Új vírusvariánsok jönnek, mikor érdemes tesztelni? Rusvai Miklós válaszol

A WHO szerint elősegítheti új vírusvariánsok kialakulását a koronavírus-tesztelés visszaszorulása. Dr. Rusvai Miklós virológust kérdeztük: most akkor teszteljünk, vagy sem?

koronavírus

teszt

Akár tesztelünk, akár nem, az új vírusvariánsok létrejönnek. Nem a kevés tesztelés miatt, hanem inkább azért, mert sok a fertőzött, és hál’ istennek, ma már jóval gyengébb a vírus, nem okoz olyan komoly tüneteket, így sokan nem is tudnak róla, hogy elkapták a betegséget

– szögezi le Rusvai doktor.

Rusvai Miklós — Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A virológus szerint önmagában az, hogy kevesebb a tesztelés, nem befolyásolja a fertőzöttek számát, és ezzel az új variánsok kialakulásának lehetőségét sem.

A tesztelés csak akkor hatékony eszköz, ha utána a pozitívnak bizonyuló személyeket rögtön szigorúan el is különítik, lezárják például az adott intézményt, ahol a fertőzés felütötte a fejét

- vélekedik Rusvai és Kínát hozza fel példaként.
"Ott 23 fertőzött miatt lezártak egy 16,5 milliós nagyvárost, Shanghait. Véleményem szerint azonban ez nem járható út, még akkor sem, ha ezzel valóban megakadályozzuk vagy csökkentjük az új variánsok kialakulásának lehetőségét. Szerintem minden szempontot figyelembe véve Európa és Amerika, általánosságban a fejlettebb világ jár el helyesen: tesztel a jellemző tünetek esetén, a lakosság átoltottságát szorgalmazza és segíti elő, de az emberekre bízza, hogyan védekeznek, beoltatják-e magukat."

Magyarországon azoknak rendelnek el hatósági karantént, akikről bebizonyosodik, hogy koronavírussal fertőzöttek, ezáltal veszélyt jelenthetnek a környezetükre. Ugyanakkor mindenki maga ítéli meg, elég súlyosak-e a tünetei ahhoz, hogy teszteljen, illetve orvoshoz forduljon és otthon maradjon.

Akkor kell szigorítani, ha a vírushelyzet indokolja

A vírus terjedésének az utóbbi fél évben a fejlett országokban gyakorlatilag semmi akadálya nincs, ezért alakulhatnak ki új variánsok. Ami nagyon fontos, hogy az új variánsokat figyelemmel kísérjük, és amennyiben olyan új variáns bukkanna fel, ami súlyosan megbetegíti az embereket, akkor van szükség szigorúbb járványügyi intézkedésekre, addig azonban elegendő a vakcinázás

- foglalja össze a virológus.

Nálunk bevált a húzd meg-ereszd meg stratégia

A fejlett világban rátértünk már egy „húzd meg- ereszd meg” védekezési stratégiára, ami Rusvai Miklós szerint azt jelenti, hogy a vírus immár szabadjára van engedve, az emberek is szabadon mozoghatnak, ezáltal a gazdaság is működhet egészen addig, ameddig nincsenek újabb súlyos megbetegedések.

Ennek megvan a kockázata, ugyanakkor mégiscsak élhetőbb a világ és működik a gazdaság, ami szintén fontos

- tette hozzá Rusvai.

„Semmi értelme az otthoni tesztelésnek”

A tesztelések mellett világszinten csökkent a genetikai elemzések száma is, ami a WHO szerint nehezebbé teszi a vírus új változatainak kimutatását. Ezzel Rusvai doktor is egyetért, de az otthoni tesztelésben nem hisz.

A gyorstesztek használatának nem sok értelmét látom, mivel újabban gyakran adnak hamis negatív eredményt. De még ha pozitív is a teszt, az nem derül ki, hogy milyen variánssal fertőződött meg a beteg. Azt csak PCR-teszttel, genetikai vizsgálattal lehet kimutatni, ami körülbelül 17 ezer forintba kerül, és nincs értelme, csak súlyosabb tünetek esetén. Az új vírusvariánsok felbukkanását akkor észlelhetjük idejekorán, ha széles körben végzünk genetikai vizsgálatokat az adott országban Covid-pozitívnak talált emberekből származó mintákon

- magyarázta el a virológus.

A hivatalos mintavételnek van haszna

"Vannak kijelölt orvosok országszerte, akik a légzőszervi betegektől mintát vesznek, és ezeket alaposabban megvizsgálják a Nemzeti Népegészségügyi Központban. Ez a mintavétel nagyon hasznos, sőt jobb lenne egy kicsit kiterjeszteni, mert ez mondja meg, hogy adott esetben a légzőszervi tüneteket mutató páciens influenzavírussal vagy koronavírussal fertőzött-e és annak mely típusával, vagy éppen valamilyen más vírussal fertőzött. Népegészségügyi szempontból tehát ennek nagy jelentősége van"

- szögezte le Rusvai Miklós.

A világjárványnak vége

Rusvai azt gondolja, a világjárványnak vége van.

„Úgy vélem, ezt a WHO is deklarálja majd a jövő év elején. A pandémia átalakult endémiává, a világon végigsöprő, hullámokban jelentkező és az egészségügyre súlyos terhelést jelentő formában már megszűnt. Helyette itt maradt velünk egy új náthavírus, ami a légzőszervi betegségek szezonjában időről időre nagyszámú fertőzöttet jelent majd, de kevesen kerülnek lélegeztetőgépre, még kevesebben halnak meg a koronavírus-fertőzés következtében. Ilyen szempontból az eddigi két év során tapasztalt világjárványnak vége van, átalakult, nátha lett belőle, ami viszont velünk marad akár évtizedekre - ki tudja, meddig”.

Hogyan hat az időjárás a vírus terjedésére?

"A szél, a hideg száraz és a meleg száraz idő nem kedvez a koronavírusnak. A nedves és nyirkos idő viszont elősegíti a vírus terjedését, fennmaradását" - mondja Rusvai. A jelenlegi koronavírus jóval gyengébb, mint az influenza, kevesebb halálesetet okoz, kevesebb a komplikációval járó esetek aránya, mint az influenzánál, ma már közelebb van a náthához - fogalmaz a virológus.