Századvég: A magyarok 92 százaléka...

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket – ez derül ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából. A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országok és politikai szereplők orosz–ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről.

Nagyon népszerűtlenek a háború- és szankciópárti politikusok

Az elmúlt időszakban Oroszország és Ukrajna – az előző hónapokhoz hasonlóan – katonai célkitűzések elérésére, illetve harci cselekményei hatékonyságának növelésére fókuszált, miközben Brüsszel és az Egyesült Államok folytatta szankciós politikáját, amely tovább növelte a fegyveres konfliktus által okozott költségeket.

Tekintettel arra, hogy a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása, vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően; az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat.

Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyinról kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt.

EZ UTÓBBIHOZ HASONLÓAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE JOE BIDEN ELUTASÍTOTTSÁGA, A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN, 64 SZÁZALÉKRÓL 67 SZÁZALÉKRA EMELKEDETT AZ EMLÍTETT IDŐSZAKBAN.Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikája nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének tovább csökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben.

URSULA VON DER LEYENHEZ A VÁLASZADÓK TÖBB MINT FELE (55 SZÁZALÉKA) VISZONYUL KEDVEZŐTLENÜL(SZEMBEN A SZEPTEMBERBEN MÉRT 50 SZÁZALÉKKAL), MÍG 30 SZÁZALÉKUK POZITÍV VÉLEMÉNYT FOGALMAZOTT MEG A BRÜSSZELI POLITIKUSRÓL.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

A KUTATÁS SZERINT A MAGYAROK KÖZEL KÉTHARMADA (63 SZÁZALÉKA) ÚGY GONDOLJA, HOGY AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS JOE BIDEN INKÁBB AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ FOLYTATÁSA MELLETT ÁLLNAK,

ami valószínűsíthetően azzal áll összefüggésben, hogy az amerikai elnök intézkedései és nyilatkozatai nem a békekötés előmozdításához, hanem a konfliktus további eszkalálódásához járulnak hozzá. Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával, ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve.AZ EURÓPAI UNIÓRÓL A MAGYAROK FELE (50 SZÁZALÉKA), MÍG KÍNÁRÓL A VÁLASZADÓK 38 SZÁZALÉKA VÉLI ÚGY, HOGY AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ BÉKÉS LEZÁRÁSÁRA TÖREKEDNEK.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

Töretlen a magyar lakosság békepártisága

A Századvég korábbi elemzései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az orosz–ukrán háborúval összefüggésben ellenzik azon lépések megtételét, amelyek hátráltatják a kompromisszum elérését, a fegyveres konfliktus béketárgyalások útján történő mielőbbi lezárását. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a döntő többség szilárdan elkötelezett a béke mellett, amelyet a legfrissebb kutatási eredmények is alátámasztanak. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

Ukrajna külügyminisztere és védelmi minisztere szeptemberben katonai kiképzésre vonatkozó segítséget kért az Európai Uniótól, melyre válaszul Brüsszel a napokban katonai segítségnyújtási missziót hozott létre az ukrán fegyveres erők támogatása céljából. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kiemelte, hogy a brüsszeli lépés „annak egyértelmű bizonyítéka, hogy az EU mindaddig ki fog tartani Ukrajna mellett, amíg arra szükség van”. Tekintettel arra, hogy a misszió az orosz–ukrán háború további eszkalációjának kockázatával jár, Magyarország – egyedüli tagállamként – a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt a javaslatról szóló szavazásnál. A Századvég e fejlemények kapcsán közelebbről megvizsgálta az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdését, kitérve augusztusi közvélemény-kutatására, amely a katonai segítségnyújtás ezen formájának lakossági megítéléséről szólt.

Brüsszel lépései a háború további elhúzódásához vezetnek

Fontos megjegyezni, hogy a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács már júniusban rögzítette, hogy „az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának”, majd a testület felszólította a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy „gyors ütemben munkálkodjon a katonai támogatás további növelésén”. Ezt követően augusztusban a tagországok védelmi miniszterei informális találkozót tartottak Prágában, melynek keretében egyebek mellett egy, az ukrán katonák kiképzését célzó misszió létrehozásának feltételeiről tárgyaltak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter a találkozót követően hangsúlyozta, hogy a katonai kiképzőprogram kapcsán több ország is jelezte pontosítási igényét, továbbá Magyarország felhívta a figyelmet a javaslatban rejlő kockázatokra is.

Brüsszel végül október 17-én jelentette be a misszió („EUMAM Ukrajna”) létrehozását, melynek célja többek között az, hogy hozzájáruljon Ukrajna katonai képességeinek növeléséhez, az ukrán katonai műveleteket hatékonyabb végrehajtásához. A program legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy:

-          egyéni, kollektív és szakkiképzést fog biztosítani az ukrán fegyveres erőknek,

-          koordinálni fogja a tagállamok azon tevékenységeit, amelyek a kiképzés megvalósításának támogatására irányulnak, valamint

-          a misszió az uniós tagállamok területén, és nem Ukrajnában fog működni (műveleti parancsnoksága Brüsszelben lesz).

Az „EUMAM Ukrajna” megindításának ténye, illetve a program részletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy Brüsszel továbbra is Ukrajna harctéri pozícióinak javítására fókuszál, miközben az Európai Unió katonai értelemben is egy lépéssel közelebb került a háborús érintettséghez. Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus további elhúzódása, illetve a büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása révén kialakuló szankciós recesszió megfékezése érdekében azonban elengedhetetlen lenne a mihamarabbi tűzszünet, illetve a béketárgyalások megkezdésének előmozdítása.

Jelentős az ukrán fegyveresek uniós kiképzésének elutasítottsága

A Századvég augusztusi kutatása – amely Brüsszel szankcióinak, szankciós terveinek, valamint az Európai Unió orosz–ukrán háborúval összefüggő politikájának lakossági megítélését térképezte fel – megvizsgálta a magyarok véleményét az ukrán haderő európai uniós kiképzéséről.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százaléka) nem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat. Ez kevésbé meglepő annak tükrében, hogy a magyar lakosság – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése az elmúlt hónapok tendenciái alapján rámutatott – erősen békepárti, és következetesen nem támogatja azokat a lépéseket, amelyek a fegyveres konfliktus békés rendezésétől, a kompromisszum eléréséről távolabb visznek.

Az elmúlt hónapok történései azt bizonyították, hogy Brüsszel a szankciópárti stratégiájával egyfajta „geopolitikai szerencsejátékot" játszik, melyben a téteket az európai polgárok nevében – azok megkérdezése nélkül – teszi meg, a kockázatok viselését viszont az emberektől várja – jelentette ki az Origónak adott interjúban Erdős Gergely. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának elemzője leszögezte: feltételezhető, hogy újabb brüsszeli szankciók bevezetésével, illetve a korábban hozott intézkedések fenntartásával párhuzamosan a választói elégedetlenség is egyre inkább növekedni fog a szankciópárti politikai erőkkel szemben.

Az ukrajnai háború egyre durvább szakaszait láthatjuk, ráadásul emellett Ukrajna szinte államcsődben van, gyakorlatilag nincs költségvetése, ipara és gazdasága. Mi lehet az oka annak, hogy bár az ország szinte pénznyelővé vált, Amerika és az Unió is önti a pénzt az országba?

A probléma gyökerét az jelenti, hogy a háborúban érintett felek több mint fél évvel a fegyveres konfliktus kirobbanása után is a harctéri pozícióik javításában, a harci cselekmények intenzitásának fokozásában látják a háború mielőbbi lezárásának kulcsát, a párbeszéd, a kompromisszumos béke előmozdítása helyett. E megközelítés következményei világosan láthatók: a békekötéstől hónapról hónapra távolabb kerültek a felek, miközben Európában régóta nem látott gazdasági és energiaválság bontakozott ki.

Világosan kimutatható, hogy az Oroszországra kivetett energiaszankciók, illetve már csak azok lebegtetése is emeli az energia árát. Van ebben egy végső pont, amikor is beláthatatlan következményeket okozhat ez a fajta hozzáállás?

Az elmúlt hónapok történései azt bizonyították, hogy

BRÜSSZEL A SZANKCIÓPÁRTI STRATÉGIÁJÁVAL EGYFAJTA „GEOPOLITIKAI SZERENCSEJÁTÉKOT" JÁTSZIK, MELYBEN A TÉTEKET AZ EURÓPAI POLGÁROK NEVÉBEN – AZOK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL – TESZI MEG, A KOCKÁZATOK VISELÉSÉT VISZONT AZ EMBEREKTŐL VÁRJA.

Lengyel gyártmányú önjáró tarack a donyecki front ukrán oldalán

FORRÁS: AFP/DIMITAR DILKOFF

Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy a választók nem nyújtják be a „számlát", hiszen több európai országban az energiaválságot politikai krízis és bizonytalanság kíséri. Nagy-Britanniában a fegyveres konfliktus kezdete óta már a második háborúpárti kormányzat bukott meg, Szlovákiában hónapokon keresztül húzódó kormányválság bontakozott ki a háborús energiaválság miatt, míg Németországban tömegtüntetések zajlanak a drasztikusan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal összefüggésben.

FELTÉTELEZHETŐ, HOGY ÚJABB BRÜSSZELI SZANKCIÓK BEVEZETÉSÉVEL, ILLETVE A KORÁBBAN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK FENNTARTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN A VÁLASZTÓI ELÉGEDETLENSÉG IS EGYRE INKÁBB NÖVEKEDNI FOG A SZANKCIÓPÁRTI POLITIKAI ERŐKKEL SZEMBEN.

Múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök óriási sikert ért el Brüsszelben, így a gázársapka alól mentesítést kaptunk, tehát az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását, illetve, ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező hazánk számára. Miért fontos ez az eredmény?

A magyar kormány már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy nem támogat olyan brüsszeli javaslatokat, amelyek Magyarország energiabiztonságát, a hazai lakosság és az ipar energiaellátását veszélyeztetik.

BRÜSSZEL A SZANKCIÓFÓKUSZÚ POLITIKÁJÁNAK ÁRÁT AZ EURÓPAI EMBEREKKEL KÍVÁNJA MEGFIZETTETNI, AMI A POLGÁRI KORMÁNY SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN.

A magyar álláspont sikeres érvényesítése az EU-csúcson kettős következménnyel jár. Egyrészt hazánkban a közelgő téli hónapokban nem kell majd energiahiánnyal számolni, továbbá nem lesz veszélyben a rezsicsökkentési program, amely – az átlagfogyasztás mértékéig – garantált árú energiát biztosít a magyar lakosságnak a jelenlegi szorongatott körülmények között is.

Mi jelenthetne megoldást az Európát sújtó inflációra, az emelkedő energia- és élelmiszerárakra?

A szankciós infláció megfékezésének egyetlen hatékony módja a kiváltó okok orvoslása, vagyis az újabb büntetőintézkedések bevezetésének mellőzése, illetve a korábban meghozott brüsszeli szankciók felülvizsgálata lenne. Ennek előfeltétele, hogy a brüsszeli vezetés, illetve Európa háború- és szankciópárti kormányai belássák, hogy amennyiben nem tartózkodnak a jövőben azon lépésektől, amelyek hátráltatják a békekötést, akkor a fegyveres konfliktus további – akár hosszú évekig történő – elhúzódására kell számítani. Ez utóbbi forgatókönyv az Európai Unió gazdaságának összeomlásával, illetve az európai lakosság életszínvonalának drámai esésével fenyegetne.

A Századvég Konjunktúrakutató 2022. októberi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kismértékben mérséklődött. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –26,3-ről –29,9-re gyengült, míg a vállalati mutató értéke –24,8-ről –26,1-re romlott. A vállalati mutató visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború és szankciók indukálta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság és a pénzügyi – ebben a hónapban elsősorban a devizapiaci –, továbbá az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, továbbá ha az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság és alacsonyabb árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex összes alindexe visszaesett az előző havi értékéhez képest, így összességében az index romlott a szeptemberihez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –8,1-ről –13,8-re csökkent, és immár negyedéve a negatív tartományban van. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben; 86,4-ről –87,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –35,8 pontos értékről –41,5-re romlott, míg az anyagi helyzeté –24,2 után –24,8 lett.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

A lakosság borúlátóbbnak értékelte az előző 12 hónap hazai munkanélküliségi adatait. Jelentős csökkenést vélelmezők aránya ugyanis az előző havi 7,3 százalékról 5,3 százalékra, míg a kismértékű csökkenést érzékelők aránya 21,0 százalékról 16,4 százalékra változott. Változatlannak érzékelte a munkanélküliségi ráta alakulását a szeptemberi 29,8 százalék után a megkérdezettek 28,1 százaléka, míg kismértékű növekedést 22,8 százaléka (szeptemberben 19,4 százaléka), jelentős növekedést pedig 17,3 százaléka (az előző hónapban pedig 12,5 százaléka) detektált.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a háztartásának anyagi helyzetének a következő egy évi megítélésében történt. 1,3 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, míg 5,6 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű romlást, 4,2 százalékponttal többen változatlanságot, 1,1 százalékponttal többen várnak kismértékű javulást. Továbbá 0,4 százalékponttal többek szerint lesz sokkal jobb az anyagi helyzetük az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve.

SzázadvégFORRÁS: SZÁZADVÉG

A vállalati felmérés esetében a négy alindex közül három értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –42,2-ről –45,9-re romlott, az iparági környezeté –30,4-en stagnál, a termelési környezeté –16,7-ről –17,6-re, míg az üzleti környezeté –34,2-ről –35,0-re módosult.

A vállalatok a következő egy év profitvárakozásait illetően ugyanakkor optimistábbak októberben az előző havi adatok után, azaz kevesebb vállalat várja a profitjának csökkenését, míg több vállalat egyenesen profitnövekedést prognosztizál. Jelentősen csökkenő profitot 15,8 százalék (előző hónapban 19,6 százalék), kismértékben csökkenőt 32,7 százalék (előző hónapban 31,3 százalék) vár. Változatlan profittal 0,4 százalékponttal többen kalkulálnak. A profit kismértékű növekedésével 15,0 százalék (szeptemberben 13,9 százalék) és jelentős növekedésével 1,6 százalék (szeptemberben 1,5 százalék) számol.

SzázadvégFORRÁS: SZÁZADVÉG

A vállalatok leginkább az ország elmúlt egy évbeni gazdasági helyzetének változásával kapcsolatban negatívak. Azt véli ugyanis a megkérdezett vállalatok 51,3 százaléka (6,3 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva), hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy év során jelentősen romlott. Kismértékű romlást érzékel a vállalatok 32,7 százaléka (ez 0,2 százalékponttal nagyobb az előző havi arányhoz képest). 6,5 százalék szerint nem változott (az előző havi 10,2 százalékhoz képest) a gazdasági helyzet. Továbbá 6,2 százalék szerint kismértékben, és 0,9 százalék szerint pedig jelentősen javult Magyarország gazdasági helyzete.