Továbbra is a magyar rezsiárak a legkedvezőbbek Európában

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A jelentés szerint májusban a földgáz lakossági átlagára Budapesten 2,75 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. Ugyanebben a hónapban a földgáz lakossági átlagára Bécsben 19,04; Amszterdamban 26,85; Prágában pedig 14,92 eurócent volt kilowattóránként.

A villamosenergia lakossági átlagára Budapesten 10,17 eurócent/kWh-val májusban a második legkedvezőbb volt Európában, a fogyasztók csak Belgrádban fizettek ennél kevesebbet. Ugyanennyi villamosenergiáért ugyanakkor Rómában 49,32; Prágában 40,14; míg Bécsben 47,44 eurócentet kellett fizetni.

A magyar fogyasztók költségei ugyanakkor már vásárlőerő-partiáson mérve is a legkedvezőbbek közé tartoznak Európában. A vásárlóerő-paritáson mért lakossági földgáz átlagára májusban Budapesten volt a legalacsonyabb kilowattóránként 0,0438 PPS (Purchasing Power Standard - európai vásárlóerő-egység); míg a villamos energia tekintetében 0,1616 PPS értékkel a harmadik legolcsóbb volt Magyarország.

A MEKH jelentése havonta vizsgálja a villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek nettó jövedelemhez viszonyított arányát is, vagyis azt, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra. Májusban Budapesten ez 2,6 százalék volt, ami Luxembourg után a második legkedvezőbb érték. Összehasonlításképpen ugyanebben a hónapban Szófiában a jövedelmük 11,7; Prágában 8,8 százalékát fordították energiaköltségekre a háztartások.

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia - és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy a baloldali politika ténylegesen veszélybe sodorta volna a rezsicsökkentést, hiszen az ellenzék számos politikusa és „szakértője” is a multik mellett foglalt állást a magyar emberek érdekei ellenében.

Bár a kormány egyértelművé tette, hogy a bevezetni kívánt extraprofitadó, amit a bankokra, multikra és a nagy energiacégekre kíván kivetni, a fogyasztókra nem áthárítható, a baloldal számos prominens tagja kelt ki az intézkedés ellen. Varju László, a DK alelnöke a Heti TV csütörtök reggeli műsorában úgy fogalmazott: „Nem kellene semmit elvonni a nagy energiacégektől és a bankoktól, mi nem értünk egyet ezzel.” „Nem adót fognak fizetni, hanem elvonásokat csinálnak, de én azt gondolom, hogy inkább lehetne olcsóbb a benzin, és egyébként nem kellene elvonni semmit ezektől a vállalatoktól, mi nem értünk egyet.”

A gyurcsányista képviselő tehát továbbra is azt terjeszti, hogy az elvonásokat a cégek valamilyen módon a fogyasztókra fogják terhelni. Erre a baloldali narratívára azonban már számos cáfolat érkezett, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki a napokban az InfoRádióban elmondta: a kormány figyeli a szolgáltatások árát, és ha azt tapasztalja, hogy valahol megpróbálják a fogyasztókra ráterhelni a cégek az extraprofitadót, akkor növelni fogják azokban az esetekben az adó mértékét, így büntetve a trükközőket.

Hiába a határozott kormányzati állásfoglalás és az intézkedések népszerűsége, Varju László a baloldali mantrát szajkózza, megszólalásával csupán csatlakozott Bokros Lajoshoz és Horn Gáborhoz. Bokros Lajos, az MSZP megszorító csomagjáról elhíresült egykori pénzügyminisztere például a benzinárstop kapcsán fejtette ki: szerinte aki autóval rendelkezik, az a középosztályhoz tartozik, így „ezeknek teljesen fölösleges támogatást adni”. Bokros egyébként minden ársapka-intézkedést elutasít, mert azokat romboló hatásúnak és fenntarthatatlannak tartja.

Horn Gábor, a Gyurcsány-kormány volt államtitkára is a piac mellett tett hitet, ömagát mint „piaci fundamentalistát” definiálta, majd azt fejtegette, hogy a benzinárstop törvénytelen és el fog tűnni, hiszen nem lehet európai polgárok között különbséget tenni. Horn a kormányzati kiállást az olajembargó ellen „borzasztó szemétnek és morálisan vállalhatatlannak” nevezte. Dávid Ferenc, a DK újdonsült képviselője a Szeged TV műsorában kijelentette: „Nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia.” A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje is megosztotta véleményét a kérdésben, Márki-Zay Péter Facebook-videójában arról beszélt, bár a benzinárak mindenütt magasabbak Európában, de gazdaságilag a többi ország „nagyon jól elvan”.

„Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszközök az orosz agresszió leállítására” – írta Facebook-oldalán Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselő, amikor az Európai Bizottság bejelentette az újabb szankciós csomagját, amely az orosz kőolajimport betiltását javasolta. Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, nem támogatják, hogy Magyarország „véres” olajat vásároljon.

A családokat segítő intézkedésekkel szembeni baloldali hozzáállás nem új keletű, ahogy érvelésük sem annak fenntarthatóságáról. A kampányban a rezsicsökkentés egyik leghangosabb kritikusa Gyurcsány „kapitánya”, Márki-Zay Péter volt, aki „hatalmas átverésnek” nevezte azt, ám maga Gyurcsány Ferenc 2014-ben az Origónak nyilatkozva még erősebben fogalmazott, közölte: „Az egy hülyeség.” Párttársa, Niedermüller Péter – Erzsébetváros jelenlegi polgármestere pedig azt mondta, „a rezsicsökkentés elképesztően ostoba és igazságtalan intézkedés”, emellett többször is utalt arra, hogy a baloldal kormányra kerülve eltörölné a rezsicsökkentést.

Amikor a baloldalon valaki „fenntarthatatlan” rezsicsökkentésről beszél, akkor is vezetője, Gyurcsány Ferenc szavait idézi. Nem sokkal azután, hogy Gyurcsány hülyeségnek titulálta az intézkedést, egy szegedi lakossági fórumon azt jósolta: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” A mindig a multik oldalára álló baloldal tehát már nyolc éve emleget fenntarthatatlanságot a rezsicsökkentés kapcsán…

Márki-Zay a beárazott bukásról

„Gyurcsány Ferenc már az elején beárazta a bukást. Nem számított arra, hogy nyerhet az ellenzék. Ennek megfelelően politizált” – jelentette ki Márki-Zay Péter a Válasz Online portálnak adott interjúban. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje azt is elárulta, hogy a DK elnöke négyszemközt meg is mondta neki, „nem teszik meg azt a szívességet, hogy leszedjék”. Márki-Zay a „Jobbik egyik vezetőjére” hivatkozva arról is beszélt, a pártban az előválasztási kampány során végig abból kiindulva politizáltak, hogy a Fidesz úgysem verhető meg.

A hódmezővásárhelyi polgármester utalt arra, hogy Jakab Péter valóban megsértődött, amikor később a DK-val való összeborulásukat kritizálta – ezt utólag stratégiai hibának tartja. „Jakab Péternek ugyanakkor később is hiába könyörögtünk, hogy kampányoljunk együtt, nem volt rá hajlandó” – tette hozzá Márki-Zay. Az adományokról az ellenzéken belüli vita kapcsán azt mondta, a nagyobb adományozókkal beszélt, és nem kérték vissza a maradék pénzt.