Óriási terhet jelentene a magyar családoknak, ha elfogadnánk az ukrán elnök követeléseit

Az ukrán elnök videótelefonon jelentkezett be a brüsszeli EU-csúcson. Volodimir Zelenszkij két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel”

– közölte az MTI-vel Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hozzátette:

Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik.

A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. A kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.

Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg. Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra. 

De hogy számszerűsítve mit jelentene a magyar családok számára, ha mégis elfogadtuk volna az ukrán elnök követeléseit? Nézzünk meg egy valós példát!

Valkó Eszter évek óta Hollandiában él a családjával. Az egykori műsorvezető az orosz-ukrán háború kapcsán adott interjút. Elmondása szerint a holland emberek hétköznapi életére nincs hatással a fegyveres konfliktus, ez a nagyobb távolságnak is köszönhető. Anyagilag azonban komoly terhet jelent még a jólkereső hollandok számára is a háború közvetett hatása. 

A pénztárcájukon érzik, mert olyan az infláció, ami 1977 óta nem volt itt Hollandiában. Csak annyit mondok, két héttel ezelőtt egy nagy dobozos vaj 3,5 euró volt, most 4,5

– mesélte Valkó, aki jelenleg egy 100 négyzetméteres lakásban él családjával, aminek fenntartási költségei az elmúlt hetekben lényegesen megnőttek. 

Tavaly télen 150 eurót fizettünk a gázért, most pedig 650-et. A gázért dolgozunk, ami elképesztő. Mikor megkaptuk a számlát, nem hittem a szememnek, azt hittem, tévedés.

Valkó Eszter elképesztő állapotokról számolt be. Szerinte akkora a baj jelenleg, hogy egyesek például úgy spórolnak, hogy kabátban ülnek otthon.

De nem csak Nyugat-Európában jelent komoly problémát a gázár drasztikus emelkedése. Még a háború előtt többszörösére nőtt a gáz ára Romániában. Míg 2020 szeptemberében 150 dollárt kért a Gazprom Romániától ezer köbméter gázért, tavaly októberben már 612-t. Ez azt jelenti, hogy tavaly márciushoz képest (akkor 204 dollár volt) is megháromszorozódott az ár.

Orbán Viktor miniszterelnök még februárban emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Európában két-háromszorosára emelkedett az energia ára, egyedül Magyarországon nem. Ebben jelentős szerepe van az orosz gáznak. Ha orosz gáz van, rezsicsökkentés is van.

A fenti példák is jól mutatják, hogy óriási szükségünk van az orosz gázra, anélkül ugyanis fagyos telek, és többszörösére nőtt rezsiszámlák várnának a magyar családokra. Veszélyes tehát a magyar baloldal által is gyakran hangoztatott álláspont és vélemény, amely azt követeli, hogy zárjuk el az orosz gázcsapokat.