Orbán Viktor: Brüsszel mindig is kormányváltást akart Magyarországon

POLITIK
Létrehozva: 2022.03.19.

Minden egy helyen, ami az Árpád-házi királyoktól ránk maradt

Székesfehérváron tekinthető meg a kiállítás.

Szerző Ripost

Királyok és  Szentek – Az Árpádok kora címmel nyílt nagyszabású kiállítás Székesfehérváron.

A zártkörű rendezvényen beszédet mondott Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési  képviselője, aki kormánybiztosként az Árpád-ház Program megvalósulását felügyeli.

Fotó: Bánkúti Sándor

Ezt követően a tárlat megvalósításában résztvevő intézmények – Magyar  Nemzeti Múzeum, Magyarságkutató Intézet, Szent István Király Múzeum – vezetői és Székesfehérvár polgármestere köszöntötték a résztvevőket.

Fotó: Bánkúti Sándor

Minden idők legnagyobb Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlata március 18-án délután a nagyközönség előtt is megnyílt.

Megtudtuk: a 700 lelet több mint 10 országból érkezett hozzánk erre a különleges kiállításra.

Fotó: Bánkúti Sándor

Az érkezőket királyi óriásbábok fogadták: a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella és fiuk, Szent Imre – mellett Szent László, Könyves Kálmán és II. András óriásbábja sorakozott fel az épület előtt.

Fotó: Bánkúti Sándor

A múzeum előtt számos kulturális program várja az érdeklődőket. Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult körtáncok voltak, az Árpádok korára is ezek voltak jellemzőek. 14.30-tól ezekből adott ízelítőt a Sub Rosa régizenei együttes,  a jelenlévők Rovó Tamás, a Vörösmarty Színház táncművésze vezetésével tanulhatták meg ezeket a táncokat.

A középkori vitézek életébe is bepillanthattak a résztvevők, a múzeum épülete előtt az I. András Király Lovagrend tartott látványos bemutatót. Harcosaik használat közben mutatták be a kardok, tőrök, pajzsok, csatabárdok és lőfegyverek különféle fajtáit, emellett a jelenlévők a korhű középkori ruházatot és vértezetet is megismerhették.

A kiállításhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak majd. A  cél a jelenségalapú oktatás eszköztárával értelmezni és kontextusba helyezni a kiállított tárgyakat a fiatal látogatók számára, elképzelhetőbbé tenni az általuk nehezen elképzelhető államalapítás korát, valamint emberközelbe hozni számukra az Árpád-kor történelmi eseményeinek szereplőit.

Fotó: Bánkúti Sándor

A kiállítás bemutatja a honfoglaló magyarokat, a királyi temetkezési szokásokat, a király lándzsáját, a dinasztikus kapcsolatokat is elmagyarázza, de a vallási szférákba is bevezet és számos liturgikus tárgyat is megtekinthetünk a kiállításon, az Árpád-házi szenteket is megismerhetjük, ahogy a betelepült népekről is sok információt kaphatunk és a hétköznapi életükre is ráláthatunk a kiállított tárgyaknak köszönhetően.

Fotó: Bánkúti Sándor

A király lándzsája

István trónra lépésekor szilárd hatalmat kapott örökségül. Hátra volt ugyanakkor uralma feltétlen elismertetése az ország egész területén, az új kormányzati rendszer bevezetése, valamint a keresztény egyház kiépítése. 

Fotó: Bánkúti Sándor

Bár ezek a folyamatok már Géza fejedelem alatt megkezdődtek, a keresztény királyság megalapításának és szervezeti kiépítésének feladata főként Istvánra hárult. A még apja által létrehozott német szövetségnek köszönhetően megjelent nehézfegyverzetű lovagok segítségével győzte le trónkövetelő nagybátyját, Koppányt, s fejezte be – már a hatalom legitimálását jelentő koronázását követően – központosító harcait. Uralkodásának időszakában megszületettek az új rend alapjait megfogalmazó törvények, nyugati mintára megkezdődött a saját oklevélkiadás és pénzverés.

Fotó: Bánkúti Sándor

Az Árpád-ház szentjei

A középkori keresztény világban kiemelt tisztelet övezte a buzgó vagy önfeláldozó vallásosságuk miatt haláluk után szentté avatottakat. A szentté avatást megelőzte a boldoggá avatás, melynek alapja a régről fakadó spontán tisztelet vagy az illető életére, erényeire, esetleges vértanúságának körülményeire kiterjedő vizsgálat lehetett.

Fotó: Bánkúti Sándor

A boldoggá avatáshoz az erényesség mellett két igazolt csodára is szükség volt, a szentté avatáshoz pedig újabb kettőre. A szentekhez kapcsolódó csodák többsége gyógyító csodatétel volt, sírjuk utóbb a gyógyulást keresők zarándokhelyévé vált. A szentté avatás azt jelentette, hogy az adott személy a megdicsőültek közé került, s az egyház számára előírássá vált tisztelete. 

A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Részletes információ a kiállítás honlapján olvasható: www.arpadok.hu oldalon található.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek