Zsigó: a nemzeti kormány számára mindig is a gyermek volt az első

Zsigó Róbert úgy fogalmazott, hogy „2010 óta három és félszeresére emeltük a családok támogatására fordítható összeget, és ezt a járvány alatt sem csökkentjük, hanem éppen ellenkezőleg, most is emeljük a családtámogatásokat”.

Kiemelte, a gazdaság sikeres újraindításának köszönhetően 2022-ben még több pénzt kapnak a családok, februárban családi adóvisszatérítést fizetnek a gyermekes szülőknek, amelynek összege szülőnként elérheti akár a 809 ezer forintot is.

„Biztosítjuk a családi adókedvezményt, a négy- vagy többgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó mentességét és az első házasok adókedvezményét” – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy idén januártól a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, a minimálbér emelkedésének következtében pedig tovább nőtt a gyed maximális összege, a hallgatói gyed, a nagyszülői gyed és a gyermekek otthongondozási díja is.

A kormány több intézkedést hozott a járvány és az európai energiaárak miatti drágulások ellensúlyozására: fenntartják a rezsicsökkentést, bevezették az üzemanyagárstopot és a kamatstopot, februártól pedig több alapvető élelmiszerre bevezetik az élelmiszerárstopot – fejtette ki Zsigó Róbert.

Hangsúlyozta, a baloldal korábban megszorításokkal és adóemelésekkel nehezítette a gyermekesek életét.

„Mi a koronavírus-járvány időszakában is a családtámogatások növelésével és adócsökkentésekkel segítjük a családokat, azért mert Magyarországnak a gyermekes családok támogatásában is előre kell mennie, nem hátra” – húzta alá az államtitkár.

A gyermekek védelme nemzeti sorskérdés, az áprilisi népszavazás célja pedig az, hogy konszenzust teremtsen ebben a kérdésben – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán egy budapesti gyermekvédelmi konferencián.

Hollik István a Mindennapok Női Szemmel Egyesület (NőiSzem) és a Szent István Intézet által szervezett A gyermek nem játék! című rendezvényen kiemelte: Európában Magyarország lesz az első, ahol a gyermekvédelem kérdésében népszavazáson kérdezik az emberek véleményét, ez pedig „megelőző csapást” jelenthet a gender-ideológiával szemben.

A politikus párhozamot vont az illegális bevándorlás és a gender-kérdés között, úgy fogalmazva, hogy „Nyugat-Európába beengedték a bevándorlókat, és most már nem lehet kitenni őket. Ugyanígy van ez a gender-propagandával is, ha egyszer jogokat biztosítanak számukra, akkor szerzett jogot visszavenni szinte lehetetlen”.

Hollik István ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a népszavazáson, mert „a döntés végleges lesz, és nem lehet visszacsinálni”.

A Fidesz kommunikációs igazgatója kitért arra is, hogy a „gender-propaganda” létező veszély, a baloldal mégis „álproblémának” nevezi.

Ez pedig részükről nemcsak taktikai kérdés, hanem szellemi meggyőződés, hiszen több baloldali képviselő is világossá tette, hogy ha kormányra kerülnek, beengedik az óvodákba és iskolákba az LMBTQ-aktivistákat – mondta Hollik István.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában bemutatta, hogy az elmúlt években bevezetett jogszabályok és törvények segítségével a kormány hogyan javította a gyermekvédelem intézményét. Ezt a rendszert azonban folyamatosan finomítani és erősíteni kell, amihez útmutatást adhat az áprilisi népszavazás – mondta.

Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány kiemelten fontosnak tartja a gyerekek védelmét és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelmet, valamint elismeri a szülők jogát, hogy ők mondják meg, hogyan akarják nevelni a gyerekeiket olyan érzékeny kérdésekben, mint a szexualitás.

A gyermekvédelmi törvény kizárólag a gyerekek neveléséről és a kiskorúak védelméről szól, nem célja a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés, és nem vonatkozik a nagykorú állampolgárokra – mondta Répássy Róbert utalva a törvényt ért támadásokra, hozzátéve, hogy konstruktív partnerként állnak minden vita elé, de kiállnak amellett, hogy a gyermekek védelme nem képezheti ideológiai kérdések tárgyát. Kiemelte azt is, hogy az Alaptörvény tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, Magyarország tehát a legmagasabb szinten védi az emberi jogokat.

Király Nóra, a NőiSzem alapítója arról beszélt, hogy a tengerentúlról és Nyugat-Európából folyamatosan érkeznek az aggasztó hírek a kiskorúak LMBTQ-érzékenyítéséról, gyermekkori nemváltó műtétekről és hormonkezelésekről.

Ha nem mondunk egyértelműen nemet a jelenségekre, akkor a most felnövő generációk esélyei a szép és boldog életre, az élet továbbadására nyitott párkapcsolatra nagyban csökkennek – fogalmazott Király Nóra.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke friss kutatások eredményeivel támasztotta alá, hogy Magyarország gyerek- és családbarát ország. Egy európai felmérés szerint a magyarok mindössze egy százaléka gondolja úgy, hogy gyermek nélkül is jó élni, míg európai szinten ez az arány öt százalék – ismertette a KINCS elnöke.

Elmondta azt is, hogy magyar felmérések szerint a válaszadók 83 százaléka tartja fontos kérdésnek a gyerekek védelmét, 86 százalék szerint pedig az iskolában többet kellene foglalkozni a családi éltre neveléssel.

Utalva a népszavazás azon kérdésére, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?” közölte, egy tavalyi kutatás szerint a megkérdezettek 90 százaléka egyetértett azzal, hogy ne a tömegkommunikáció, hanem a szülők játsszák az elsődleges szerepet a gyerekek nevelésében.

Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője videóüzenetében azt hangoztatta, hogy minden olyan helyzetben fel kell emelni a szavunkat, amikor valaki tagadja a szülők neveléshez való jogát.