Egyre durvul a helyzet Ukrajnában

A beléptetettek közül a rendőrség 302 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.
    Az ORFK tudatta: az ukrajnai háború elől menekülve pénteken 430 ember, köztük 141 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton azt közölte a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - írták a police.hu oldalon.

Az Európai Unió öt, Oroszországgal határos tagországa – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország – egyénileg megakadályozhatja az orosz turisták belépését a területére, ha az EU nem vezet be uniós szintű tilalmat – közölte Litvánia külügyminisztere kedden.
 

Gabrielius Landsbergis Vilniusban újságíróknak azt mondta: beszélt mindegyik érintett ország illetékes miniszterével, és nincs sok különbség a véleményükben. „Az orosz turistáknak nem volna szabad az Európai Unió területén tartózkodniuk… Országuk népirtást követ el” – fogalmazott a litván külügyminiszter.

Kaja Kallas észt miniszterelnök éppen két hete azt írta a Twitteren, hogy „az Európába látogatás kiváltság, nem pedig emberi jog”, és hogy „most van itt az ideje, hogy leállítsuk az Oroszországból érkező turizmust”.

Előtte egy nappal Sanna Marin finn kormányfő azt mondta az YLE finn közszolgálati rádió és televíziónak: „nem helyes, hogy amíg Oroszország agresszív, brutális háborút folytat Európában, addig az oroszok normális életet élhetnek, utazhatnak Európába és turistáskodhatnak”.

Bár az ukrajnai háború kezdetét követően nem sokkal az Európai Unió betiltotta az Oroszországból az EU-ba irányuló légiközlekedést,

az orosz állampolgárok szárazföldön továbbra is beléphetnek az unió területére.

Az YLE a múlt héten arról számolt be, hogy orosz vállalkozások elkezdtek autós utazásokat szervezni Szentpétervárról Finnországba, a helsinki és a lappeenrantai repülőtérre, ahonnan közvetlen járattal lehet tovább repülni számos európai nagyvárosba. Bár Ukrajna nyomást gyakorol az EU-ra, hogy tiltsa meg az orosz turisták beutazását, a tagállamok megosztottak a kérdésben.

Lettország, Litvánia és Lengyelország már nem sokkal a háború kitörése után leállította új turistavízumok kiadását oroszoknak. Észtország a múlt héten lezárta határait több mint 50 ezer, vízummal rendelkező orosz állampolgár előtt, és azt tervezi, hogy nem engedi be a más uniós országok által kiadott vízummal rendelkező oroszokat sem.

Olaf Scholz német kancellár azonban fenntartásait fejezte ki az ilyen korlátozásokkal kapcsolatban.

„Ez nem az orosz nép háborúja, hanem Putyin háborúja” – jegyezte meg Scholz. Szerinte a turista vízumok korlátozása „mindazokat az embereket is büntetné, akik azért menekülnek Oroszországból, mert nem értenek egyet az orosz rezsimmel”.

Fél éve kezdődött az orosz-ukrán háború

Február 24-én, fél évvel ezelőtt támadta meg Oroszország Ukrajnát, az évforduló egybeesik a függetlenség napjával, amellyel az ukránok a Szovjetuniótól történt leválásukat ünneplik. Az ukrán hadvezetés a fentiek miatt jelentősebb orosz támadásra számít szerdán, Kijevben ezért kedd este óta kijárási tilalom van érvényben.

Andrzej Duda lengyel államfő kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén kijelentette, hogy országa addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges – jelentette a Jevropejszkaja Pravda hírportál.

„Szeretném kifejezni nagy tiszteletemet az ukrán népnek a szülőföldjéért folytatott rendkívül hősies küzdelméért. Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek velük vannak, és támogatni fogják őket a harcok utolsó napjáig” – idézte Dudát a lengyel elnöki hivatal a Twitteren.

Duda elmondta, hogy Zelenszkijvel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában.

Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából.

„Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Ribbentrop-Molotov Paktum évfordulója, amely alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is” – mondta.

Hozzátette: „Ukrajna védi függetlenségét, állama integritását az orosz agressziótól, amely nem február 24-én, hanem 2014-ben kezdődött”. „Ukrajna számíthat Lengyelországra. Hiszem, hogy Ukrajna nemcsak megvédi magát, hanem győz is, visszaszerzi minden földjét, és helyreáll Lengyelország és minden becsületes nép támogatásának köszönhetően” – hangoztatta a lengyel államfő.

Zelenszkij a Dudával közösen megtartott sajtótájékoztatón az Ukrinform hírügynökség szerint leszögezte, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Megjegyezte, hogy egyébként az orosz fenyegetés „mindennapos és állandó”.

Ukrajna nem tesz különbséget aközött, hogy Oroszország Kijevet vagy a Donyec-medencét támadja, minden ágyúzásra válaszol

– hangsúlyozta Zelenszkij. „Nekem mint államfőnek Kijev, Csernyihiv és Donbász egyformán kedves, de minden ukránnak is. Mindenhol ukránok laknak, Harkivban, Zaporizzsjában is. Ezekben a városokban ugyanaz lesz a válasz”– szögezte le.

Közben elkezdődött a Krími Platform című ukrán kezdeményezés második csúcstalálkozója, amelyre Zelenszkij szavai szerint hatvan vezető politikus érkezett különböző országokból. „Az afrikai kontinens és Latin-Amerika országai is csatlakoztak hozzánk” – mondta Zelenszkij.

Nyitóbeszédében kiemelte, hogy február 24-e óta Oroszország mintegy 750 rakétát lőtt ki Ukrajnára a Krím területéről. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a félszigetünket felszabadítsuk” – szögezte le, hozzátéve, hogy „a Krími Platform kiváló eszköz” erre.

Duda hangsúlyozta, hogy fel kell szabadítani Ukrajna egész területét a Krímmel együtt,

továbbá síkra szállt az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték teljes leállítása mellett.

„Nincs visszatérés a megszokott üzletmenethez az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban, miután Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, támadja a nemzetközileg elismert határokat, elfoglal területeket. A politika változása Nyugaton nem csupán az Északi Áramlat-2 teljes leállítását jelenti, hanem ennek a vezetéknek a felszámolását, teljes lebontását is. Miután láttuk, hogy bombák érték Harkivot, Kijevet, rakéták semmisítették meg Irpinyt, Borogyankát, Bucsát és Mariupolt, tanúi voltunk ezeknek a bűncselekményeknek, már nem tudunk visszatérni ahhoz a viszonyhoz, amely idén február 23-a előtt fennállt. Ukrajna egész területét fel kell szabadítani a Krímmel együtt” – hangsúlyozta Duda.

A konferencián részt vevő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy

a szövetség változatlanul támogatja Ukrajnát.

„Elkötelezettek vagyunk az Ukrajnával való partnerség mellett, segítettünk az országnak elmozdulni a NATO-kompatibilitás felé. A tél kemény lesz, ez az akarat, a logisztika harca, ezért továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, mert egy erős és stabil Ukrajna az euroatlanti biztonság kulcsa” – hangoztatta.

Kiemelte, hogy nyolc évvel ezelőtt Oroszország jogellenesen elfoglalta a Krím félszigetet, és a Föld egyik leginkább militarizált területévé változtatta.

„Ez pedig ugródeszka lett a hat hónappal ezelőtt elindított ukrajnai támadáshoz. Putyin elnök úgy gondolta, hogy megtörheti az ukrán népet és ő diktálhatja a feltételeket. De tévedett. Ukrajna megmutatta, hogy képes megvédeni magát az agresszióval szemben és súlyos veszteségeket okozni Oroszországnak” – fejtette ki Stoltenberg.