Ezért érne fel atombombával Brüsszel olajembargós javaslata

Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával. A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság (EB) elnöke akarva-akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet.

A miniszterelnök kiemelte, az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van", 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.

Brüsszel semmilyen hatástanulmányt sem mutatott be az olajembargó lehetséges következményeiről, erről Hortay Olivér beszélt a Kossuth Rádióban. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint érdekes, hogy a politikusok nagyon gyorsan álltak elő a javaslattal, és rövid időn belül akarják azt elfogadtatni.

"Ezek a javaslatok technikailag sem megvalósíthatók és társadalmi szempontból is megkérdőjelezhetők. Az energiaszektornak a fő célja az, hogy ellássa az emberek igényeit megfizethetően és biztonságosan. Azzal, hogy a politikusok elkezdték azt nyilatkozni, hogy ez átalakul, és mostantól kezdve az a cél, hogy minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, az rendkívül sok szakmai, társadalmi kérdést felvet"
 

– mondta Hortay Olivér. Hozzátette: nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, és képesek is legyünk arra, hogy megvédjük az eddigi eredményeinket.

Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást. A lakossági részről magasabb infláció, alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést 

– hangsúlyozta Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentéssel, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését.

Hosszú távon pedig biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nem csak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, az egész gazdaság megsínylené.

A Századvég elemzője emellett arra is rámutatott, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.

A magyar kormány álláspontja nem változott: „Magyarország jelenleg biztos, stabil energiaellátását a szankciós csomag atombombaként lerombolná, ezzel ugyanis a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna” – írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán, szombaton.

Szijjártó Péter megjegyezte: a most javasolt brüsszeli csomag hétszáz forintos benzin- és nyolcszáz forintos gázolajárat jelentene Magyarországon. Leszögezte: „Ezért ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot nem támogatjuk.” A magyar külügyminiszter arra kérte Shahid Abdullahot, az ENSZ közgyűlésének elnökét, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra.”

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője az M1 csatornáján elmondta, két tanulmány mentén kell az olajembargó bevezetését megvizsgálni. Emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem lesz egyszerű” a leválás az orosz olajról. Hortay Olivér szerint az egyik tanulmánynak arról kellene szólnia, hogy az Európai Unió egészében milyen hatást gyakorol az olajembargó. A másik tanulmánynak pedig arról, tagállami szinten, hogyan alakul, és hogyan kell ezeket a költségeket redukálni. Teljesen abszurdnak tartja, hogy először legyen meghatározva a vállalás, és csak utána látni azt, hogy ez teljesíthető-e vagy sem.

Időközben Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem nyolcszáz forintot kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy tegnap ismertetett kimutatás szerint.

Megegyezés nélkül maradtak abba az uniós nagykövetek egyeztetései a szankciós csomagról tegnap Brüsszelben, értesült a Politico. A lap szerint a brüsszeli tisztségviselőktől most azt várják, hogy mára vagy holnapra álljanak elő egy új, kompromisszumos javaslattal.

A Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint Magyarország következetesen ellenzi a csomagot jelen formájában. A szankciós javaslatokat a múlt héten több tagállam is bírálta. A tegnap előterjesztett kompromisszumos javaslat – ami a Politico birtokába jutott – hazánknak és Szlovákiának 2024-ig adna haladékot az orosz kőolajról való átállásra, Csehországnak pedig ugyanazon év júniusáig. Magyarország azonban teljes mentességet szeretne. Bulgária is elégedetlen, hosszabb átállási időt akar. 

Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra - erről írt Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán vasárnap.

„Ma ismét telefonon beszéltem Shahid Abdullah barátommal, az ENSZ Közgyűlésének elnökével, akivel gyakran egyeztetünk az ukrajnai háború kapcsán” - írta bejegyzésében Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter arra kérte az elnököt, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében, hiszen „nekünk, magyaroknak ez különösen fontos.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje az eddigi gazdasági eredményeket, amelyeket az orosz olajembargóra vonatkozó brüsszeli terv romba döntene - közölte a tárca tájékoztatás szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Fajszon.

„Beszéltünk az újabb brüsszeli szankciós csomagról is. Shahid jól tudja, hogy mi eddig az összes szankciós csomagot megszavaztuk, de ez a legújabb lerombolná az eddig biztos lábakon álló magyar energiaellátási biztonságot. Mindaddig, amíg nincsen megoldás a brüsszeli javaslat által előidézett problémára, addig mi ezt a csomagot nem fogjuk megszavazni” - írta Szijjártó Péter.

A tárcavezető kijelentette, hogy ezen javaslat életbe lépése „Magyarország energiaellátásának biztonságát és azon keresztül a magyar gazdaságot is romba döntené”.

„Ezt természetesen nem hagyjuk, mert nem hagyhatjuk, hogy bárki lerombolja a magyar emberek évtizedes erőfeszítéseinek, az eddigi áldozatos munkánk eredményeit” - szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a történelmi jelentőségű áprilisi választás rekorderedményére az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikai stratégiájának megerősítéseként is tekintenek. Ennek köszönhetően létrejött hazánkban a munkaalapú társadalom, soha nem kellett a kormánynak megszorításokról döntenie, és Magyarország minden egyes válságból megerősödve került ki.

Majd emlékeztetett rá, hogy gyakorlatilag nincs olyan válság, amely az elmúlt tizenkét évben ne ütötte volna fel a fejét, legutóbb egészségügyi és gazdasági krízissel kellett szembesülni a koronavírus-járvány kitörése nyomán. A magyar gazdaság azonban ennek ellenére is a valaha volt legjobb teljesítményét nyújtotta 2021-ben: megdőlt a gazdasági növekedés, a beruházások, az export és a foglalkoztatottság csúcsa is - mondta.

„Az Európai Unió szégyenpadjáról szépen az Európai Unió gazdasági élvonalába kerültünk, és a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát tudhatjuk a magunkénak” - fogalmazott, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború miatt a világ most is rendkívüli kihívásokkal néz szembe.

Szijjártó Péter a Pata József Gépipari Kft. beruházásának átadásán vett részt, ahol elmondta, hogy a kapacitásnövelő fejlesztés keretében eszközbeszerzésekre és raktárbővítésre került sor. A családi tulajdonban lévő autóipari beszállító cég által végrehajtott projekt összértéke 303 millió forint volt, amelyhez az állam 137 millió forint támogatást nyújtott, így segítve 115 munkahely megőrzését.

Beszédében ennek kapcsán aláhúzta, hogy az autóipar továbbra is a magyar gazdaság gerincoszlopa, amely több mint 150 ezer embernek ad munkát. Tájékoztatása szerint az ágazat termelési értéke tavaly 9400 milliárd forint volt, és a szektor teljesítmény az idei év első két hónapjában is 6 százalékkal bővült.

Végezetül pedig rámutatott, hogy Bács-Kiskun megyében 2010-ben 11 százalékos volt a munkanélküliség, ezzel szemben ma 4,5 százalékos.