Titokzatos erdélyi kastélyban született az első magyar törvénykönyv – videó

A román államtól perelte vissza marosvécsi kastélyát a Kemény család. Nem az ingatlanra fájt a foguk, hanem az vezette őket, hogy tisztára mossák a család nevét. 

Az egykori bárói birtokot a hozzá tartozó háromezer hektárnyi földdel együtt ugyanis Erdély elcsatolása után vették el, még az államosítások kezdete előtt. A második világháború után a romániai Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár tette rá a kezét, mondván, hogy Kemény János báró fasiszta volt. Így a per nem annyira a vagyon visszaszerzéséről szólt, mint inkább az egykori tulajdonos nevének tisztázásáról. 

Nagyapámat háborús bűnökkel vádolták, holott a kastélyában bújtatott angol pilótákat, és a vészkorszak alatt szerepet vállalt zsidók megmentésében is, amit dokumentumokkal tudtunk bizonyítani 

– mesélte el a Ripost-nak az örökös. Nagy Kemény Géza elmondta, hogy miután elvették a kastélyt, annak falai között javítóintézetet, börtönt, sőt elmegyógyintézetet is működtettek, így amikor a sikeres pereskedés révén visszakapták az épületet, rengeteg munkájuk volt vele, hogy régi fényében pompázzon. A 900 éves kastély falai között írta Werbőczy István az 1500-as évek elején a Hármaskönyvét, amely az első magyar törvénykönyvnek tekinthető. 

A kastély felújítása folyamatos, így egyre többet tudnak megmutatni belőle a látogatóknak. A bejárat elől ellopott kőoroszlánokat is újraalkották, az egyik a Kemény, a másik a Bánffy család címerét tartja. A címer még abból az időből származik, amikor II. Rákóczi György Kemény Jánosnak adta a kastélyt, miután Szászrégenben fejedelemmé nevezte ki. 

Ha nem jártál még Marosvécsen és kíváncsi vagy a kastély titkaira, például, hogy hová vezetett a pincéjéből induló 13 kilométeres alagút, nézd meg kedvcsináló videó-összeállításunkat!