Fellángolt az autós-biciklis vita: Jogsihoz kötnék a bringázást!

Abban mindenki egyetért, hogy fejleszteni kell a biciklis közlekedést, de abban is, hogy gondosan megtervezve –  nem pedig átgondolatlanul, ötletszerűen, ahogy most Budapesten. Hogy Vitézy Dávidot idézzük: az nem városfejlesztési koncepció, hogy veszünk egy vödör sárga festéket, festünk egy csíkot, és lezárjuk a fél Nagykörutat – abból csak dugó lesz.

A Metropol most megkérdezte az autósokat, a bicikliseket, valamint az Autóklub és a Kerékpárosklub elnökeit, mit gondolnak a fővárosban gyakran erőszakkal összekényszerített két- és négykerekű-tulajdonosok közti ellentétről, és arról, ki hogyan javítana a közös közlekedésen. Szakértőink elmondták a véleményüket arról napokban megjelent brit tervezetről is, amely – megelégelve a kétkerekűek szabálytalankodásait – a jövőben bevezetné a bringások számára a rendszámtáblát, a jogosítványt, és kötelező biztosítást.

"Csak az segítene, ha szigorúbban büntetnének a rendőrök"

"Szerintem nincsenek „autósok” vagy „bringások”, sokan az egyik nap autóban ülnek, másik nap biciklin, ahogy én is" – foglalta össze véleményét a Metropol kérdésére Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szerint nincs semmilyen összefüggés a szabálytalankodások száma és a közlekedési eszköz között, szerinte ugyanúgy szabálytalankodnak bringások, az autósok vagy épp a gyalogosok. 

"Ezek emberi tulajdonságok: nem tiszteljük egymást a közlekedésben" – magyarázta az elnök. "Én úgy látom, hogy azokat a szabályokat tartják be az emberek Magyarországon, aminek kockázata van. Nem azért hajt valaki 130 helyett 150-nel az autópályán, és nem azért megy át biciklivel vagy gyalog a piroson, mert nincs tisztában a szabályokkal, hanem mert úgy dönt, hogy felülbírálja azokat. Szerintem csak az fog segíteni, ha Budapesten szigorúbban fognak büntetni a rendőrök."
Kürti Gábor ugyanakkor nem a fővárosi kerékpárfejlesztésektől várja a változást, mivel szerinte maga a közlekedési morál ettől nem fog javulni. "Esetleg akkor lesz kevesebb a baleset, ha úgy lesznek kialakítva az utak, hogy csökkentsék a figyelmetlen vagy szabálytalan járművezetők okozta kockázatot" – mondta a Magyar Kerékpárosklub elnöke. A kerékpáros KRESZ-vizsgát Kürti Gábor is fontosnak tartja. "Azt, hogy mindenkinek legyen KRESZ-vizsgája, már el is értük. Révész Máriusz javaslatára már 12 éves kortól – tehát amikortól az ember főútvonalra mehet biciklivel – minden általános iskolás tankönyves KRESZ oktatásban részesül, és nemsokára kötelező vizsgát is tesznek majd" – mondta az elnök. A biciklis rendszámnak viszont nem látja értelmét, mivel az egyrészt nem fog látszani, másrészt az adminisztrációs költsége egy vagyon lenne, ami – különösen vidéken –  nagy felháborodást keltene. Európában utoljára Svájcban volt ilyen, de azt is visszavonták legalább húsz éve.

"Kerékpáros KRESZ-vizsgára és átgondolt bicikliutakra van szükség"

Az autósok képviseletében dr. Kovács Kázmér ügyvédet, a Magyar Autóklub Jogi bizottságának elnökét kérdeztük arról, hogy mi okozza a legtöbb súrlódást a az autós-biciklis együttélésben. "Sokan alapvető szabályokkal sincsenek tisztában. Például, hogy az autóbuszsávban nem szabad a kerékpárosnak közlekednie, vagy hogy lakott területen kívül a főútvonalról balra kanyarodni a kerékpárral közvetlenül nem lehet, hanem le kell szállni a kerékpárról, vagy pedig a keresztező útvonalra be kell hajtani, és úgy lehet keresztezve a balra kanyarodást ténylegesen végrehajtani" – sorolta a rossz példákat Kovács. 

"Éppen ezért, és persze azért is, hogy másokat ne sodorjanak bajba, fontos lenne, hogy alaposabb szabályismerettel rendelkezzenek" – magyarázta az elnök, aki szerint a kerékpárosok oktatása és a KRESZ-szabályok szélesebb körű ismertetése abszolút indokolt lenne. Éppen ezért támogatják az iskolai kötelező kerékpáros-oktatást, és az azt követő kisebb vizsgát. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: mindez leginkább a biciklisek érdeke, hiszen ők a legvédtelenebbek a balesetek során, így igen nagy veszélyben vannak. "Ami pedig a kerékpáros városfejlesztést illeti, fontos lenne figyelembe venni, hogy ne feltétlenül a főútvonalakon létesítsenek kerékpárutakat. Ezek számára meg kellene keresni azokat a széles gyalogjárdákat, ahol a kerékpárutak és a gyalogosforgalom biztonságosan együtt vezethető" – fejtette ki dr. Kovács Kázmér. A biciklik rendszámmal történő ellátása viszont szerinte nehezen lenne megvalósítható, mivel a kerékpárok száma és az ezzel kapcsolatos adminisztráció egyaránt aránytalan többletterhet jelentene a bringásoknak és a hatóságoknak is.

Karácsony: "biciklis forradalom zajlik Budapesten"

Bár a kerékpáros közösségi közlekedést illetően a kormánypártok és az ellenzék között egyetértés van abban, hogy szükséges azt fejleszteni Budapesten, a főpolgármester 2020-ban mégis hűbelebalázs módon, hatástanulmányok és vészforgatókönyv nélkül vágott bele a megvalósításba. Karácsony Gergely már a választási kampányában is arról beszélt, hogy csökkenteni kell az autóforgalmat, és az „alternatív közlekedési módokat” kell támogatni Budapesten. 2020 tavaszán pedig – a kijárási korlátozás árnyékában – egyik napról a másikra „ideiglenes” biciklisávokat festetett fel a Nagykörúton, megszüntetett 4-500 parkolóhelyet, hogy a helyükön a bringásoknak fenntartott területet alakítsanak ki. 

Mindezt az általa megálmodott budapesti bicikli forradalom égisze alatt. Az üresen kongó biciklisávok a korlátozások feloldása után is maradtak, amivel az amúgy is rendszeres dugókban fuldokló nagykörút keresztmetszetét tovább szűkítették az autósok számára. A körúti bringasávokkal nem csak az autósok, de a környéken lakók és a helyi a üzletek életét is megnehezítettek, mivel sem a vásárlók, sem az áruszállítók nem tudtak megállni a boltok közelében. A körúti kereskedők közül sokan fújtak vészriadót az indokolatlan biciklisávok miatt, számos üzlet pedig kénytelen volt lehúzni a rolót.

Vitézy: "Csak sárga festékkel nem lehet közlekedést tervezni"

Csak sárga festékkel nem lehet megoldani a kerékpárutak kérdését – erről Vitézy Dávid beszélt tavaly októberben a Metropolnak. A közlekedésért felelős államtitkár, aki akkor még a Budapest Fejlesztési Központ igazgatójaként nyilatkozott, elmondta: a budapesti kerékpározásnak van jövője, de kapkodni nem érdemes, el kell végezni a néha sziszifuszinak tűnő munkát: sokszor centiről centire végig kell gondolni az adott útszakaszt. "Ott van például a kiskörúti kerékpársáv, ami jól működik, de ehhez faltól falig újra kellett húznunk a Kiskörutat" – magyarázta akkor Vitézy, aki leginkább az átgondolt tervezést hiányolta a a fővárosi vezetés kerékpáros stratégiájából.

Az autósok szerint ők türelmesek a bringásokkal 

A budapesti autósok úgy tűnik, igyekeznek tolerálni a bringásokat, de nem tagadják: gyakran elszakad náluk a cérna, ha látják, hogy a nyeregben tekerőknek fogalmuk sincs a KRESZ szabályairól, vagy épp a járdán száguldoznak. „Amikor a járdán mennek, akkor veszélyesek a biciklisek. Ha bárki gyalogol ott, mellélép, és elüti egy biciklis. Nem is tud felkészülni rá, legyen az gyerek, felnőtt, vagy akár egy babakocsit toló nő. Volt már negatív tapasztalatom, általában naponta kihajtanak elém, amikor kocsival megyek. Gyalogosként pedig sokat látok olyat, hogy a ház ajtaján jön ki az ember a körúton, és a biciklis meg jön gyorsan, és rögtön belé is ment, és baleset történik.” - mondta a Metropolnak Aladár. 

A bringások szerint viszont nem figyelnek rájuk az autósok. Számos rossz tapasztalatról számolnak be a budapesti kerékpárosok. Sokaknak van rossz élménye, amikor egy-egy figyelmetlen autós csaknem fellökte, és úgy tűnik, a többség támogatná a bringásoknak is kötelező KRESZ-vizsgát. „Szerintem Budapesten az autósok többsége nem figyel oda ránk, leginkább a taxisok. Ők nagyon nem szeretik se a bicikliseket se a rollereseket. Van negatív és pozitív tapasztalatom is. Az e-bicikliknél lehetne kötelező jogosítvány. A közösségi rollereknél ez nem működhet, mert nem képes olyan sebességgel menni, ami fölött segédmotoros kerékpárnak számítana” - mondta Dani.