tóth gabi
Villámcsapásként érte a III. kerületieket, amikor hétfőn megjelentek a munkagépek, és megkezdték bontani a legendás Kemény-villát.
A Ürömhegyi lejtőn álló patinás épület sokáig üzemelt gyereküdülőként. 1934-ben építtette Kemény Lajos kormányfőtanácsos, és zsidó gyerekeket nyaraltattak ott. Később a kommunista vezetés kisajátította, majd a rendszerváltás után önkormányzati tulajdonba került, és ismét a gyerekeké lett a villa: ingyenes nyári üdülőt üzemeltettek benne a kicsiknek. A majdnem 100 éves épület az elmúlt években egyre rosszabb állapotba került, ezért a kerület előző vezetése indítványozta a felújítását, hogy megmentse a gyerekek számára - írja a Metropol.
Úgy tűnik, a Kemény-villa is ugyanarra a sorsra fog jutni, mint az ugyancsak óbudai Bivalyos csárda. A kerület nagy múltú épületét néhány hónapja dózerolták le teljesen a telek új gazdái. A helyszínen dolgozó munkásoktól megtudta a Metropol, hogy a megrendelés szerint talajszintig teljesen el kell tüntetniük a Kemény-villát, így semmi nem fog maradni az emlékezetes üdülőépületéből, amit hajszál híján újra megkaptak a III. kerületi gyerekek.
A 30-as évektől a zsidó gyerekek számára fenntartott üdülőhely a II. világháború alatt katonai körlet lett. Ez idő alatt egy bizonyos Kümmel néni volt a gondnoka, aki a fiával élt itt. A villa katonái az arany-hegyi Pogány toronyban rendeztek be megfigyelő állást, egy nagy reflektorral a tetején. A háború után Kemény-villa egy darabig kommunista pártházként működött, és az egykor fából készült oszlopokat téglákra cserélték. Később lakásokat alakítottak ki benne, majd rendszerváltás után ismét birtokba vehették a gyerekek. A 2010-es évek után azonban üresen állt, és egyre rosszabb állapotba került.
A környéken élők a kerület Facebook-csoportjaiban tiltakoztak a bontás ellen, és a hozzászólásokból kiviláglik, hogy erről korábban Kiss László nem tájékoztatta sem a helyieket, sem a kerület kormánypárti képviselőit.
„Itt azért nem csupán egy épületet rombolnak le, hanem egyfajta szellemiséget is: gyermekek ingyenes üdültetésére hozták létre, jószándékból, önzetlenül” – írta Adrienn.
„Nekem mindig is tetszett az az épület, rossz volt látni, hogy egyre rosszabb állapotban van. Szerintem még megmenthető lett volna, ha az lett volna a cél, nagyon elszomorított a mai látvány” – tette hozzá Gabriella.
A múlt hétvégén sétáltam kis unokámmal ezen a környéken, és mondtam az unokámnak, jól nézd meg még ezt a pár fát és a kis zöld erdőt, mert pár év és itt csak luxus lakóparkok lesznek, eltűnik a róka, vadnyúl és kis erdei állatok. Szomorú, hogy ide jutottunk, természet eltűnik, luxus lakóparkok kinőnek az erdő helyén!
– fejezte ki sajnálatát Irén.
„Az ottani telekárakhoz képest jóval a piaci ár alatt adták el” – mutatott rá Gabriella.
Hasonlóképp tették a földdel egyenlővé a legendás csillaghegyi éttermet, az 1930-as évek óta működő Bivalyos csárdát is. Az ingatlan értékesítéséről a járványidőszak alatt Óbuda DK-ás polgármestere, Kiss László egyszemélyben döntött, a telekre és az épület megvételére egyetlen pályázó volt, aki a piaci árnál jóval alacsonyabban jutott az ingatlanhoz. A telket az óbudai vezetés féláron kótyavetyélte el.