kulcsár edina
A véradóknak is van világnapja, ez van ma.
A világban minden második másodpercben újabb embernek van szüksége vérkészítményre, a gyógyítás tehát véradók nélkül elképzelhetetlen. A véradók világnapját 2004 óta ünnepeljük június 14-én, ekkor született ugyanis dr. Karl Landsteiner, aki 1901-ben felfedezte az emberi vércsoportokat, és ezért Nobel-díjat kapott.
Természetesen országszerte várják azokat, akik véradással szeretnék ünnepelni a Véradók Világnapját. A pontos helyszíneket ide kattintva nézheted meg.
Több sztár is a véradás ügye mellé állt. Dobos Evelin, Fehérvári Gábor Alfréd (Freddie), Péterfy Bori, Pikali Gerda és Pindroch Csaba nemcsak a nevét és az arcát, de példamutató módon a vérét is adta a nemes ügyért. Mint mondták: számukra az, hogy egy beteg gyógyulását segítették elő, vagy akár az életét mentették meg, ugyanolyan jó érzés, mint az előadás végi tapsot hallani.
A Magyar Vöröskereszt ezen a napon megújult véradó applikációval, ajándékokkal és egy különleges közösségi média kampánnyal köszöni meg véradók munkáját. A Véradás – Vöröskereszt elnevezésű mobilalkalmazásában a véradók beállíthatják, hogy emlékeztesse őket készülékük, ha letelt az 56 nap és újra vért adhatnak, sőt, telefonjuk navigációs rendszerét használva a véradóhelyszínhez vezető utat is megtervezhetik. Az applikáció arra is lehetőséget ad, hogy ismerőseiket is véradásra buzdítsák, vagy saját véradásukat megosszák a közösségi médiában.
A véradás mellett vérplazmaadásra is lehetőség van, ráadásul utóbbit gyakrabban lehet megtenni. A vér 55 százaléka a vízben, ionokban és fehérjékben gazdag sárga folyadék, a vérplazma. Az utóbbi évtizedekben végbement hatalmas fejlődés ellenére sincs még lehetőség az emberi vér mesterséges előállítására, viszont mivel számos életmentő gyógyszer készül belőle, amit a krónikus betegségben szenvedőknek naponta, hetente be kell vinni a szervezetébe, így minden egyes plazmaadás számít. Plazmaadás esetén alkalmanként, testsúlytól függően 600–850 milliliter plazmát vesznek le.
A plazmaadás során a vér folyékony részét használjuk fel, a sejtes elemek visszakerülnek a donor szervezetébe, míg véradás során teljes vért veszünk le a donortól. Ezzel életeket menthetünk, hiszen a plazmában lévő fehérjék az alapanyagai számos krónikus, immunhiányos betegség, krónikus gyulladásos betegség kezelésére szolgáló gyógyszernek, de égési sérülések, véralvadási zavarok is ezen készítményekkel kezelhetőek
– magyarázta el a Ripost kérdésére Gulyás Judit, a Plazmacentrum ügyvezető igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a segítség kölcsönös: a plazmaadással nemcsak életeket menthetünk, de komoly összegeket is lehet vele keresni. Az első alkalommal ez 21 ezer forintot jelent, és minden 5. alkalommal további pénzeket. Mivel egy évben maximum 45 alkalommal lehet vérplazmát adni, ma Magyarországon közel évi félmillió forint körüli bevétel érhető el plazmaadással.
A 18 és 35 év közötti korcsoport a legaktívabb, és megközelítőleg 20 százalékkal több a női plazmaadó, mint a férfi. A Magyar Vöröskereszt néhány napja hirdetett végeredményt az Országos Felsőoktatási Véradóversenyen, amelyen a most véget ért tanévben több mint 12 ezer véradó jelent meg, közülük több mint háromezren új véradók voltak. Harminchat felsőoktatási intézmény versengett a győzelemért, amit a 10 ezer feletti nappalis hallgatójú kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem, az 1000 és 10 ezer közöttiben a veszprémi Pannon Egyetem, míg az 1000 fő alatti nappalis hallgatóval rendelkező intézmények között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola ért el.