RETRO RÁDIÓ

Minden egy helyen, ami az Árpád-házi királyoktól ránk maradt

Minden egy helyen, ami az Árpád-házi királyoktól ránk maradt
Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2022. 03. 19. 05:40

Székesfehérváron tekinthető meg a kiállítás.

Királyok és  Szentek – Az Árpádok kora címmel nyílt nagyszabású kiállítás Székesfehérváron.

A zártkörű rendezvényen beszédet mondott Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési  képviselője, aki kormánybiztosként az Árpád-ház Program megvalósulását felügyeli.

Fotó: Bánkúti Sándor

Ezt követően a tárlat megvalósításában résztvevő intézmények – Magyar  Nemzeti Múzeum, Magyarságkutató Intézet, Szent István Király Múzeum – vezetői és Székesfehérvár polgármestere köszöntötték a résztvevőket.

Fotó: Bánkúti Sándor

Minden idők legnagyobb Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlata március 18-án délután a nagyközönség előtt is megnyílt.

Megtudtuk: a 700 lelet több mint 10 országból érkezett hozzánk erre a különleges kiállításra.

Fotó: Bánkúti Sándor

Az érkezőket királyi óriásbábok fogadták: a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella és fiuk, Szent Imre – mellett Szent László, Könyves Kálmán és II. András óriásbábja sorakozott fel az épület előtt.

Fotó: Bánkúti Sándor

A múzeum előtt számos kulturális program várja az érdeklődőket. Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult körtáncok voltak, az Árpádok korára is ezek voltak jellemzőek. 14.30-tól ezekből adott ízelítőt a Sub Rosa régizenei együttes,  a jelenlévők Rovó Tamás, a Vörösmarty Színház táncművésze vezetésével tanulhatták meg ezeket a táncokat.

A középkori vitézek életébe is bepillanthattak a résztvevők, a múzeum épülete előtt az I. András Király Lovagrend tartott látványos bemutatót. Harcosaik használat közben mutatták be a kardok, tőrök, pajzsok, csatabárdok és lőfegyverek különféle fajtáit, emellett a jelenlévők a korhű középkori ruházatot és vértezetet is megismerhették.

A kiállításhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak majd. A  cél a jelenségalapú oktatás eszköztárával értelmezni és kontextusba helyezni a kiállított tárgyakat a fiatal látogatók számára, elképzelhetőbbé tenni az általuk nehezen elképzelhető államalapítás korát, valamint emberközelbe hozni számukra az Árpád-kor történelmi eseményeinek szereplőit.

Fotó: Bánkúti Sándor

A kiállítás bemutatja a honfoglaló magyarokat, a királyi temetkezési szokásokat, a király lándzsáját, a dinasztikus kapcsolatokat is elmagyarázza, de a vallási szférákba is bevezet és számos liturgikus tárgyat is megtekinthetünk a kiállításon, az Árpád-házi szenteket is megismerhetjük, ahogy a betelepült népekről is sok információt kaphatunk és a hétköznapi életükre is ráláthatunk a kiállított tárgyaknak köszönhetően.

Fotó: Bánkúti Sándor

A király lándzsája

István trónra lépésekor szilárd hatalmat kapott örökségül. Hátra volt ugyanakkor uralma feltétlen elismertetése az ország egész területén, az új kormányzati rendszer bevezetése, valamint a keresztény egyház kiépítése. 

Fotó: Bánkúti Sándor

Bár ezek a folyamatok már Géza fejedelem alatt megkezdődtek, a keresztény királyság megalapításának és szervezeti kiépítésének feladata főként Istvánra hárult. A még apja által létrehozott német szövetségnek köszönhetően megjelent nehézfegyverzetű lovagok segítségével győzte le trónkövetelő nagybátyját, Koppányt, s fejezte be – már a hatalom legitimálását jelentő koronázását követően – központosító harcait. Uralkodásának időszakában megszületettek az új rend alapjait megfogalmazó törvények, nyugati mintára megkezdődött a saját oklevélkiadás és pénzverés.

Fotó: Bánkúti Sándor

Az Árpád-ház szentjei

A középkori keresztény világban kiemelt tisztelet övezte a buzgó vagy önfeláldozó vallásosságuk miatt haláluk után szentté avatottakat. A szentté avatást megelőzte a boldoggá avatás, melynek alapja a régről fakadó spontán tisztelet vagy az illető életére, erényeire, esetleges vértanúságának körülményeire kiterjedő vizsgálat lehetett.

Fotó: Bánkúti Sándor

A boldoggá avatáshoz az erényesség mellett két igazolt csodára is szükség volt, a szentté avatáshoz pedig újabb kettőre. A szentekhez kapcsolódó csodák többsége gyógyító csodatétel volt, sírjuk utóbb a gyógyulást keresők zarándokhelyévé vált. A szentté avatás azt jelentette, hogy az adott személy a megdicsőültek közé került, s az egyház számára előírássá vált tisztelete. 

A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Részletes információ a kiállítás honlapján olvasható: www.arpadok.hu oldalon található.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.