INSIDER

Szerző Ripost

1 hónapja

Egyre durvább gondokat okoz az energiaválság

És még nincs is itt a tél...

Szerző Ripost

Tüntettek a hétvégén az olasz fővárosban is, ezúttal a dráguló energia és az egyre magasabb megélhetési költségek miatt vonultak utcára az emberek. Egyes szakértők szerint ha nem sikerül megfelelő alternatívát találni az orosz gáz importjára, akkor a dél-európai ország gazdasága mély recesszióba süllyedhet – számolt be róla az M1 Híradó.

Az egekbe szökő gáz- és áramárak, valamint az ugrásszerűen megnövekedett megélhetési költségek miatt tüntettek a hétvégén Rómában. A tiltakozók a rezsiköltségek csökkentését, valamint fizetésemelést és bővebb szociális juttatásokat követeltek.

A szankciók miatt meredeken emelkedő energiaárak a családokat és a vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozza. Sokan vannak, akik attól tartanak, hogy nem fogják tudni kifizetni a rezsijüket.

„Ha nem fogok tudni fizetni, akkor lekapcsolják a gáz- és villanyszolgáltatást. Nem értem, miért kellett ebbe a helyzetbe kerülnünk az elhibázott döntések miatt” – mondta az egyik tüntető.

A megnövekedett költségek miatt egyre több embernek jelent gondot a számlák kifizetése.

„A felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi kilenc hónapban a majdnem hatvanmilliós országban közel hatmillió olasz már legalább egyszer nem fizette ki a rezsiköltséget, és további hárommillió jelezte, hogy a következő hetekben, hónapokban nem tudják kifizetni a villany- vagy a gázszámlát. A lakóházakban a közös költség kifizetése is egyre nagyobb gondot jelent” – tájékoztatott Sárközy Júlia, a közmédia római tudósítója.

Az európai uniós energiaválság hét százalékkal csökkentheti Olaszország nemzeti össztermékét, a szankciók viszont nem ártanak Oroszországnak – erről beszélt egy múlt heti interjúban Michele Geraci, volt gazdaságfejlesztési államtitkár-helyettes.

„Az energiaválság súlyosan érintette az olasz gazdaságot. Ha teljesen leállítjuk az oroszországi földgázimportot, akkor Olaszország GDP-je hét százalékkal csökken. Jelenleg nem találtunk alternatívát. Ha az energiaellátást megszakítják, akkor Olaszország gazdasága rövid időn belül mély recesszióba süllyed” – hangsúlyozta a volt államtitkár-helyettes.

A turizmust szintén súlyosan érintik a szankciók.

Az elmúlt években sok tehetős orosz állampolgár vett saját ingatlant Szardínián. A helyiek közül sokaknak munkát is biztosítottak. Amióta azonban az Európai Unió szankcionálta őket és befagyasztotta a vagyonukat, a nekik dolgozók egy része elveszítette az állását.

„Az EU-s szankciók minket, hétköznapi embereket súlyosan érintettek. A munkám jelentősen lecsökkent, mert az orosz vállalkozók idén nem jöttek ide” – mondta egy korábban sofőrként dolgozó férfi.

A helyiek elmondták, hogy az oroszok, amíg jelen voltak a szigeten, a beruházások és a munkahelyek biztosítása mellett adományokkal is segítették a közösséget. Volt olyan milliárdos, aki félmillió eurót adományozott Szardíniának a koronavírus-járvány idején.

Bár az első pillanattól kezdve látható volt, hogy sikertelen lesz Brüsszel szankciós politikája, az unió vezetése azt mégis tovább erőlteti – erről beszélt egy elemző az M1-en a tegnap véget ért uniós csúcs után. Az állam- és kormányfők Prágában fel is szólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére. Orbán Viktor miniszterelnök viszont azt mondta: sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. A szankciók így nem vonatkoznak Magyarország gázellátására sem.

Nem lesz gázszankció – ezzel a felirattal kezdődik Orbán Viktor videója, amelyet a prágai rendkívüli uniós csúcs után töltöttek fel a miniszterelnök közösségi oldalára. Az uniós állam- és kormányfők tanácskozása kapcsán hangsúlyozta: sikeresen képviselték a nemzeti célokat.

 

„A nyolcadik, számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. Ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára. Sőt, lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks II. atomerőművét. Végezetül felszólítottuk a bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – mondta a kormányfő.

A lengyel miniszterelnök a csúcsot követően azt nyilatkozta, hogy a politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született.

Az első pillanattól kezdve látható volt, hogy sikertelen lesz az EU-nak Oroszországgal szembeni szankciós politikája, amit az unió vezetése továbbra is erőltet – fogalmazott Sebestyén Géza az M1-en.

A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról beszélt, hogy ezzel Brüsszel is tisztában van, azonban a büntetőintézkedések átdolgozásában látja a megoldást, ahelyett, hogy felhagyna a szankciókkal.

„Az Európai Unió döntéshozói is látják már azt, hogy nem működik jól a szankció. Próbálják valahogy toldozni, foltozni, megoldani azokat a negatív következményeket, amelyeket a szankciós politika okozott, de alapvetően tényleg az lenne a megoldás, hogy ha ez EU nem a szankciós politikával próbálná meg ezt a helyzetet megoldani, hanem valóban a békének az elérésével, a háborúnak a mihamarabbi befejezésének az elérésével” – fogalmazott.

 

Meggondolatlan brüsszeli javaslatok vannak, amelyek az európai gazdaságnak ártanak – erről már Kiszelly Zoltán beszélt. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója azt mondta, a német vegyiparnak, amely számos más iparág alapanyagait állítja elő, sok energiára van szüksége, ha az leáll, vagy csak lelassul a termelése, az nemcsak az euró mögötti gazdasági erőt roppanthatja meg, hanem az ipar elvándorlását eredményezheti, amelyből más kontinensek profitálhatnak.

„Amerikában most hetedannyiba került az energia, mint Európában. Ugye, ők termelnek is Amerikában energiát, van szén, olaj, illetve földgáz, és például átvándorol az ipar egy része Amerikába, mert ott kiszámíthatóbb és olcsóbb az energia. Ez Európában azt jelenti, hogy ha az alapanyagipar vagy a nehéziparnak az energiaintenzív része leépül, akkor bizony más iparágak, más cégek is követik őket. Tehát nagyon komoly veszélyt jelent ez a brüsszeli szankciós politika Európára”

– mondta Kiszelly Zoltán.

Az elemző rámutatott: egyértelmű, hogy például a gázra vonatkozó szankciók lebegtetése még magasabbra hajtja fel az energia árát, amely az európai jólétet fenyegető következményekkel jár.

Tiltakozó menetet szervezett az egyre dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen vasárnap Párizsban az ellenzéki francia radikális baloldal, amely „egy új népfront” létrehozását tűzte ki célul.

A megmozduláson a rendőrség és a francia sajtóorgánumok által megbízott független Occurence számlálószervezet szerint mintegy 30 ezren, a szervezők szerint 140 ezren vettek részt.

 

„Ez a nagy összefogás, amelyet most elkezdünk ezzel a menettel, hatalmas siker”

– vélte Jean-Luc Mélenchon, az ellenzéki radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, aki a tömeg közepén egy teherautóból szólt a tüntetőkhöz és bejelentette egy „új népfront” megalakulását, amely szerinte hamarosan átveheti a hatalmat az országban.

A menet élén vonult Annie Ernaux friss Nobel-díjas francia írónő is, a párt tagja.

Jóllehet a szakszervezetek nem kívántak részt venni a tüntetésen, Jean-Luc Mélenchon jelezte: támogatja a kedden esedékes általános sztrájkot, amelyet a baloldali szakszervezetek hirdettek meg a közszférában és az állami közlekedési vállalatoknál a jelenleg 6 százalékos inflációnak megfelelő fizetésemelést követelve.

A felvonuláson megjelentek a mérsékeltebb baloldali pártok vezetői is.

„Az üzenet egyszerű: a profit igazságosabb elosztását akarjuk”

– mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.

A menet incidens nélkül vonult végig a Nation tértől a Bastille térig, de a megmozdulás közelében megjelentek feketeruhás antikapitalista anarchisták, akik kirakatokat törtek be és egy bankfiókot is megrongáltak, majd miután a rendőröket kezdték megdobálni, azok könnygázzal oszlatták szét őket.

Gabriel Attal költségvetési miniszter, volt kormányszóvivő élesen bírálta a menetet, amely szerinte az országot blokád alatt tartókat pártolja. A kormánytag a TotalEnergies olajipari vállalat dolgozóira utalt, aki harmadik hete sztrájkolnak fizetésemelést követelve, ellátási problémákat okozva a töltőállomásokon.

A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei – a CFDT és a CFE-CGC – bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos inflációkövető béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak.

A CGT azonban – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első félévben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – éjszaka felállt a tárgyalóasztaltól és nem írta alá a megállapodást.

Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a kormány adatai szerint szombaton a benzinkutak 27 százalékánál még mindig hiány volt legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál voltak ellátási gondok.

Gabriel Attal vasárnap „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a CGT blokádja annak ellenére folytatódik, hogy a többség elfogadta a vezetőség fizetésemelési ajánlatát.

„Ez nem egy normális sztrájk, a sztrájkjognak is vannak határai”

– jelentette ki Geoffroy Roux de Bézieux, a legjelentősebb munkáltatói szervezet, a MEDEF elnöke, aki szerint 150 ember tartja túszul Franciaországot az olajfinomítók által. Szerinte hatóságilag kell kötelezni a munkafelvételre a CGT-tagokat a TotalEnergies-nél.

A CGT jelezte: legalább keddig, a több szakszervezettel (FO, Solidaires és FSU) közösen meghirdetett általános országos sztrájkig kívánja folytatni a munkabeszüntetést. A reformszakszervezetek szerint viszont az általános sztrájk nem megoldás az inflációs gondokra, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.

A bajor gyógyszertárak már nyáron megkongatták a vészharangot, és sok helyen a gyógyszerészek már maguk keverik a kenőcsöket, gyógyszereket. Ám egyes fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők vagy epilepszia elleni szerek már most hiánycikknek számítanak. Ausztriában ez eddig nem volt probléma.

Fotó: Pixabay

Korábban is előfordul, hogy egy gyermekgyógyszerből elfogyott például a narancs ízű, ám volt helyette epres ízesítésű – mondta a krone.at-nek egy gyógyszerész. 

De 15 000 engedélyezett gyógyszer esetében általában nem találunk helyettesítőt. A helyzet pedig az utóbbi időben tovább romlott.

Egy gyógyszeripari szakértő szerint, ha Kínában valaki háromszor köhög, egy milliós metropoliszt azonnal hermetikusan lezárnak, és azok a gyógyszerek, amiket ott gyártanak, nem érkeznek meg Európába. Vagyis a bécsi gyógyszertárak ellátása is függ az alacsony költséggel dolgozó ázsiai gyártóktól, leginkább Kínától és Indiától.

Mivel Ausztriában hiány alakult ki,  ezért kiviteli tilalmat rendeltek el 252 gyógyszerféleségre.  Ezek között számos antibiotikum, pszichotróp szer vagy fájdalomcsillapító található. Például amoxicillin, ibuprofen oldatos infúzió, alprazolam. Csak szeptemberben 52 gyógyszer került fel a listára.  

A szállítási nehézségek mellett egy másik probléma is felmerült. Az elmúlt két évben számos betegség háttérbe szorult, vagy a járvány miatti lakossági elszigeteltségnek köszönhetően eleve okozott jelentősen nagy számú fertőzést – ilyen például az influenza. Ma már más a helyzet, és a megfelelő gyógyszerek iránti kereslet növekszik. 

„Az ázsiai beszállítóktól való 'gyógyszerfüggőség' sebezhetővé teszi az európai embereket, ezért a termelést a saját kezünkbe kell venni” – mondják a szakértők.

Raimund Podroschko, a Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint semmit sem tanultunk a védőmaszkellátási katasztrófából. Úgy véli, a vészharangoknak már a járvány kezdetén kongani kellett volna, amikor hiány volt a biztonsági felszerelésekből vagy a védőmaszkokból. 

A mostani hiány kezelésére a gyógyszergyáraknak jelenteniük kell a gyógyszerek vagy az egyes nyersanyagok szűk keresztmetszeteit a Szövetségi Egészségügyi Biztonsági Hivatalnak. Ezeknek a termékeknek a kivitelét pedig azonnal megtiltják, és Ausztriából az Európai Unióba sem lehet ezeket exportálni. De ha a komponensek vagy gyógyszerek egyáltalán nem jönnek Európába, akkor persze nem is lenne mit exportálni.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!