Szijjártó Péter: nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot

Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra - erről írt Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán vasárnap. 

"Ma ismét telefonon beszéltem Shahid Abdullah barátommal, az ENSZ Közgyűlésének elnökével, akivel gyakran egyeztetünk az ukrajnai háború kapcsán" - írta bejegyzésében Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter arra kérte az elnököt, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében, hiszen "nekünk, magyaroknak a minél előbbi béke az érdekünk". 
    "Beszéltünk az újabb brüsszeli szankciós csomagról is. Shahid jól tudja, hogy mi eddig az összes szankciós csomagot megszavaztuk, de ez a legújabb lerombolná az eddig biztos lábakon álló magyar energiaellátási biztonságot. Mindaddig, amíg nincsen megoldás a brüsszeli javaslat által előidézett problémára, addig mi ezt a csomagot nem fogjuk megszavazni" - írta Szijjártó Péter.

Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint ezen tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán.

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy hatalmas károkat okozna Magyarország számára, ha a brüsszeli javaslat a jelenlegi formájában hatályba lépne, az ugyanis teljes mértékben lerombolná hazánk jelenleg stabil lábakon álló energiabiztonságát.

Aláhúzta, hogy az intézkedés az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné, szakértők literenként legalább 700 forintos benzinnel és 800 forintos gázolajjal kalkulálnak, ez ráadásul minden más termék árában is megjelenne.

„Világossá tettük az Európai Bizottság számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol” - szögezte le. „Nemcsak az olajfinomítóink több százmillió dolláros átalakítására vonatkozóan, nemcsak a Magyarországra Horvátországon keresztül vezető kőolajvezeték több százmillió dolláros kapacitásnövelésére vonatkozóan várunk el ilyen javaslatot, hanem a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban is, hiszen a javaslat felér egy atombombával” - tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte: mindez sok-sok milliárd eurós nagyságrendű modernizációs programot igényelne a magyar energiaellátás szerkezetében.

Majd rámutatott, az eddigi tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy Brüsszelnek erre nézve nincsenek elfogadható megoldásai.

Ezért a kormány visszatér eredeti álláspontjához, miszerint csakis akkor reális az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetése, ha az kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljes mértékben kivételt kapna - hangsúlyozta a miniszter.
 Az unió nagyobb tagállamai dönthetnének amellett, hogy nem vásárolnak többé orosz olajat úgy is, hogy ezt nem erőltetik rá a tenger nélküli tagországokra, amelyek vezetéken szerzik be a nyersolajat, és az orosz olaj kevesebb mint tíz százalékát veszik meg – írta tegnap a Világgazdaság.

Oroszország napi összesen nagyjából hétmillió hordó nyers- és finomított olajat exportál, ezzel Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb nyersolajexportőre. A világ olajexportjának 11 százalékát teszi ki az orosz kivitel. Az orosz olajtermékek legnagyobb importőre az Európai Unió, amely 2022 áprilisában a teljes orosz olajexport 53 százalékát importálta. Mindezért naponta nagyságrendileg háromszázmillió dollárt fizettek az unió tagországai Oroszországnak.

Tagországonként vizsgálva az importot az látható, hogy a legtöbb orosz olajat Hollandia, Németország és Lengyelország vásárolta. Ez a három ország összesen kétmillió hordót importál naponta, az uniós behozatal 55 százalékát, amiért napi szinten 157 millió dollárt fizetnek, vagyis ezek az államok az Oroszországnak olajért kifizetett uniós összeg több mint felét adják.

A V4-országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország nélkül) behozatala a teljes orosz olajexporton belül mindössze 5,6 százalék, az uniós orosz olajimportból pedig nagyjából tíz százalék. Mindezek alapján kijelenthető, hogy ezek az országok kismértékű olajkereskedelmet folytatnak az oroszokkal – írta meg a Világgazdaság. Ezért különösen meglepő, hogy milyen erőfeszítéseket tesz az Európai Bizottság annak érdekében, hogy ezek az országok lényegé-ben jövőkép nélkül lemondjanak saját nemzetgazdasági érdekeikről.

Az EU-ba az orosz nyersolaj körülbelül 80 százaléka tankerhajókon érkezik, és csak 20 százaléka vezetéken, tehát Magyarország, Csehország és Szlovákia teljes mentességével is elérhető, hogy Oroszország európai kőolajexportjának nagy része, csaknem kilencven százaléka embargó alá essen úgy, hogy az orosz importtilalmat vállaló országok tankerhajókon pótolhatnák a kiesést, feltételezhe-tően jóval drágábban, mint korábban tették ezt orosz forrásból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már többször kijelentette: Magyarország energiaellátása jelenleg biztos lábakon áll. A mostani szankciós csomag hatályba lépése viszont lerombolná Magyarország energiabiztonságát, hiszen ebben az esetben lehetetlen volna beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat. Hozzátette: mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem kínál megoldást ezekre a problémákra, addig Magyarország nem tudja támogatni a szankciós csomagot, mivel az jelen formájában – megoldási javaslatok nélkül – felér egy, a „magyar gazdaságra ledobott atombombával”.

Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke elmondta: Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalan, az ország felkészült egy esetleges földgázellátási zavar kezelésére is. Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálja az ellátásbiztonságot.

Az oroszországi gázszállítások megszűnése kapcsán Achim Truger, a duisburgi–esseni egyetem kutatója egy, a Rheinische Post című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy egy ilyen típusú intézkedés a legtöbb számítás szerint mély recessziót váltana ki. Az import leállítása miatt félmillió munkahely szűnhet meg, és az ipar hosszabb távon is komoly károkat szenvedhet.

Japán és a G7 európai tagjai nehezen tudnák betiltani az orosz cseppfolyósított földgáz importját, hacsak nem találnak alternatív beszállítókat – jelentette ki tegnap Koichi Hagiuda, Japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztere.