Az amerikaiak újabb fegyverekkel árasztanák el Ukrajnát

Az amerikai kormány 300 millió dollár értékű további fegyvert akar adni Ukrajnának. Az új védelmi segélycsomagban gépfegyverek, lőszer, páncélozott járművek, rakétarendszerek, drónok, műholdkép-szolgáltatás, éjjellátó berendezések, titkosított kommunikációs eszközök és orvosi felszerelések szerepelnek.

Washington előzőleg már ígért 1,65 milliárd dollár értékű fegyvert Ukrajnának, a Biden-kormány hivatalba lépése óta pedig a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segély értéke eléri a 2,3 milliárd dollárt. 

Az új ígéret teljesítésére azonban várni kell, mert ezekre a fegyverekre Washington még csak most adja le a megrendelést a gyártóknak - olvasható a közleményben, valamint az is, hogy Washington szövetségeseivel közösen folyamatosan méri fel, hogy Ukrajnának milyen további fegyverekre van szüksége. 

Az Egyesült Államok kész az ukrán kormánynak további 500 millió dollárt adni közvetlen költségvetési támogatás formájában 

− közölte Joe Biden amerikai elnök telefonon ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.

Az Ukrajnával szomszédos Moldova viszont azt jelezte, hogy megőrzi semlegességét és nem veszi át az Oroszország elleni szankciókat. 

Azzal, hogy energiaforrások nélkül hagyjuk az országot és destabilizáljuk az itteni helyzetet, nem segítünk senkin: sem Moldován, sem Ukrajnán, sem nyugati partnereinken 

− hangsúlyozta a moldovai elnök, aki szerint a fegyveres konfliktus eleve negatív hatással van országa gazdaságára, a szankciók pedig ezt csak felerősítenék, hiszen Moldova ugyanakkor erősen függ az orosz energiahordozók behozatalától. 

Hagyhatjuk-e földgáz és elektromosság nélkül az országunkat? Nem, nem tehetjük meg. Saját állampolgáraink és a százezer ukrán menekült miatt sem, akik közül ötvenezer gyermek 

− mutatott rá Maia Sandu.
Ezzel a moldovai államfő is felsorakozott Orbán Viktor mögé, aki a kezdetektől azt hangoztatja, hogy ki kell maradni Oroszország és Ukrajna háborújából. A magyar miniszterelnök szerint a vasárnapi választások tétje is az, hogy béke lesz vagy háború, hiszen a baloldal többször is nyilvánvalóvá tette, hogy hatalomra kerülése esetén támogatná a fegyverszállítást Ukrajnába. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.

Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie

– vélte a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. – A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de „a teljes orosz elutasítás” miatt az nagyon nehéznek bizonyul.

Az Európai Unió által csütörtökön Oroszország ellen elfogadott újabb szankciókat illetően Macron azzal vádolta meg a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában a legfőbb kihívójának számító Marine Le Pent, hogy továbbra is kétértelműen viselkedik Moszkvával szemben, miután nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

Tudomásul vettem, hogy a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) az Európai Parlamentben bűnös módon nem jelenik meg, amikor Oroszország szankcionálásáról van szó, ami jól mutatja, hogy egyesek a háború ellenére még mindig kétértelműen cselekednek ezzel az országgal szemben

– mondta a francia elnök.

Az oktatási tárca eközben azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban. Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.

Utcán fekvő holttestek, tömegsírok, megkínzott civilek – erről szólnak napok óta a híradások a Kijevtől mintegy harminc kilométerre fekvő Bucsán történtekkel kapcsolatban. A nyugati országok háborús bűncselekmények elkövetésével, ártatlan polgárok megölésével vádolják a megszálló orosz csapatokat, Moszkva tagadja a vádakat, és a Kijev által megrendezett, Washingtonból finanszírozott színjátékról beszél, amelynek célja a további feszültség szítása Oroszország és a Nyugat között.

Az ukrán hatóságok beszámolói szerint legkevesebb 330-350 holttestet találtak a háború előtt mintegy 35 ezer lakost számláló Bucsában azután, hogy a térséget egy hónapig ellenőrzésük alatt tartó orosz csapatok elhagyták a települést. Az ukránok fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Tömegsírra is bukkantak. Megkínzott, megégett, hátrakötözött kezű, közvetlen közelről tarkón lőtt holttestekről készült felvételek láttak napvilágot. 

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elmondott beszédében azt mondta: 

az oroszok a nőket saját gyermekeik előtt erőszakolták meg, civilek nyelvét vágták ki, tankokkal hajtottak át rajtuk, mert „nem azt hallották, amit hallani akartak”, vagy csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Moszkva ugyanakkor azt állítja, egyetlen polgári személy sem vesztette életét Bucsában, amíg az február 27. és március 30. között orosz ellenőrzés alatt volt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere, Anatolij Fedoruk március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van, s nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. 

A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjei megérkeztek a városba. Lavrov megrendezett támadásról, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ukrán titkosszolgálatok provokációjáról beszélt.

 A szatellitképek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég szerint azonban a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak, ahol a tömegsírt találták, az első ásatási munkálatoknak pedig március 10-én látták jeleit a szatellitfelvételeken. A Maxar azt is megállapította: a március 19-én – vagyis még az orosz megszállás idején – készített műholdfelvételeken ugyanazokon a bucsai utcaszakaszokon fekszenek a holttestek, mint az április 2-án – az oroszok kivonulása után – készített képeken.

A bevonuló ukránok videókat készítettek, amelyek valódiságát Moszkva szintén kétségbe vonta, mondván: az azokon szereplő holttestek egyike megmozdult, egy másik fel is állt. Az orosz érveket viszont nyugati hírügynökségek – videóelemzéssel foglalkozó szakértők segítségével – igyekeztek megcáfolni. 

Megállapították: a holttestek nem mozdultak meg, csupán az ukrán járművek ablakain legördülő esőcseppek és a visszapillantó tükör keltettek hamis illúziót.

A háborús bűnök ügyében vizsgálatot indító svéd ügyészek hangsúlyozták: szemtanúkra van szükség. A Human Rights Watch emberjogi szervezet állítólag meg is találta őket. Egy helyi nő például elmondta, látta, ahogy az oroszok öt férfit tarkón lőnek. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak pedig egy fiatal férfi mondta el, hogyan verték meg és törték el a bordáját a megszálló katonák. Philip Grant nemzetközi jogi szakértő az AFP francia hírügynökségnek hangsúlyozta: bár Bucsa esetében egyértelműnek látszik, hogy háborús bűncselekmények történtek, elővigyázatosnak kell lenni, gyakran történik manipuláció, egyesek tévesen értelmeznek eseményeket.