kulcsár edina
Oroszország beleegyezett abba, hogy kivonja katonáit a fehéroroszországi Zapad manőverek végén, miközben Emmanuel Macron „egyes ötletei, javaslatai” figyelemre méltónak tűntek Vlagyimir Putyin számára – ezt a két eredményt emelte ki a francia sajtó azt követően, hogy a francia köztársasági elnök megbeszélést folytatott Moszkvában orosz kollégájával.
Macron és Putyin mintegy hat órán át egyeztettek. Macron, aki szerint a következő napok kulcsfontosságúak lesznek, a mai napon Kijevben egyeztet Zelenszkij ukrán elnökkel is.
„Építsen” Oroszország biztonsági garanciákat – mint azt összefoglalójában a Le Monde is kiemelte, ezzel a javaslattal állt elő Macron a hosszúra nyúlt moszkvai megbeszéléseket követően.
– tette hozzá Macron azon a hétfő esti, közös sajtókonferencián, melyet Vlagyimir Putyinnal közösen tartottak, mintegy hat órán át tartó tárgyalásaik után.
Macron francia elnök kijelentette, hogy az elkövetkező napok kulcsfontosságúak lesznek az ukrajnai patthelyzet feloldásában– idézte a francia államfőt a BBC.
„Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek és alapelveinek felülvizsgálatával vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani” – mint arról a távirati iroda is beszámolt, többek között ezt hangoztatta Macron a sajtóértekezleten.
Az orosz elnök üdvözölte Franciaország erőfeszítéseit a válság megoldására . „Ön kiváló beszélgetőpartner” – mondta Emmanuel Macronnak.
A Le Figaro kiemeli: A hatalomról és a stratégiai autonómiáról alkotott elképzeléseivel Franciaországot szövetségesei mindig azzal gyanúsítják, hogy gyengíteni akarja a NATO-t.
Mindeközben a BBC rámutat: amerikai tisztviselők úgy vélik, Oroszország összegyűjtötte a teljes körű invázióhoz szükséges katonai erők 70 százalékát. A talaj várhatóan február közepétől befagy és megkeményedik, ami lehetővé teszi Moszkvának, hogy több nehéz felszerelést hozzon be – közölték a meg nem nevezett tisztviselők.
Putyin szerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért megteendő közös lépések számára. Közölte, hogy a francia elnök kedden esedékes kijevi látogatását követően telefonon újból fel fogja venni a kapcsolatot hivatali partnerével, akivel meg fogja vitatni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat.
Az orosz elnök mindemellett
azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolása felé vette az irányt,
valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival Ukrajna területi épsége helyreállításának békés lehetőségéről.
Megismételte, hogy az orosz garanciaigényekre adott válaszában az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország három fő aggályát: azt, hogy az észak-atlanti szövetség ne folytassa a keleti bővítést, hogy az Oroszországgal szomszédos településekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és hogy a NATO katonai infrastruktúráját állítsák vissza az 1997-es állapotba.
Nehezményezte, hogy a NATO 2019-ben elfogadott katonai stratégiája Oroszországot fő fenyegetésként és ellenfélként nevezte meg, amit Moszkva nem tud figyelmen kívül hagyni.
A francia elnök
aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Oroszország 125 ezer katonát összpontosított
az ukrán határ közelében, amelyre válaszul Putyin azt mondta, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.
Vlagyimir Putyin viszont tagadott minden harcias magatartást. „Azt állítani, hogy Oroszország agresszíven viselkedik, logikátlan” – mondta az orosz elnök. „Nem mi haladunk a NATO határai felé, hanem a NATO közeledik Oroszország felé” – hangsúlyozta Putyin.
Az orosz elnök hozzáfűzte, hogy az esetleges konfliktusban „nem lesznek nyertesek”.
Macron kedden Kijevben folytatja egyeztetéseit ukrán kollégájával,
Volodimir Zelenszkijjel – hívja fel a figyelmet a Le Figaro. A francia elnök keddi, ukrajnai látogatását egyelőre visszafogottan kezeli a francia sajtó.
Sikeresnek bizonyult Orbán Viktor miniszterelnök előző heti találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azóta ugyanis jelentős párbeszédhullám indult el Oroszország és a Nyugat között, ami az ukrán helyzet békés megoldásának egyetlen útja – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A tárcavezető arról számolt be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) online külügyminiszteri ülését követően, hogy hétfőn Emmanuel Macron francia elnök öt órán keresztül tárgyalt orosz kollégájával, de a napokban Moszkvába látogat a brit külügyminiszter és a védelmi miniszter is, jövő héten pedig a német kancellár.
„Örülünk, hogy a miniszterelnök úr jégtörő akciója sikerrel járt ebből a szempontból, és most európai vezetők szinte egymásnak adják a Kreml kilincsét” – fogalmazott.
Szijjártó Péter támogatásáról biztosította a megújított európai biztonsági párbeszédet, amelyet a soros lengyel EBESZ-elnökség hívott életre,
mondván, hogy a kormány szerint kizárólag párbeszéd útján lehetséges a kialakult feszültség csillapítása.
Magyarország közép-európai államként természetesen a Kelet és Nyugat közötti együttműködésben érdekelt a hidegháború vagy a hidegháborús pszichózis visszatérése helyett, az ugyanis korábban már rengeteg szenvedést okozott a térségnek – szögezte le.
Ezzel kapcsolatban pedig
arra kérte a világpolitika nagy szereplőit, hogy „ne hozzanak olyan elhamarkodott döntéseket, amelyeknek a közép-európaiak innák meg a levét, hanem folytassák egymással a kulturált, kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédet”.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy szomszédos országként Magyarországnak érdeke egy erős és stabil Ukrajna, ezzel párhuzamosan azonban az is, hogy Kijev végre beszüntesse a magyarellenes politikáját.
„Amennyiben ez így folytatódik, az súlyosan korlátozni fogja a magyar kormány döntési szabadságát Ukrajna jövőbeni támogatása vonatkozásában” – figyelmeztetett.