Könyvet és húsvéti csomagot kaptak az ukrán menekült gyerekek Budapesten

Mesekönyvet és húsvéti csomagot kaptak az Ukrajnából menekült gyerekek hétfőn, az Országos Széchényi Könyvtártól.

Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című díjnyertes népmese-gyűjteményének hősei bátorságukkal és bölcsességükkel emelkednek ki társaik közül

 - mutatott rá Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a könyvet bemutatva.

Az ukrán nyelvű kötet bővített tartalommal és képanyaggal jelent meg a Nova Hvylja Egyesület, az OSZK, a Móra Könyvkiadó, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és az Alföldi Nyomda összefogásában.

Grexa Liliana, a magyarországi ukrán fiatalok és családok szervezete, a Nova Hvylja Egyesület elnöke elmondta: a könyv első kiadásával a cél az volt, hogy a magyarországi ukrán nemzetiségű gyermekek ízelítőt kapjanak a mesékből, amelyek most az Ukrajnából menekült gyermekek ezreinek nyújtanak majd szellemi táplálékot.     
"1500 család gyermekét ajándékozzák meg olyan mesékkel, amelyeknek főhősei bátrak, okosak, talpraesettek, és amelyekben mindig a jó győzedelmeskedik. A meséket Darina Lazarjeva fordította" - fogalmazott.

Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a mese képes kiragadni az olvasót a valóságból, egyértelmű szerepek, hősök és példaképek vannak benne. Olyan ősi, közös dolog, amit újra és újra fel kell fedezni, ezt tette Arany László, Benedek Elek és Illyés Gyula is, és ehhez kapcsolódik Zalka Virág Csenge kötete is.

Ez a könyv az összefogás, a segítségnyújtás ékes példája, és mutatja azt, hogy Magyarország nemcsak a fizikai szükségletek biztosításában segít, hanem a szellemi, lelki táplálék nyújtásában is - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke jelenleg is humanitárius segítségnyújtásban vesz részt, és már adott át a kötetből az Ukrajnából menekült családoknak.

Soltész Miklós úgy látja, hogy az Ukrajnából menekülők megsegítésében túl sok nemzetközi, hivatalos segítségre nem nagyon számíthatott eddig az ország.

Az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésében jelesre vizsgázott a magyar nemzet, miközben sokszor az ukrán politika egy része, köztük az ukrán elnök részéről nemtelen támadások történtek Magyarországgal szemben, mondta Soltész Miklós államtitkár szerdán Beregsurányban.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós szerdán végigjárta a határ mentén kialakított öt segítőpontot, a közmédiának nyilatkozva méltatta azt az összegfogást, amelynek keretében a rendészeti szervek, az önkormányzatok, a kormányhivatalok, a karitatív szervezetek és sok-sok önkéntes részt vett a menekülők, a szenvedő emberek megsegítésében.

„Tették ezt a nemtelen támadások ellenére, annak ellenére, hogy a magyar választási rendszerbe is bele akartak avatkozni, és annak ellenére is, hogy az elmúlt években, sajnos, a Kárpátalján élő magyarságot sok-sok támadás, sok-sok olyan döntés érte, amely az életüket megnehezítette” – hangoztatta a politikus, majd hozzátette, de mi nem azt néztük, hogy az ukrán politika egy része hogyan viselkedik velünk szemben, illetve a magyar emberekkel szemben, hanem sokkal inkább az embereket, a szenvedőket néztük, és az hiszem ebből jelesre vizsgázott a nemzet.

A menekültek fogadásában, ellátásában, elszállásolásában jeleskedők elismerése mellett Soltész Miklós kitért a magyar médiára is, amely többsége szerinte objektíven, szépen számolt be a hatalmas összefogásról. Az államtitkár arról is beszélt, hogy amikor 45 napja elhatározták a határ menti öt segítségpont, valamint a budapesti és másutt létesített segítségpontok megnyitását, még nem tudták, hogy háromszázezer emberen kell segíteni, és Magyarországra mintegy hatszázezer ember érkezik. Szóvá tette ugyanakkor, hogy a magyar helytállás mellett eddig túl sok nemzetközi, hivatalos segítségre nem nagyon számíthatott az ország.

Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy akár a brüsszeli bürokrácia, akár más nemzetek vezetői felismerik, hogy azt a hatalmas feladatot amelyet öt ország – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Moldávia – végrehajtott egy kicsit segíteni kellene.

Magyarországra kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5388 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 3887-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tegnap. A beléptetettek közül a rendőrség mintegy ezernyolcszáz embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Ezeknek az embereknek fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát, hogy beszerezzék a végleges okmányokat.

Az ukrajnai háború elől kedden vonattal 679 ember, köztük 303 gyermek érkezett Budapestre. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken tizenegy ember, köztük hat gyerek elhelyezését oldották meg.

A feladatokban a budapesti polgárőrök is segítenek, de a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival is.

A kormány az azonnali és teljes körű ellátás mellett felhívja a háború elől menekülők figyelmét az emberkereskedelem és az áldozattá válás veszélyeire is – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

A kormány az azonnali és teljes körű ellátás mellett felhívja a háború elől menekülők figyelmét az emberkereskedelem és az áldozattá válás veszélyeire is – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton nagypénteken a munkatársak 598 menekülőnek segítettek, az éjszakát 105-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tájékoztatott a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

A fővárosi tranzitponton folyamatos a segítségnyújtás. Naponta százak pihennek meg a BOK-csarnokban: étel, ital, tisztálkodási lehetőség vár mindenkit. Az önkéntesek azt mondják, a legnehezebb, hogy pszichésen is tudjanak segíteni a menekülteknek – számoltak be róla az M1 Híradójában.

A menekülteknek több mint 4400 négyzetméteren minden a rendelkezésükre áll, amire szükségük van.

A karitatív szervezetek egymást váltva dolgoznak a nap 24 órájában. Az étel és ital mellett tisztálkodási szereket, pelenkát, szükség esetén ruhát és olyan hideg élelmiszereket is adnak, amiket magukkal vihetnek a menekültek.

„Szorongó, nagyon megviselt, fáradt családok érkeznek hozzánk, ez nem csak a felnőtteken, de a gyerekeken is egyértelműen látszik. Próbáljuk pár óra alatt kizökkenteni őket ebből a rettenetesen nehéz helyzetből” – fogalmazott Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapesti igazgatója.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csak kedden 679 menekültet szállított a humanitárius tranzitpontra.

„Közülük 300-an gyerekek voltak, 538-an ide a BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzitpontra ahol 138-an töltötték az éjszakát ahol a nap 24 órájában minden ellátást megkapnak, mind a segélyszervezetek munkatársaitól mind a rendőrségtől, tolmácsoktól” vagy éppen az egészségügyi szakemberektől” – mondta Marczi Máté, a közmédia tudósítója.

Az emberek mellett az ideérkező háziállatok is teljes ellátást kapnak. Minden igénynek megfelelő eledelek, hámok, pórázok és veszettség elleni oltás is kérhető a házi kedvenceknek.