nehézzé vált az élet” – panaszolta egy nyugdíjas bányász.
Gelsenkirchent egykor az ezer tűz városának nevezték az éjszaka fellobbanó bányagáz lángjai miatt. A szénipar hanyatlása után azonban visszaesett a város fejlődése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve az Oroszországot sújtó uniós gazdasági szankciók pedig tovább rontották a helyzetet. Miután Oroszország felől megszűnt a gázszállítás, a német kormány kezdeményezte a széntüzelésű erőművek újranyitását.
„Biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a dél-németországi atomerőművek továbbra is működhessenek. Persze vannak még problémák” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár egy berlini konferencián kedden. „Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez” – tette hozzá.
Eközben a németek több mint fele úgy véli, hogy az Oroszország elleni szankciók jobban ártanak Németországnak, mint Oroszországnak
– derül ki a Forsa RTL/ntv megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai területek orosz annektálása után az ukrajnai háború más európai országokra is átterjedhet, és nukleáris fegyverek esetleges bevetésétől is tartanak.
„A kezdetektől ellenezzük az uniós energetikai szankciókat, mivel azok több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a Facebook-oldalán.
Kovács Zoltán hozzátette, „úgy néz ki, erre Európa többi részén is kezdenek ráébredni”. Az államtitkár oldalán is az olvasható: „A németek 57 százaléka szerint a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak.”
Az európai gyógyszergyártók arra figyelmeztettek, hogy leállíthatják néhány olcsó generikus gyógyszer gyártását a megugró áramköltségek miatt, és az árképzési mód felülvizsgálatát kérik.
A generikus gyógyszeripari lobbicsoport, a Medicines for Europe, amely olyan cégeket képvisel, mint például a Teva, a Novartis Sandoz , nyílt levelet küldött a héten az Európai Unió tagállamainak energiaügyi és egészségügyi minisztereinek - tudósít az euronews.com. A levelet a Bizottságnak is címezték, amely azt mondta, hogy "a kellő időben" válaszol a kérésre.
A levél szerint a villamosenergia ára 10-szeresére nőtt egyes európai gyógyszergyárakban, a nyersanyagárak pedig 50-160 százalékkal emelkedtek.
A gyógyszergyártók azt kérték, hogy a gyógyszeripart mentesítsék a villamosenergia-fogyasztás csökkentését célzó uniós lépések alól.
A generikus gyógyszereket gyártók pedig azért lobbiznak, hogy a gyógyszerárakat rugalmasabban alakíthassák (magyarán emelhessék azokat) – közölte a Medicines for Europe.
"Lehet, hogy három, esetleg öt termék gyártását megszüntetjük a növekvő energiaköltségek közvetlen és közvetett hatása miatt"
- mondta Elisabeth Stampa, a Medichem SA vezérigazgatója, amely egy Barcelona melletti, spanyolországi székhelyű generikus gyógyszereket és gyógyszerészeti összetevőket gyártó cég.
Generikus gyógyszerek nyomás alatt
A Medicines for Europe's főigazgatója Adrian Van Den Hoven a Reutersnek elmondta, hogy a magasabb energiaköltségek sebezhetővé teszik az ágazatot.
Közölte: "A magasabb energiaköltségek felemésztik a nélkülözhetetlen gyógyszereket gyártók árrését abban a fix áras rendszerben, amely szerint Európában működünk."
A probléma középpontjában az árképzési rendszer áll. A nem szabadalmaztatott gyógyszereket jellemzően alacsony költségű gyógyszergyártók értékesítik a nemzeti egészségügyi ügynökségek vagy a biztosítók szövetségei által meghatározott árakon, amelyek gyakran szintén csökkentik az árakat. A generikumok az összes kiadott gyógyszer körülbelül 70 százalékát teszik ki Európában, sok közülük súlyos betegségek, például fertőzések vagy rák kezelésére szolgál, de a lobbicsoport szerint csak a régió gyógyszerszámláinak 29 százalékát teszik ki.
Az iparág szereplői attól tartanak, hogy az energiaköltségek megugrása alááshatja az európai gyógyszergyártás fellendítésére irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseket, miután a COVID-19 világjárvány feltárta a régió függőségét a távoli beszállítóktól, és bizonyos ellátási útvonalak megszakadásához vezetett. A kínai bezárások és az ukrajnai háború tovább rontotta a logisztika és a nyersanyagellátás helyzetét.
A kórházak standard infúziói a leginkább energiaigényes gyógyszerek közé tartoznak, mivel a sterilitás érdekében melegíteni és hűteni kell őket. Ugyanez vonatkozik az általánosan használt antibiotikumok és terápiás hormonok mögötti fermentációs folyamatra is, mondta van den Hoven.
A Medichem Stampa szerint a drága energia hatásai a magasabb szállítási díjaktól a hulladékártalmatlanítási vállalkozók 30 százalékkal magasabb díjakig terjedtek.
Medichem SA vezérigazgatója nem volt hajlandó megnevezni azokat a gyógyszereket, amelyek gyártása veszélybe került, de elmondta, hogy a vásárlók hat-tizenkét hónapot kapnak arra, hogy új beszállítót találjanak, ha egy terméket kivonnak a piacról.
A magánkézben lévő csoport tavaly 110 millió eurós árbevételt ért el az olyan nem szabadalmaztatott termékekkel, mint az antibiotikum-cseppek, vérhígítók és skizofrénia elleni gyógyszerek, amelyeket generikus gyógyszergyártó cégeknek, köztük a Tevának és a Viatrisnak értékesítettek. A Stampa szerint a gyógyszerárak termelési költségeket követő indexálása megoldás lenne az európai egészségügyi szervek számára, mert például egyes szabadalom nélküli, vényköteles szemcseppek után kevesebbet térítenek meg nekik, mint amennyi egy csomag gumicukor ára.
Az olasz gyógyszeripari szövetség elnöke, Marcello Cattani elmondta, hogy az energiaköltségek hétszer magasabbak a tavalyinál, miközben az amerikai dollár, amelyben jellemzően a nemzetközi összetevőket fizetik, már erősebb az eurónál, vagyis ugyanazért az összetevőért több erurót kell fizetniük, mint korábban.
"Mivel az ágazat nem háríthatja át a magasabb költségeket, a gyógyszerekhez való hozzáférés kerül veszélybe" - mondta.
A generikus gyógyszer egy olyan gyógyszer, amely egyenértékű, de olcsóbb helyettesítője egy márkanévvel rendelkező gyógyszernek. A generikus gyógyszerek ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazzák, mint az eredeti márkájú termékek, és ugyanolyan erősségű és adagolási formákban kaphatók. Egy generikus gyógyszernek ugyanúgy kell hatnia a szervezetben, és ugyanazt a kezelési eredményt kell nyújtania, mint egy márkanévvel rendelkező gyógyszernek. A generikus vállalatok jelentősen alacsonyabb költségek mellett kínálhatják termékeiket a márkás gyógyszerekhez viszonyítva, mert a generikus gyártók nem az alapoktól fejlesztik ki a gyógyszereket, nem végeznek hosszú és költséges toxikológiai és klinikai vizsgálatokat, melyeket az originális gyártók már elvégeztek, nem folytatnak drága reklám- és marketingkampányokat. Gyakran egyszerre több generikus gyógyszergyártó cég kap engedélyt generikus ekvivalensek előállítására, ami növeli a piaci versenyt és csökkenti az árakat. Természetesen mindig meg kell mutatni a hatóságoknak, hogy a termék ugyanolyan hatással rendelkezik, mint az originális gyógyszer.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
