Fantasztikus eseményről beszélt Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek június 25-én tölti be 70. életévét. A magyar katolikus egyházfő legutóbb a máriaremetei Karizmák ünnepén osztotta meg gondolatait nyilvános beszélgetésen. Szót ejtett többek között a háborús helyzetben való helytállásról, az újabb pápalátogatásról és a Biblián alapuló családképről is.

Erdő Pétert a Karizmák ünnepén a ma sokféleképpen újraértelmezett család fogalmáról kérdezték. 
Nekünk számot kell adni a hitünk és a reménységünk okáról, ahogyan azt Szent Péter levelében olvassuk. El kell mondanunk tehát azt, hogy hiszünk abban, hogy az embert Isten teremtette, mégpedig a saját képmására. Férfinak és nőnek teremtette, és a család az a közösség, amelyet Isten az ember számára rendelt, olyannyira, hogy maga a megtestesült második isteni személy, Jézus is családban akart nevelkedni. Ezek azok az alapok, amire a mi családfilozófiánk épül

 – válaszolta Erdő Péter.
A beszélgetés során szóba került a világ különböző részein tapasztalható egyházüldözés és az a jelenség, hogy van, ahol a keresztény értékek hangoztatását jogi úton büntetik.

„A keresztényüldözésre mindig jellemző volt, hogy a tanítás lényegét ítélték el, az ellen léptek fel. Emlékezzünk, nem volt régen, amikor itt, nálunk a marxizmus-leninizmus volt a hivatalos világnézet" – idézte fel a bíboros. 

„A Magyar Népköztársaság alkotmányában benne volt, hogy az ország vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja, tehát aki nem volt marxista-leninista, az nem is álmodhatott arról, hogy az ország vezetésében részt vegyen. Tudományos világnézetként tanították a marxizmus-leninizmust, az ateizmussal együtt persze, és aki nem így gondolkodott, aki ezt nem vallotta, azt tudománytalannak, tehát veszélyesnek bélyegezték. Az egyetemeken bizonyos karokra, szakokra nem vették fel, például azt mondták, hogy nem lehet pedagógus az, aki vallásos szellemmel „mérgezi a népet”. Ezek a nem véres, de azért súlyos következmények viszonylag hosszú időn keresztül érvényesültek. A piarista gimnáziumban érettségiztem, és az osztályomban azt kérdezték a legtehetségesebb végzősöktől, hogy milyen mérnökök akarnak lenni. Az, hogy valaki bölcsész szakon akar tanulni, föl se merült, mindenki tudta, hogy azt nem lehet" - mondta Erdő Péter.

Tartós élelmiszer a szeretetkonyhákra

A magyar katolikus egyházfő az Ukrajnában zajló háborúról és az ezzel kapcsolatos példaértékű magyar segítségnyújtásról, a cselekvő szeretet gyakorlatáról is beszélt. 
A katolikus egyháznak történelmi tapasztalatánál fogva van egy helyi szintű segítő szervezeti hálója, a plébániai karitász csoportok, ahol önkéntesek dolgoznak és segítenek

 - ismertette. 

„Aztán vannak az egyházmegyei karitász szervezetek és az országos karitász. Ezenkívül aktív a Máltai Szeretetszolgálat, és vannak még más csoportok, lelkiségi, közösségi mozgalmak is, amelyek ezzel foglalkoznak. A szervezeti kereteken túl, a kereszténység lényegéhez tartozik a segítő szeretet kötelessége, tehát aki a hitét meg akarja élni és látja, hogy nagy szükséget szenvednek a közelében, az egyénileg is igyekszik segíteni. Hozzá kell tegyem, hogy ez a jó és szervezett hozzáállás azért volt lehetséges, mert a menekültek nagy része nem kért tartós ellátást. A hozzánk érkező 800 ezer ember közül több, mint 700 ezer csak átment az országon, másfelé tartott. Akik hosszabban itt maradtak, azok viszont megkapták mindazt, amire szükségük volt" - fogalmazott.

Nem csak a magyar ajkúak kapnak segítséget

Erdő Péter külön kérdésre kitért a kárpátaljai katolikusok helyzetére is. 

Kárpátalján többféle katolikus él: vannak a latin szertartású katolikusok, akiknek egy része nem tud magyarul, vannak a görög katolikusok, akik nagyobb részben nem magyarok, bár vannak köztük magyarajkúak is. Sokan átjöttek Magyarországra, főleg a magyarok, az ő helyzetük nagy kérdés: mikor tudnak, mikor akarnak, mikor mernek visszatérni a szülőföldjükre? 

- mondta a bíboros.

„Az biztos, hogy nekik a legkönnyebb Magyarországon gyökeret verniük, munkahelyet találniuk, iskolát a gyerekeknek. Azok, akik Ukrajnában maradnak, szintén rendszeresen kapnak segítséget, többek közt a karitásztól. Eleinte nagyon sok mindenre volt szükség, most az élelmiszer a legfontosabb. Főleg az olyan tartós élelmiszer, amiből az egyházi szeretetkonyhákon tudnak főzni. Az egyházmegyéknek sok ilyen konyhájuk van, hiszen nagyszámú menekültet kellett elhelyezni különböző településeken. Az ukrán hatóságok előírták, hogy a kisebb falvakban legalább ötven, nagyobb településeken még több belső ukrajnai menekültet kell elhelyezni, és el is kell őket látni, lehetőség szerint naponta meleg ételt biztosítani számukra. Ehhez kell a tartós élelmiszer" – buzdított adományozásra a magyar egyházfő.

Ősszel indul a hálaadó zarándoklat Fatimába

A bíboros arról is beszélt, hogy nyáron lesznek nagy, ingyenes zenei, felekezeteken átívelő keresztény fesztiválok, például a júniusi Dicsőítő Sziget és a júliusi Bőköz.  
„Ősszel indul egy hálaadó zarándoklat Fatimába, hiszen a tavaly szeptemberben Budapesten tartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ügyét előzetesen teljes egészében fölajánlottuk a fatimai Szűzanyának" – ismertette Erdő Péter. 

Illik visszamenni, megköszönni neki a közbenjáró segítségét. A fatimai Szűzanyához különben is nagy szeretettel kapcsolódunk, miután Szent István király országunkat fölajánlotta a Szűzanyának. Ezt jelzi, hogy a fatimai bazilikában Szent István király szobra a sorban a legelső. Szeptemberben megint közös évnyitóval kezdjük a tanévet. Jövő tavaszra pedig ismét várjuk Ferenc pápát. Azt mondta az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje alkalmával, hogy szívesen eljön újra. Mi a püspöki karral együtt meg is hívtuk, és a következő hónapokban már készülünk erre az eseményre

- fogalmazott Erdő Péter.
 

A Balatonon folytatódik a szigetmonostori Dicsőítő Sziget

Június 19-én tartották a Dicsőítő Sziget nevű ingyenes keresztény könnyűzenei fesztivált a Szentendrei-sziget legdélebbi településén, Szigetmonostoron. Az esemény fővédnöke Erdő Péter bíboros, Herczegh Anita, a Regőczi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Palánki Ferenc püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnöke volt. A felekezeteken átívelő keresztény fesztivál programjai augusztus 9-én (eső esetén augusztus 10-én) a Tihanyi félsziget mellett, vízen, vitorláshajókon folytatódnak Dicsőítő Sziget Balaton elnevezéssel. A fesztiválon a Regőczi Alapítványon keresztül lehetőség van a covid-árvák támogatására.

Bőköz Fesztivál

A július 7-10-ig tartó VII. Bőköz Fesztiválon minden előadás, koncert és kiállítás ingyenes. A fesztivál négy ormánsági kistelepülés: Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága ŐsDráva Látogatóközpontjának összművészeti rendezvénye, ami a falvak egyedi arculatára, jellegzetes hagyományaira, értékeire, a helyi aktivitásokra és az ökoturizmusra, valamint a meghívott művészek kreativitására épül. Szikora Robi, akit Az Ég tartja a Földet Szent Erzsébet musical zeneszerzőjeként is jegyeznek, ezúttal az R-GO 40 nagykoncerttel lép fel, de láthatja a közönség Szulák Andreát, Varga Miklóst, Dolhai Attilát és sok más művészt.