kulcsár edina
A miniszterelnök megérkezett az EU székhelyére.
Kezdünk!
- ennyit írt Orbán Viktor a közösségi oldalra kiposztolt képéhez. Mint ismert, ma kezdődik a kétnaposra tervezett európai uniós csúcstalálkozó.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke leszögezte, a tagállami vezetők megvitatják majd, miként segítsék Ukrajnát gabonaexportja előmozdításában. Ezzel párhuzamosan az EU továbbra is erős humanitárius, katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának - szögezte.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke kijelentette: ideje elismerni, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia jövője az Európai Unión belül van. "Arra fogom kérni önöket, hogy adjanak tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának. Továbbá új lendületet kell adnunk a bővítési folyamatnak, ami azt jelenti, hogy elő kell mozdítanunk a nyugat-balkáni partnereink uniós integrációját" - fogalmazott.
Az állam- és kormányfők tanácskozásán minden bizonnyal napirendre kerül a háborús helyzet, Ukrajna, Grúzia és Moldova tagjelölti státusza és a globális minimumadó kérdése is.
A tárgyalásokon szóba kerül az orosz–ukrán háború, több ország tagjelölti státusza, továbbá a szankciós politika és a globális minimumadó bevezetésének kérdése is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozó kapcsán – ahol országa tagjelölti státusza is téma lesz – arra szólította fel az uniós vezetőket, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az Oroszországgal szembeni újabb, hetedik szankciós csomagról.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón a szankciók kapcsán elmondta, hogy hazánk csak olyan döntéseket, szankciókat támogat, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak.
Kijelentette:
az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen,
a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.
A magyar kormány továbbra is arra hív fel mindenkit, hogy térjen vissza a versailles-i konszenzushoz, ami azt jelentette, hogy Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt kivetett szankciók az energetika területét nem érintik – mondta.
A globális minimumadó kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely miniszter is egyértelműen elmondta korábban: a magyar kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetését annak jelenlegi formájában, az Országgyűlés pedig keddi ülésén döntött a javaslat elutasításáról.
A csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök egyetértett azzal az uniós javaslattal, hogy Ukrajnának és Moldovának adják meg az EU-tagjelölti státuszt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországnak – több másik tagállammal együtt – az az álláspontja, hogy Georgia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget, mégpedig egy ütemben.
A magyar kormányfő kedden az ukrán elnökkel is beszélt telefonon, aki megköszönte Magyarország segítségét a menekültek befogadásában. Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt, és az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására, valamint még több ukrán diák fogadására is.
A korábbiakhoz hasonlóan a vasárnapi uniós nagyköveti egyeztetés is eredménytelenül zárult az olajembargókról. Hétfőn még egyszer nekifutnak a témának Brüsszelben, mielőtt megegyezés nélkül továbbutalnák a témát a hétfőn délután kezdődő, két napos rendkívüli uniós csúcstalálkozó elé.
A megállapodás egyértelműen a magyar vétó miatt hiúsult meg eddig. Pedig a jelenlegi javaslatban éppen az van, amit eddig a magyar kormány szeretett volna elérni, amikor azt javasolták, hogy csak a tengeren érkező olajszállítmányok vásárlását állítsa le az EU, mert az nem érinti Magyarország ellátását. A mostani indítvány szerint tehát a Barátság kőolajvezetéken kívül – ez az a vezeték, amelyen Magyarországra is érkezik az energia – minden olajimportra vonatkozna a tilalom. Így fél év múlva az EU-ba irányuló orosz szállítmányok több mint kétharmadát érintené a szankció.
Információink szerint azonban Magyarország garanciákat szeretne kapni arra, hogy akkor is biztosított lesz az ország energiaellátása, ha valamilyen okból a Barátságon keresztül már nem érkezik szállítmány. Uniós tisztviselők szerint ez „nagyon technikai téma”, és még arra is van esély, hogy az állam- és kormányfőket csak tájékoztatják a helyzetről, és visszaküldik a dossziét a nagykövetek szintjére, akik néhány nap alatt megtalálhatják a technikai megoldást.
A hétfő-keddi rendkívüli EU-csúcs egyetlen, de szerteágazó témája az orosz-ukrán háború és hatásai. Kitérnek majd az energiaárakra és Európa védelmének kérdéseire, a közös védelmi ipar előtt álló feladatokra is. Online csatlakozik a tanácskozáshoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió drámai hatással van a globális élelmezésbiztonságra (több mint 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában). Az EU vezetői ezért megvitatják azokat a konkrét módszereket, amelyek segítségével Ukrajna a mezőgazdasági termelését exportálhatja, és összehangolják a többoldalú kezdeményezéseket. Ehhez a napirendhez szintén online kapcsolat formájában csatlakozik Macky Sall, az Afrikai Unió elnöke.
Az EU-csúcsot egyébként a márciusi versailles-i informális találkozó folytatásának szánják, ahol az EU vezetői megállapodtak abban, hogy a lehető leghamarabb, fokozatosan megszüntetik az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőséget.
"Döntő pillanathoz érkeztünk", az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Georgia számára is - jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön az MTI szerint.
Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.
A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel - húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét
- tette hozzá.
Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának - reményei szerint - mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett - mondta.
Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az "EU nincs ott, ahol lennie kellene" a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása - mint mondta - rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert - szavai szerint - nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket - emelte ki.
"A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon"
- fogalmazott.
Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.
Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val.
"Nagyfokú igazságtalanságnak" nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelteti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.
Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak - vélte.
A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.
Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytatni az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások "jó eredménnyel" zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.
"Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért" - fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.