kulcsár edina
Hol éri meg jobban nyaralni? Horvátországban vagy a Balatonon? A szolgáltatások színvonala, az ár, de még a vendéglátók kedvessége is mind a magyar tenger mellett szól.
Horvátország és a balatoni régió összehasonlításáról legfrissebb élményei alapján a Bors olvasója, Pál mondta el tapasztalatait. Feleségével és két gyermekével indult útnak, hogy 5 éjszakán és 6 napon át a horvátországi Medulinban töltse el jól megérdemelt, alig egyhetes szabadságát.
Pál és neje egyetemi, illetve főiskolai diplomával rendelkező, nyelveket bíró emberek, akik még sosem érezték elveszve magukat külföldön – egészen mostanáig. „Mindketten értjük és beszéljük a világnyelvet, ám hiába foglaltunk szállást angol nyelvű felületen: a háziak egyetlen szót sem beszéltek, illetve értettek abból, amit mondunk, így képtelenség volt felfogniuk a panaszokat, pedig volt belőlük elég” – vallotta be Pál, aki éjszakánként 95 eurót, azaz mintegy 40 ezer forintot fizetett ki előre egy, a hirdetésben közölt képekhez képest csalódást okozó, 4 fős apartmanért.
„A konyhát sikerült úgy fotózniuk, hogy többnek tűnjön egy főzősaroknál, amibe az ígértekkel ellentétben nem került se kávéfőző, se grillsütő, de még csak egy árva mikró sem. A legalább 30 évesre saccolt hűtő ráadásul új korában működhetett igazán, de bár ez lett volna a legnagyobb problémánk” – fakadt ki Pál, aki már azon sem lepődött meg, hogy felesége majdnem nyakát szegte a koromsötét terasz kivilágítatlan lépcsőjén.
„Nem elég, hogy a kánikulai éjszakában hirtelen kinyílt mellettem egy ajtó, ami mögött fogalmam sem volt, hogy szomszédok is laknak, a főbérlőnk kénye-kedve szerint, kopogás nélkül járt be a szállásra, sőt: miközben a strandon voltunk, a kulcsra zárt lakásba is behatolt, hogy önhatalmúlag lekapcsolja a légkondit” – háborodott fel.
„Miután kézzel-lábbal, illetve az ügynökségen keresztül angolul kommunikálva megértettem vele, hogy mindez magánlaksértés, úgy bámult rám, mint borjú az új kapura” – mesélte Pál, aki éppen ezen felismerés birtokában egyszerűen fogta magát meg családját, és az eltöltött éjszaka mellett nagyvonalúan még egyet kifizetve, vagyis csupán 3 napnyi visszaigényelt összeggel a számláján másnap hazautazott a Balatonhoz.
„A déli parton, Zamárdiban kötöttünk ki, a gyerekek miatt ugyanis lassan mélyülő víz kellett” – magyarázta a férfi, akinek az utolsó pillanatban is sikerült éjszakánkénti 50 ezer forintért apartmant találnia, méghozzá jóval esztétikusabbat és felszereltebbet. „Nemcsak az árak, de a tisztább strandok látványa is azonnal szembeötlő volt, elvégre a horvátoknál alig találtunk kukát, ráadásul a tenger is tele volt szeméttel” – mondta el Pál, aki természetesen az anyagiakról is mesélt.
„Míg külföldön 30 kunát, azaz közel 1600 forintot is elkértek egy pohár sörért, addig itthon 800-ért ittam egy korsóval, de a strand melletti parkolást sem úsztuk meg odakinn 1000 forint per óra alatt. Arról nem is beszélve, hogy az éttermek nem egyértelműen tüntetik fel a bizonyos mennyiségekért megkövetelt árakat, így került 20 ezerbe egy szelet 4000 forintosnak hitt hús Horvátországban” – mesélte Pál.