Ausztriában a belpolitika döntő kérdésévé vált az illegális migráció

A migrációpárti liberális vonal és a migrációellenes, szigorúbb szabályozást ígérő konzervatív irányzat között dőlhet el az osztrák elnökválasztás októberben. A politikai közbeszédet évek óta uraló illegális migráció problémája, valamint az európai emberek életszínvonalát megtépázó háborús válság hatásai együttesen hajthatják a jobboldal malmára a vizet. Habár a zöld-, liberális és szociáldemokrata értékek mentén politizáló és migrációpárti Alexander Van der Bellen elnök támogatottsága jóval magasabb a jobboldali jelölténél, az idei évben több mint kétszeresére emelkedett illegális migráció és a gazdasági válság közepén is a „hívatlan vendégek” integrációjára költött magas költségvetési összegek formálhatják az osztrák szavazók véleményét.

Egyre nagyobb nyomást helyez az osztrák kormányra az illegális migráció kezelése, miután a héten újabb rekordot döntött az Ausztriába érkezett illegális migránsok száma – írta a Remix News hírportál. Az írás kiemelte, hogy a helyi híreket a migránsválság uralja, miután idén több mint kétszeresére emelkedett az országba érkező illegális migránsok száma.

Kiemelték, hogy amíg 2021-ben 19 ezer migráns jutott be Ausztriába, addig 2021 szeptemberéig ez a szám már elérte a 47 ezer főt, a számok pedig hétről hétre rekordot döntenek. Mint írták, a jelenség komoly kihívás elé állítja a menekültpárti Alexander Van der Bellen elnököt, aki újraindul az október 9-i választáson.

A portál arra is kitért, hogy az illegális migránsok többsége a Közel-Keletről és Ázsiából érkezik, beleértve Afganisztánt, Pakisztánt és Indiát. A cikk szerint a közvélemény-kutatások folyamatosan azt mutatják, hogy az osztrákok ellenzik a tömeges bevándorlást, és még mindig frissen élnek az ország fejében a külföldiek által elkövetett szörnyű csoportos nemi erőszakok és terrortámadások.

Hannes Amesbauer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szóvivője arra figyelmeztetett, hogy idén elérheti a százezer főt az illegális migránsok száma. A politikus szerint azonban a statisztikák látványos romlása továbbra sem készteti cselekvésre a belügyminisztert.

„Ausztria már most is hatalmas integrációs problémákkal küzd. Lassan minden negyedik ember külföldi származású”

– emelte ki, ami a politikus szerint megterheli az iskolákat, óvodákat, kórházakat és a lakhatási rendszert is.

Ráadásul az osztrák börtönök is túlterheltek, ahol az összes fogoly 50 százaléka külföldi – mutatott rá, majd hozzátette: a segélyezettek körében is meghaladja a 30 százalékot a külföldiek aránya.

Hannes Amesbauer szerint félrevezető lehet pusztán külföldiekre bontani a statisztikákat, mivel számos európai nemzet tagjai is Ausztriában élnek, úgy mint a németek vagy olaszok.

„A valóság az, hogy az afrikaiak, ázsiaiak és közel-keletiek a külföldiek kisebb hányadát teszik ki, mégis ezek azok a csoportok, amelyek a legnagyobb eséllyel követnek el bűncselekményt az országban, és kerülnek börtönbe.”

Fajsúlyos az illegális migráció kérdése

A portál kiemelte, hogy a jelenleg ellenzéki szociáldemokrata (SPÖ) párt is bírálta a kormány migrációs politikáját. Szerintük a belügyminiszter képtelen észszerű nemzetközi megoldást találni az illegális migráció kezelésére.

A cikk arra is emlékeztetett, hogy bár az illegális migráció témája évek óta uralja az osztrák politikát, egyelőre csak az FPÖ előző belügyminisztere, Herbert Kickl hajtott végre szigorú intézkedéseket.

Mint írták, a felmérések szerint jelenleg mégis a migrációpárti Van der Bellen tűnik esélyesnek a választásokon, akinek 45 százalékos a támogatottsága, szemben az FPÖ elnökjelöltjének, Walter Rosenkranznak a 18 százalékos támogatottságával.

Ugyanakkor azt írták, hogy amennyiben Van der Bellennek nem sikerül átlépnie az 50 százalékot a választás első fordulójában, akkor a második fordulóban legnagyobb valószínűséggel Rosenkranzcal fog versenyezni, ami szoros eredményt hozhat. Emlékeztettek, hogy 2016-ban az FPÖ elnökjelöltje kis híján győzött a második fordulóban.

Az európai válság is kulcstényező

A cikk szerint az FPÖ már 2020-ban arra hívta fel a választók figyelmét, hogy az osztrák állam komoly kiadásokat fordít a külföldiek integrációjára. Mivel pedig a szankciós politika és a háború hatására az európai infláció komolyan érezteti hatását Ausztriában is, a konzervatív párt azon dolgozik, hogy idén még inkább reflektorfénybe helyezze a kérdést.

A Nemzeti Tanácsban az FPÖ arról számolt be, hogy a „hívatlan külföldiek” megterhelik a költségvetést, és hatalmas összegeket emésztenek fel az állam pénzéből.

Kickl volt belügyminiszter elmondta, hogy az országban a külföldieknek juttatott szociális juttatások az alapellátástól a családi ellátásokig, beleértve az integrációt, a szociális segélyeket, az egészségügyet, a munkaerőpiaci politikát és az oktatást, kétmilliárd eurót tesznek ki.

A nemzetközi csempészmaffia tagjaival folytatott rendkívül veszélyes összecsapások száma tovább nőtt Ausztriában,  különösen Burgenlandban. Vasárnap délelőtt újabb drámai incidens történt Wallern közelében, a Neusiedl am See kerületben: miután egy kisteherautó sofőrje nem állt meg az osztrák hadsereg járőreinek felszólítására, és a jármű hatalmas sebességgel letért az útról és egy fának csapódott. Az eredmény: 16 sérült, közülük ketten súlyos állapotban vannak. Az embercsempészt sikerült őrizetbe venni - írja a krone.at.

Helmut Marban, a burgenlandi rendőrség szóvivője szerint az erősen zsúfolt autóban hét indiai, hat pakisztáni és két afgán, valamint a 43 éves sofőr ült. 

Az elmúlt hónapokban szinte naponta ismétlődnek meg az ehhez hasonló esetek Ausztriában. Az ukrajnai háború, az energiaválság miatt úgy tűnik, hogy Európa szem elől tévesztette a migrációs helyzet kezelését.

Az augusztusi adatok szerint Ausztriában csaknem 56 000 menedékkérelmet nyújtottak be ebben az évben – extrapolálva ez majdnem elérte volna a 2015-ös 88 ezres szintet. A migrációs nyomás ugyanolyan nagy, mint 2015-ben – egy különbséggel: jelenleg különösen Indiából, Pakisztánból és Tunéziából érkezők bízzák a testi épségüket a gátlástalan csempészekre, hogy Ausztriába jussanak, holott kevés az esélyük arra, hogy az országban maradhatnak.

A kormány a rendőrök és a hadsereg katonáinak fokozott jelenlétével igyekszik az illegális migrációt ellensúlyozni – az év eleje óta mintegy 400 embercsempészt tartóztattak le. Gerhard Karner belügyminiszter ismét az EU-n kívüli menekültügyi központok létrehozását szorgalmazza, és folytatni akarja az embercsempészek elleni küzdelmet: "Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük az emberi életeteket." 

Ausztriában nap mint nap kapnak el illegális bevándorlókat. Különösen a burgenlandi-magyar határon emelkedett meredeken az illegális migránsok letartóztatásának száma 2022 első felében. A menekültek többségét a Neusiedl am See, Oberpullendorf és Güssing körzetekben fogták el. Gerald Tatzgern dandártábornok, a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség 8. osztályának (csempészet, embercsempészet és különleges nyomozások) vezetője szerint az Ausztriába érkező illegális migránsok 80 százalékát embercsempészek hozzák az országba.
Elhitetik a Nyugat-Balkánon tartózkodó 40-50 ezer menekülttel, hogy jelenleg nagyon könnyű bejutni az Európai Unióba. 
Tatzgern szerint négy csempészcsoport verseng egymással az üzletért. Felosztják területeiket Magyarország és Szerbia között, és a közösségi médiában, például a TikTokon „reklámozzák” magukat. A Koszovóból, Észak-Macedóniából és Bulgáriából érkező menekültek illegálisan lépnek be Szerbiába, és gyalog indulnának tovább Magyarországon keresztül a Ausztriába. A legveszélyesebb pont a szerb-magyar határ, ahol akár négy méter magas határkerítést is meg kell mászni. A menekültek fizetnek is a csempészeknek, hogy segítsenek átjutni a határkerítésen. A kerítésen való átjutáshoz az egy létrás változat olcsóbb, mint a két létrás változat.  „Aki az olcsóbb megoldást választja, kénytelen négy méter magasból leugrani, ez gyakran súlyos sérülésekhez vezet” – mondja Tatzgern.
Az illegális beutazás másik változata, amikor az utasokat részben előkészített vagy átalakított kisteherautókba vagy teherautókba rejtik. A rendőrség a menekülteket szállító teherautók átalakított tankjaira figyelmeztet. A tartályokat felvágják, majd újra bezárják, miután az embereket ott elhelyezték. "A csökkent oxigénellátás, a tartályok közvetlenül az utca feletti elhelyezkedése és a hőség miatt az emberek halálos veszélyben vannak" - mondja a tábornok.
A menekülteket teherautókon is szállítják, többnyire a kamionsofőr tudta nélkül. "A ponyvákat felül felvágják, így a menekültek felülről jutnak be a teherautó rakterébe" - magyarázza Tatzgern. Ezt az ellenőrzés során nem veszik észre, mert a záróplomba ép. A rendőrség drónokat használ a teherautó tetejének ellenőrzésére.
A belügyminisztérium intézkedéscsomagjában szerepel az EU külső határának védelme a szerb-magyar határon, a Magyarországgal és a nyugat-balkáni államokkal való együttműködés fokozása, valamint az osztrák határ fokozott ellenőrzése. A megnövekedett menedékkérelmek, a csempészettel érintettek és az illegális migránsok magas száma miatt 2022 májusában hat hónappal meghosszabbították a határellenőrzést a Magyarország és Szlovénia felől érkezőknél. Az ellenőrzések célja a csempészbűnszervezetek gyengítése, és annak megakadályozása, hogy az illegális migránsok ellenőrzés nélkül mozogjanak az EU-tagországok között.