INSIDER
Szombat este az Országház falain át jutunk a Szent Koronához.
Este 9 óra van. Az Országház koronatermében a biztonsági őr lekapcsolja a villanyt, és élesíti az éjszakai biztonsági rendszert. Közben valahol egy kisfiú nyugovóra tér, halk altató szól, alatta szívdobogásra emlékeztető, alig hallható ritmus. Szülei jóéjt-puszija után hamar el is alszik, és álmában éppen a parlamenti koronaterembe kerül.
A sötét teremben a szent korona izzani kezd, és a szívdobogás egyre hangosabbá válik. Az Országház fényfestése röntgenszerű képre vált, mintha átlátnánk az épület falain. A kupola alatt a korona immár az ország szíveként dobog. A kisfiú közelebb lép hozzá, és ekkor megszólal Szent István király szelleme...
Innen indul az álombeli utazás Magyarország ezeréves történelmén keresztül, amelyet a tűzijátékot kísérő showműsor keretében láthatunk majd, fényfestéssel, drónokkal és zenével ötvözve, a robbanó petárdák füstszüneteiben. Nem akarunk ennél sokkal többet elárulni a sztoriból, melyet Kölcsey Huszt című verse ihletett, s hat fejezetben vezet végig a honfoglaláskori pogány varázslat világától napjainkig, emlékeztetve arra, hogy az ősöktől kapott örökségünk hogyan segíthet minket a jelen korban. A mesében a gyermek alakja jelképezi a jövő magyarjait, valamint a mindannyiunkban lakozó tiszta kíváncsiságot és lelkesedést, ami képes a jelent a dicsőséges jövővé kovácsolni.
A kisfilmet valóban az Országházban vettük fel egy éjszaka alatt, és bár a gyerekszereplőnket kezdetben még azzal is lehetett motiválni, hogy nemsokára láthatja az igazi szent koronát, a vége felé bizony már gumicukorral kellett ébren tartani
– árulta el a Ripost-nak a történet szövegírója, Réti Barnabás, aki azt is elmesélte, hogy bizony a Kossuth téren igencsak meglepődtek a járókelők, amikor előkerült a korona. Természetesen nem a vitrinben őrzött eredetit használták a forgatáson, hanem egy másolatot.
Eredetileg egy Hollywoodban készült darabot kaptunk, de azt túl sterilnek éreztük. Ezért színészünk, Anga-Kakszi István saját kezűleg alkotott egy hitelesebb másolatot. Elképesztően ügyes, már több más koronaékszert is megmintázott, a munkái a soproni Kecske-templomban vannak kiállítva
– tudtuk meg Réti Barnabástól.
Az alkotók az idei koncepciót arra a gondolatra fűzték fel, hogy mit üzen a jövőnek az államalapítás. A tatárjárás és a török hódoltság 150 évéről szóló rész fő üzenete, hogy a támadások ellenére még mindig itt vagyunk. Hiszen hazánkat mindig sok veszély fenyegette, ahhoz, hogy valakik legyünk a világban, mindig meg kell védenünk a saját értékeinket. A második blokk a Hunyadi-kornak és a nándorfehérvári diadalnak állít emléket, itt a hangsúly azon van, hogy a magyarok már akkor megvédték Európát és a keresztény kultúrát. Az 1848-as forradalom és szabadságharcot bemutató harmadik epizód mottója a szabadság és a bátorság, ami az összefogásra és a közös érdekből hozott áldozat fontosságára mutat rá. Az utolsó előtti blokk a 20. század nehézségein belül az 1956-os eseményeket idézi fel. Itt az alkotók sokat gondolkodtak, hogyan lehetne bemutatni ezeket a napokat, s végül a remény fogalmára fókuszáltak, arra, hogy a magyarok példát állítottak küzdésből a világ elé.
Ami pedig az idei tűzijáték fény- és pirotechnikai részleteket illeti: 40 ezer pirotechnikai eszközt és 600 drónt vetnek be a 32 percig tartó produkció során.
Ripost hírek
