tóth gabi
Az ősszel együtt megérkeztek a poloskák is.
Egyre többen írnak a közösségi médiában arról, hogy szinte napra pontosan akkor jelentek meg idén a poloskák, mint tavaly. Többek közt Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, valamint Budapestről is érkeztek panaszok: a rovarok nem válogatnak a kertes házak és panelok között, komoly bosszúságot okozva az ott élőknek. A Ripost a várható idei poloskaszezon kapcsán kérdezte Sár József entomológust, aki nem várt választ adott.
Idén elmarad a poloskainvázió!
– kezdte a szakember, majd magyarázattal is szolgált a jó hírre.
„A mediterrán éghajlatot kedvelő állatoknak korábban kedvezett a hosszú, meleg nyár, idén viszont az aszály miatt a poloskák nem jutottak hozzá a számukra létfontosságú a növényi nedvekhez. De nem csak ez tizedelte ezeket a rovarokat. A korábbi években tapasztalt vénasszonyok nyara is elmaradt idén, a hirtelen beköszöntött hidegebb, csapadékosabb őszi időjárás szintén sok poloska pusztulását okozta” – árulta el lapunknak a rovarkutató. Sár József hozzátette, hogy a korábbi 2-3 évben történt robbanásszerű szaporodás egy úgynevezett populáció-összeomlást hozott magával, ráadásul a poloskák természetes ellenségeit kezdetben távol tartó bűzös váladékot megszokták a pókok, békák és énekesmadarak, melyek ma már pusztítják az állományt.
Bár invázió nem fenyeget, a korábbiaknál mérsékeltebb számban azért találkozhatunk poloskákkal. A közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok az emberre veszélytelenek, nem csípnek, nem harapnak.
Ugyanakkor, ha veszélyt érzékelnek, akkor kellemetlen szagú váladékot bocsátanak ki, így próbálják elkerülni, hogy egy másik állat táplálékává váljanak.
Sár József entomológus a szúnyogháló mellett a fizikai megsemmisítésre esküszik.
A poloskák két legismertebb fajtája a zöld színű, etióp eredetű vándorpoloska és a barna árnyalatú ázsiai márványpoloska.