Gyermekei még nem tudják, mi történt: eltemették a magyar katonát

Csaknem egy hónap után kedden délután egy órakor végső nyugalomra helyezték az orosz-ukrán háborúban hősi halált halt magyar származású katonát, Kis Sándort - írta meg a Blikk. A férfi huszonkilenc éves a fegyveres konfliktus első napjaiban vesztette életét, amikor egy rakétával felrobbantották a hajóját. A magyar gyökerekkel rendelkező katona szülei és testvére a magyar határhoz közeli Ungváron élnek, éppen ezért ott, a helyi sírkertben vettek tőle búcsút katonai tiszteletadás mellett. A felesége több mint ezer kilométert utazott Kárpátaljára az otthonukból, a Fekete-tenger partján, Ukrajna déli részén fekvő Ocsakov városából.

„A gyermekeink még csak öt és hatévesek, és még nem tudják, hogy mi történt az édesapjukkal, ezért őket nem hoztam magammal, a nagyszüleik vigyáznak rájuk. Az utat vonattal tettem meg, és nem volt veszélytelen. A fiúk pontosan tisztában vannak vele, hogy Sándor katona és a hazájáért harcol. Egyre többet beszélek nekik arról finoman, hogy a háború sajnos mivel jár, próbálom szépen lassan, apránként felkészíteni őket a szörnyű hírre" – mesélte a szertartás előtt a lapnak a hős katona özvegye, Mária.

A ravatalon az ukrán nemzeti színekből összeállított koszorúk borították a koporsót. Az ország lobogóját egy katona tartotta, akik közül többen fegyverrel álltak díszsorfalat a szertartáson. Sándor bekeretezett fotóját is egy egyenruhás tartotta kezében a fejfája előtt. Búcsút vettek tőle rokonai, barátai, katonatársi, és a város vezetése is. Kis Sándor úgynevezett posztumusz 3. fokozatú bátorságért kitüntetést kapott, a családjának pedig a hadsereg búcsúlevelét is átadták.

Információk szerint a holttestét sokáig vizsgálták a szakemberek, a szállítását pedig a katonaság intézte.

Sándornak és Máriának rengeteg terve volt: szerettek volna még gyerekeket, utazni és egy saját házat is vásároltak volna maguknak. Életük végéig terveztek, de a szörnyű háború mindent megváltoztatott.

„Még akkor is reménykedtem abban, hogy él, miután sokáig nem értem el telefonon. Amikor megtudtam, hogy a kórházban nem ápolják, elmentem a halottasházba, ahol tucatnyi egymás mellett fekvő férfi között a mellén lévő névcímke alapján azonosítottam" – mondta korábban a Blikknek az özvegy.