13+1 érdekesség a hungarikumok világából: fegyver is szerepel a listán

A Ripost7 13+1 érdekességet mutat be a hungarikumok világából.

A 9–11. századi magyar íj

A népvándorlás korában a magyarok mindenkinél eredményesebben használták, a magyarság 9–11. századi megmaradásában része volt ennek az eszköznek. A magyar íj formája és szerkezete a világon egyedülálló.

Karikás ostor

A magyar pásztorkultúra elengedhetetlen része, a pásztorok el is tudták készíteni. A családokban általában apáról fiúra szállt. Sokkal többet jelent egyszerű eszköznél, címerként is szolgált. Karikásuk elsősorban az alföldi pásztoroknak van, de ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik.

Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés

Ez a beregi tájegységről származó technika Magyarország határain kívül, az elcsatolt területeken is népszerű. Nagyon gazdag a motívumvilága, egy dologban azonban hasonlóak a minták: mindig egységes szerkezetben, csíkokat alkotva kerülnek a textilre, még a virágok indái is összefüggő sort alkotnak. A 30-as évekig csak piros és kék színt használtak a keresztszemes minták varrásakor, ma már megengedett más színek használata is.

A magyar tanya

A tanya tipikus vidéki településforma. Az Alföld magányos, szétszórt telepei, szállásai többnyire egy-egy gazdaság központjai, ahol az állatok is telelnek. Az Alföldön ma is sokan élnek tanyán, a legutóbbi adatok szerint 200 ezren.

A cifraszűr

A szűr egy szürke gyapjúposztó. A középkorban a köznép és a szerzetesek ruhája készült ebből az anyagból, és például a tarisznya. A cifraszűr a tipikus magyar motívumokkal díszített változat. Ilyenben jártak udvarolni a lányos házakhoz. Ha valaki a cifraszűrét a lánynál felejtette és reggelre kiakasztották, „kitették a szűrét”, akkor más lány után kellett néznie.

Fertő kultúrtáj

A Fertő tavat körülvevő tájegységet nevezzük így, ami egyúttal a világörökség része. A különböző klímahatások következtében nemcsak földrajzi, hanem az állat- és a növényvilág határai is itt találkoznak. A tó és környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma, számos költöző faj vonulási útjába esik. A természeti értékek mellett figyelemre méltó népi építészete is, több 18–19. századi kastélyába érdemes ellátogatni, így a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastélyba.

Hagyományos Kárpát-medencei fejfák

A sírok fejfával való jelölése tipikus a magyar temetkezési kultúrában. A legdíszesebbek a Duna–Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítéséből gyakran megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozásának oka és a foglalkozása. Napjainkban is jellemzően fejfát állítanak a következő településeken: Aggtelek, Jósvafő, Szatmárcseke, Feketepatak, Salánk, Nagybereg, Beregújfalu, Hajdúböszörmény, Szilágyerked, Krasznadobra, Szilágysámson, Szilágyszér, Bogdánd, Ketesd, Magyarvalkó, Erdőfüle, Alsórákos, Olthévíz.

A Kassai-féle lovasíjász módszer

„A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” – fohászkodtak a honfoglaló magyarok portyázásaitól szenvedő nyugat-európaiak. A Kassai-iskola ezt a magyar, mára feledésbe ment ősi magyar harcművészetet éleszti fel sportként. A vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra és hátrafelé, 180 fokos szöget bezárva. A szabályrendszerében  egyszerű, de rendkívüli felkészültséget igénylő sportág robbanásszerűen terjed a világban.

A vizsolyi Biblia

Az első magyar Biblia egyháztörténeti emlék. Károli Gáspár nem csak fordítója, hanem egyben gondozója, szerkesztője és kiadója is volt. 1586-ban látott hozzá, miután pestisjárványban elvesztette feleségét és gyermekeit. Az eredeti kiadás 800 példányából 52 darab maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet 2017 óta a történelmi emlékhellyé nyilvánított vizsolyi templomban őriznek.

Herendi porcelán

Az elegancia szimbóluma, régen fehér aranynak nevezték és birtokolni kiváltság volt – ma is az. A herendi gyár az étkészleteken kívül dísztárgyakat, állatszobrokat, figurákat, vázákat, lámpákat is gyárt. Különleges ismertetőjelük az aranyozott szél, a színes pillangók, illetve a virágminták. Nagyon időigényes és precíz munkát követel egy herendi porcelántárgy díszítése.

Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka

A hazaszeretete, a haladásba vetett hite, az akaratereje és az alkotásai révén Széchenyi Istvánt nevezik a legnagyobb magyarnak. 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Ugyancsak angol mintára, 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását. Széchenyi nevéhez fűződik a Tisza szabályozásának megkezdése, a balatoni gőzhajózás életre hívása és a Lánchíd megépítése is.

Hollóházi porcelán

Magyarország legrégebbi porcelángyára Hollóházán, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A gyár arról híres, hogy magas minőséggel, de megfizethető áron gyárt mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékeket. Sok országban erről ismerik a magyarokat.

A Kodály-módszer

Kodály Zoltán zenepedagógia-koncepciója a magyar népzenei hagyományra épül, és azon alapul, hogy a magyar gyermek leginkább saját „zenei anyanyelvének” megismeréséből kiindulva juthat el az európai műzene megértéséig és válhat zeneileg művelt felnőtté.

A klasszikus magyar nóta

A magyar nóta ritmusa egyfelől a táncból ered, másfelől egyesül nyelvünk harmóniájával. A nóta nagy hatással volt a századforduló kulturális és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy kiszorultak az idegen szavak az általános nyelvhasználatból. 

Mi lehet hungarikum? – A hungarikum a magyarok csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, megkülönböztetésre méltó minőséget jelöl. Törvény határozza meg, hogy mi és hogyan válhat hungarikummá, a cím elnyeréséhez egy értékpiramist kell végigjárni. A magyar kultúra, irodalom, a magyar előadó- és képzőművészet, a magyar sport, építészet, a magyar konyha, a régi és új keletű hagyományaink, a magyar történelem és a magyar táj hazaszeretetünk és nemzetállami létünk tartóoszlopa.