kulcsár edina
Frakcióvezetőként is megbukott Fekete-Győr András. A párt képviselői leváltották erről a posztról is. Korábban pártelnökként és a baloldali előválasztáson miniszterelnök-jelöltként bukott egy hatalmasat Fekete-Győr.
A tavaszi ülésszakot követően a Momentum frakcióját is a pártelnök, Gelencsér Ferenc vezeti majd. Erről a Momentum elnöksége a Momentum parlamenti frakciójával egyeztetve „a párt ideális működése és hatékony munkaszervezése érdekében" döntött – közölte a párt.
Korábban pártelnökként és a baloldali előválasztáson miniszterelnök-jelöltként bukott egy hatalmasat Fekete-Győr.
Mindeközben Fekete-Győr András momentumos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett az Országgyűléshez a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított közvádas ügyben – jelentette be Kövér László a parlament hétfői ülésén. A házelnök hozzátette: ezt megvizsgálásra kiadta a mentelmi bizottságnak.
Jelen állás szerint azt valószínűsítem, hogy Fekete-Győr András ügye már csak az őszi ülésszakban kerülhet a mentelmi bizottság elé. Az eljárási határidő szeptember 30. – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Hargitai János.
A testület elnöke hozzátette: amennyiben Fekete-Győr megjelenik a bizottság előtt, úgy természetesen meghallgatják, mivel azonban közvádas ügyről van szó, szinte biztosra vehető, hogy ki fogják adni. Ismert: Szarvas Koppány Bendegúz egyszerű momentumos párttagként, Fekete-Győr pedig még a párt elnökeként támadt 2018-ban a rendőrökre egy Kossuth téri tüntetésen.
A két politikus ellen 2020-ban előkészítő üléssel kezdődött el a büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak az Országház épületének védelmét ellátó rendőrsorfalra különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék. A Központi Nyomozó Főügyészség az elsőrendű vádlott Szarvas Koppány Bendegúz ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, míg a másodrendű vádlott Fekete-Győr András ellen csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emelt vádat.
Bár Fekete-Győr időközben országgyűlési képviselő lett, így mentelmi jog illeti meg, a bizonyítási eljárás ugyanúgy folytatódik ellene, a bíróság ezért kérte a kiadatását. A két vádlott közül nem mellesleg Fekete-Győr veszíthet többet a büntetőper miatt. Amennyiben jogerősen elmarasztalja a bíróság, az esetében a vonatkozó törvények értelmében ki kell mondani az összeférhetetlenséget: jogerősen elítélt személy nem lehet országgyűlési képviselő.
Ebből következik, hogy Fekete-Győr András akkor is kikerül a parlamentből, ha csak felfüggesztett szabadságvesztést kap. Az eljárás azonban még hosszú hónapokba, akár évekbe is telhet. A Magyar Nemzet bírósági forrásokból úgy értesült, hogy a Momentum leváltott frakcióvezetője októberben már újra a törvényszék elé állhat.
Hatékonyságnöveléssel magyarázza a „DK ifjúsági tagozata”, hogy frakcióvezetői posztjáról is leváltották Fekete-Győrt, ám sokkal valószínűbb, hogy Gyurcsány Ferenc áll a háttérben.
Gelencsér Ferenc pártelnök váltja Fekete-Győr Andrást a frakció élén – közölte a Momentum, indoklásuk szerint a személycsere célja a hatékony munkaszervezés, illetve hogy a parlamenti frakció és a párt vezetése az eddigieknél szorosabban összekapcsolódjon. Emlékezetes: Fekete-Győr a mozgalom párttá alakulása óta vezette a Momentumot, a küldöttgyűlés tavaly októberben, a baloldali előválasztáson való csúfos szereplés után vonta meg tőle a bizalmat. Ezután Orosz Anna, majd Donáth Anna töltötte be az elnöki posztot, Gelencsér Ferenc május 29-én került a párt élére.
Frakcióvezető-váltásról akkor még nem volt szó, Gelencsér az Indexnek azt állította: ez a kérdés nincs napirenden, a párt elnökeként neki rengeteg dolga lesz. „Egy pártelnöknek és egy frakcióvezetőnek egészen más típusú feladatai vannak” – szögezte le az ifjú politikus.
Most a portál megkérdezte a Momentumot, miért változott meg a párt álláspontja, illetve a személycserének van-e köze ahhoz, hogy hétfőn Kövér László házelnök bejelentette: Fekete-Győr András mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett az Országgyűléshez a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított közvádas ügyben. (Emlékezetes: Fekete-Győr egy 2018-as, Kossuth téri tüntetésen füstgránátot dobott két rendőrsorfal közé.) A Momentum tagadta, hogy személyi vagy belső politikai okok állnának a háttérben, arra hivatkoztak, hogy a tisztújítás óta eltelt hetek megmutatták: mégis célravezetőbb, ha a frakció és a párt vezetése szorosabban összekapcsolódik.
A „DK ifjúsági tagozataként” is emlegetett párt hivatalos magyarázata mellett nem árt felidézni azokat a mondatokat, amelyeket Gyurcsány Ferenc valószínűleg sosem bocsátott meg Fekete-Győrnek: a 24.hu-nak adott, 2017-es interjúban az akkor frissen megválasztott pártelnök közölte, „nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában, már igazán eltakarodhatna a közéletből”. Arról is beszélt, Gyurcsányékkal szemben „igenis keményen kell fellépni, fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy ők valamit nagyon elcsesztek”.
Az interjúban Fekete-Győr arra a kérdésre, hogy ha a Fidesz a 2028-as olimpiára is pályázna, azt is megpróbálnák-e megfúrni, így felelt: „2028 közel van, akkor még biztosan lesznek fontosabb feladatok az országban, 2032-ben vagy 2036-ban talán már dolgozhatunk közösen az olimpiarendezésért.” Nem tudni, szerkesztői segítséggel jelent-e meg akkor pontos dátum, mindenesetre múlt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában a 2030-as olimpiát igyekezett támadni, mire Orbán Viktor miniszterelnök felhívta a figyelmét, hogy 2030-ban nem lesz olimpia, a 2032-esnek pedig már van rendezője, tehát legfeljebb a 2036-os olimpiáról beszélhetnek, „ha akkor még ön is itt lesz velem”.