Döbbenet: Sissi megunta Ferenc Józsefet, ő választott neki szeretőt is

Bár a Sissi-filmek romantikus mázba vonták Erzsébet és Ferenc József kapcsolatát, a valóságban koránt sem volt ennyire lángoló szerelem közöttük. Az tény, hogy a házasságuk elején Ferenc József még rajongott Sissiért, azonban túlságosan különbözött a személyiségük, így az évek múlásával inkább baráti viszony alakult ki közöttük.

Sissi és Ferenc József a hosszú, negyvennégy évig tartó házasságukból mindössze négy évet töltöttek ténylegesen együtt. A császárné kezdettől fogva szenvedett a bécsi udvar számára túl rideg légköre miatt, folyamatosan küzdött a spanyol etikett szigorú elvárásaival, és anyósa, Zsófia Friderika főhercegné intrikáival.

Több szerető is volt

Ha hinni lehet a korabeli pletykáknak, Ferenc József több szeretője is volt. Az egyik egy bizonyos Anna Nahowski volt, akit többször is meglátogatott, amikor az asszony férje távol volt.

Viszonyuk akkor is folytatódott, amikor Anna elvált és ismét férjhez ment. Az vetett véget a kapcsolatuknak, hogy Anna megtudta, nem ő az egyedüli asszony Ferenc József ágyában. Annát a szakításuk után az uralkodó gazdagon kistafírozta, amiért egy „hallgatási szerződés” aláírását kérte cserébe.

A másik

Amikor 1873 decemberében Ferenc József osztrák császár és felesége, Erzsébet császárné részt vett Shakespeare A makrancos hölgy című előadásán a városi színházban, még senki sem sejtette, hogy a darab női főszerepét játszó Schratt Katalin egyszer még igencsak fontos személy lesz az életükben.

Évek teltek el, mire a színésznő és a császári pár újra találkozott. A korai 1880-as években Katalin mély benyomást tett Ferenc József császárra, amire a császárné is felfigyelt. Néhány forrás szerint maga Sissi kereste fel először Katalint, hogy kifejezetten bátorítsa a császár és a színésznő kapcsolatát.

Ő szervezte meg Ferenc József és Katalin további találkozóit, így ugyanis könnyebben elszabadulhatott az udvartól.

Társa, barátja és bizalmasa is volt a császárnak

Katalint hamarosan „Ausztria koronázatlan császárnőjének„ nevezte a bulvársajtó és a köznép. A császár egy villát bocsátott a rendelkezésére, közvetlenül a schönbrunni kastély mellett, ami „Schratt Villa” néven vált ismertté a bécsiek körében. A császári rezidenciától egy kis ösvény vezett a Kaiserpark hátsó részén álló titkos ajtóhoz, amelyen Ferenc Józsefr észrevétlenül kiléphetett a parkból.

Az uralkodó kifizette Katalin adósságait, ékszerekkel halmozta el és nem csak a schönbrunni kastély melletti villa, hanem egy bad ischl-i kúria tulajdonosává is tette; a színésznő fényűző életet folytathatott.

Kapcsolatuk Erzsébet császárné 1898-as meggyilkolása után is folytatódott, amit csak egyetlen komolyabb nézeteltérés szakított meg 1900 és 1901 között.

Katalin 1902-ben visszatért egy kicsit a színpadra, hogy szeretője rokonát, Mária Terézia császárnőt alakítsa. Karl Klaus korabeli kritikus szerint Schratt Katalin alakítása az „ízléstelenség csúcsát„ testesítette meg.

Katalinra nemcsak szeretőként, de legközelebbi barátként, illetve bizalmasként is tekintett a császár, akinek erre a lelki támogatásra főleg élete utolsó éveiben volt rendkívül nagy szüksége.

Örököse, Ferenc Ferdinánd főherceg 1914. június 28-án Szarajevóban történt meggyilkolása és az első világháború borzalmai ugyanis rendkívül megviselték az idős uralkodót.

Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halála után Schratt Katalin teljesen visszavonult a nyilvánosságtól.

(via)