Elképesztő, mennyit adtak a magyar zsenik a világnak

Magyaroknak köszönhető a világ első gyógynövény-kísérleti intézete, az első automata expozíciós fényképezőgép vagy a holográfia megalkotása, sőt magyar feltalálója van a mikrobarázdás hanglemeznek és a fénymásolónak is. Sok magyar géniusz vitte előrébb a világot. Őket mutatja be az Álmok álmodói című, a Millenárison év végéig megtekinthető tárlat, ahonnan a Ripost7 is hozott néhány csemegét.

Közel 600 magyar géniusz, és a mai életünket is meghatározó találmányaik mutatkoznak be hatezer négyzetméteren. A látogató-útvonal több mint másfél kilométer hosszú, ennek során folyamatosan találkozunk interaktív elemekkel. A Neumann-számítógépből inspirálódó tér megmozdul, az egész kupolát beborító vetítés érzékelteti a számítógépek fejlődésének gyorsaságát. Stilizált repülőbe ülve, a székek hátába épített képernyők repítenek el minket a repülőtervezés magyar mérföldköveihez. Egy tévéstúdióban belebújhatunk a műsorvezető bőrébe, de azt is megnézhetjük, hány magnókazettát tud kiváltani egy modern adathordozó. Egy óriás agyának a belsejében pedig kipróbálhatunk olyan játékokat, amik segítenek az agy működésének megértésében. 

Bízom benne, hogy tudunk újat mondani és mutatni a látogatóknak: többek között kiderül a kiállításon, hogy ki volt a dízelpápa és a magyar Napkirálynő, illetve az is, hogyan néz ki egy gyomorvarró gép

 – mondta el a Ripost7-nek Dankó Virág, a Millenáris ügyvezető igazgatója.

Pavlics Ferenc ’56-os menekültként jutott el Amerikába, a General Motors kísérleti laboratóriumába, ahol az Apollo-programba is bekapcsolódott. 

Vezetésével alkották meg 1971-re a világ első földön kívüli járművét, a NASA holdjáróját.

1929-ben Csepelen készült az első igazi mentőautó, a képen látható 1931-es évjáratú Weiss Manfréd-betegszállító. Érdekesség, hogy 1954-ben, valódi hungarikumként, Budapestről indult az első rohamkocsi, amellyel megoldható volt az intenzív betegellátás a helyszínen is.

Just Sándor vegyészmérnök Hanaman Ferenccel közösen dolgozta ki 1904-ben a volfrámszálas izzólámpa szabadalmát. Érdekes, hogy Európában másodikként Mátészalkán volt közvilágítás.

A Holdon és a Marson is kirándulhatunk, VR-szemüveggel végignézve a vörös bolygó felszínét, ahol Kármán Tódorról és öt magyar településről is neveztek el krátert.    

1908-ban Galamb József mérnöki hozzájárulásával mutatták be az első Ford T-modellt.    

Az atomreaktor irányítóközpontjának díszletében találkozhatunk a nukleáris kor magyar nagyjaival, a láncreakció elvét 1934-ben kidolgozó Szilárd Leótól a hidrogénbomba atyjának tartott Teller Edéig.

Ezt gondolják az emberek a kiállításról

Katona Lóránt: „Ez a kiállítás sok olyan dologra rávilágít, amit így 29 évesen nem is tudtam. Ezt szégyellem is, mert alapnak gondolnám, hogy ismerjük ezeket a neveket és ezeket a világformáló találmányokat. Bolyait vagy Jedlik Ányost persze ismerem, de rengeteg olyan fontos találmány van, amihez eddig nem tudtam nevet kötni.”

Szalai Kiara: „Bevallom, nekem sok elmaradásom van, akár a mobilitást nézve, akár az infokommunikációs részt, viszont a kedvencem egyértelműen az orvoslás. Nem is tudtam, hogy ennyi magyar van, aki az agykutatásban tevékenykedett és ilyen mértékű felfedezést tett. Igyekszem minél több tudást magamba szippantani, mert ez jó érzéssel tölt el.”

A kiállításról további érdekességeket találsz a Ripost7 március 1-jén megjelent számában. Keresd az újságárusoknál!