Ezeknek a minisztereknek több érettségi botrány miatt is ingott a széke

Szerdán a történelemmel folytatódott az idei érettségi, középszinten 66 ezren, emelt szinten majdnem nyolcezren írásbeliztek délelőtt. A töri írásbeli középszinten 3 órás, emelt szinten 4 órás volt, és mindkét esetben maximum 100 pontot lehetett vele szerezni.

Lehetett választani Kádár-esszét, de az első, rövid feladatokból álló részben a most különösen aktuális szovjet-orosz történelem is szerepelt háborústul-bolsevikostul. Az Eduline oldalán már a nem hivatalos megoldások is fent vannak, ide kattintva megnézheted, mik voltak a jó válaszok.

Apropó érettségi és Magyarország! 2005-ben majdnem Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter székébe került a kétszintű érettségi debütálása. Jóval a vizsgák előtt felkerültek ugyanis az internetre a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatok, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vehették a teljes tesztet. A matek tételsort a vizsga előtti estén a Magyar Televízióban élő adásban nyújtotta át Krizsó Szilvia műsorvezető a tárcavezetőnek, akinek ez majdnem a bukásához vezetett. Történelemből végül új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázónak kellett újraírnia.

2003-ban is Magyar Bálint töltötte be a miniszteri posztot, amikor a kijelölt időpontnál egy héttel korábban íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai írásbelit egy miskolci iskolában. A két tárgyban érintett 376 iskola 9 ezer diákjának póttételeket küldtek.

Magyar Bálint első terminusában, 1998-ban pedig az egyik kereskedelmi rádió nem sokkal a matematika tételek kihirdetése után beolvasta azok megoldásait. Ezzel akár befolyásolhatták is a vizsgázók eredményeit, ennek ellenére nem íratták újra a teszteket, és a miniszteri bársonyszék tulajdonosát sem vonták felelősségre. 

1990-ben az MSZMP-s Glatz Ferenc művelődési miniszteri időszakában egy napilap idő előtt nyilvánosságra hozta a magyar tételeket. A tételeket visszavonták, a tárcavezetőt nem bántották. 

Ugyanakkor a leghíresebb érettségi botrány alighanem az 1989-es volt, amikor több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a vizsgázók a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium akkor úgy döntött, hogy egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, helyette az érettségi bizonyítványokba az évvégi matekjegyük került. Ekkor is Glatz Ferenc töltötte már be a miniszteri posztot, de ő ezt is simán túlélte.