Varga Mihály: idén januárban 1500 milliárd forinttal csökkentettük az adókat

A tárcavezető egy táblázatban – amelynek a Beszéljenek a számok! címet adta – a 2009-es adóügyi helyzetképet vetette össze a 2022-essel, bemutatva a 2010 óta végrehajtott adócsökkentéseket.

Kiemelte: az szja 2009-ben még 36 százalékos volt, idén 15 százalék, és a 25 év alatti fiatalok szja-mentességet kapnak, ahogy a négy- vagy többgyermekes anyák is.

A családi adókedvezmény 2009-ben 12 milliárd forint volt, míg idén 980 milliárd forint.

A nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékot tett ki 2009-ben, jelenleg 15 százalék.

A társasági adó kulcsa akkor 20 százalék volt, most 9 százalék.

Varga Mihály azt is szerepeltette a táblázatban, hogy 13 százalékra mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke. Ez 20 százalék volt 2009-ben. A munkáltatói adó az akkori 33,5 százalék után idén 15 százalék.

Idén az alanyi mentesség értékhatárát az áfában 12 millió forintra emelték, a 2009-es értékhatár még 5 millió forint volt – ismertette.

Az ügyintézés illetéke 2022-ben 0 forint, míg 2009-ben még 2200 forint volt, az egyenesági rokonok, házastársak öröklési, ajándékozási illetéke megszűnt, míg 2009-ben 15-21 százalék volt.

Az adóelkerülés mértéke az áfában a 2010-es 22,3 százalékról 6,1 százalékra mérséklődött 2020-ra – mutatott rá a szakminiszter.

A béremelések érdekében a kormány 750 milliárd forintos adócsökkentéssel segíti a vállalkozásokat, hogy a dolgozók is minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden a Facebookra feltöltött videójában.

Schanda Tamás közölte, januártól 200 ezer forintra nő a minimálbér, és 260 ezer forintra a szakmunkás minimálbér.

Hozzátette, a 2009-es szinthez képest a minimálbér és a szakmunkás minimálbér gyakorlatilag a háromszorosára emelkedett.

Az államtitkár szerint januártól magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány, Bajnai korszakban az átlagbér volt.

Kiemelte, a minimálbér emeléshez szükséges adócsökkentéseket most sem szavazta meg a baloldal, ugyanis el akarják törölni a minimálbért. A minimálbér sorozatos támadása már a baloldal programja lett – jelentette ki az államtitkár.

„Védjük meg a magyar embereket és ne hagyjuk, hogy a baloldal eltörölje a magyar dolgozóknak fizetendő minimálbért” – fogalmazott Schanda Tamás, aki a közösségi oldalára feltöltött videójában egyúttal megjegyezte: „Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra.”

A kormány számításai szerint 2021-ben 6,4 százalékos volt a gazdaság bővülése, idén pedig jóval 5 százalék feletti növekedés valósulhat meg, ami lehetővé teszi az elmúlt tíz évben végrehajtott adócsökkentések folytatását – mondta a pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.

Varga Mihály példaként említette, hogy az idei évtől adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok a négy- vagy több gyermeket nevelő édesanyákhoz hasonlóan.

Szólt arról is, hogy a családoknak idén komoly segítséget jelent majd a 2021-ben befizetett szja-befizetések utáni visszatérítés, a szociális hozzájárulási adó további jelentős csökkentése pedig a munkaadóknak jelent könnyebbséget.

A pénzügyminiszter felidézte, a magyar gazdaság rendkívül jó növekedési pályán volt a koronavírus-járvány kitörését megelőzően, 2019-ben a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.

Ezt a folyamatot akasztotta meg a járvány, de szerencsére a magyar gazdaság viszonylag gyorsan vissza tudott állni a korábbi növekedési pályára – közölte.

Varga Mihály aláhúzta, amennyiben erősödik a pénzügyi stabilitás, javul a befektetői megítélés, akkor az hosszabb távon segíti a gazdasági növekedést.

A koronavírus-járvány alatt meghozott intézkedések is azt segítik, hogy a magyar fiskális politika minél hamarabb vissza tudjon térni az egyensúlyi pályára – mondta a tárcavezető.

A pénzügyminiszter beszélt arról is, arra számítanak, hogy a 2020-as adósságnövekedés után 2021-ben már csökkent a GDP-arányos államadósság, az erről szóló végleges számok februárban állnak majd rendelkezésre.

Megjegyezte, az európai átlagos adósságszint 80 százalékról 100 százalék fölé ugrott, Magyarország esetében pedig 65 százalékról 80 százalékra nőtt ez a mutató.

Kijelentette, a kormány fegyelmezett, feszes költségvetést működtet, ezért döntött már tavaly év végén a tartalékok növeléséről, és ezért látott idén lehetőséget a beruházások átütemezésére.

A kabinet a tavalyi év végén a magas gazdasági növekedésből kiindulva „350 milliárd forintos kiadási plafont vezetett be, tehát a tárcák már ennyivel kevesebbet költöttek” – mondta.

A kormány emellett arra is látott lehetőséget, hogy beruházásokat időben hosszabb távon valósítson meg, mivel Magyarország az idén is az uniós beruházási rátánál magasabb szintet ér el – fogalmazott a tárcavezető.

Hangsúlyozta, a kabinet ezeken kívül nem tart szükségesnek további kiadáslefaragást, az eddigi lépések pedig 755 milliárd forinttal könnyítik az idei büdzsé kiadási oldalát, ami megadja az esélyét annak, hogy 2022-ben a tervezett 5,9 százalékosnál egy százalékponttal kisebb hiány valósuljon meg.

Varga Mihály elmondta, az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa, amit egyelőre nem lehet megjósolni.

A tárcavezető megerősítette, az uniós helyreállítási program fejlesztési pénzeinek fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, ha az Európai Bizottsággal (EB) nem sikerül megállapodni, ezek a programok akkor is el fognak indulni.

A kormány képviselője rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB „szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét”.

Magyarország is hozzájárulását adta ahhoz, hogy a helyreállítási alap pénzeinek hitelei rendelkezésre álljanak – mondta Varga Mihály, aki kijelentette, ez a pénz jár Magyarországnak. A miniszter kiemelte, az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia, a monetáris tanács pedig a nyár közepe óta olyan lépéseket tett, amelyek megpróbálják moderálni és mérsékelni az inflációs változásokat.

Ez nyilván egy magasabb kamatszintet jelent, ami miatt az államnak nagyobb kiadásai lesznek az állampapírok és az államadósság finanszírozásában – tette hozzá.

A magyar gazdaság újraindítása sikeres: Magyarország Európában az elsők között haladta meg a járvány előtti gazdasági teljesítményét, tavaly 6,4 százalékkal erősödhetett a bruttó hazai termék, és idén is jóval 5 százalék feletti bővülés várható – közölte a pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött posztjában, amelyben Kósa Lajos és Fiák István levelére válaszolt a 25 év alattiak szja-mentességéről.

Varga Mihály hozzátette, ez lehetőséget ad arra, hogy megerősítsék azokat, akiket a válság leginkább sújtott: az időseket, a gyermeket nevelő családokat, a vállalkozásokat és a fiatalokat. Ezt szolgálja a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése, a családi adóvisszatérítés, a munkát terhelő adók újabb, 750 milliárd forintos csökkentése és a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége is.

A miniszter hangsúlyozta, a fiatalok életkezdésének és családalapításának támogatását a kormány 2010 óta kiemelten kezeli.

A munkába állás, a saját otthonhoz jutás és a gyermekvállalás mind-mind nehéz feladat, ezért ezekhez a kormány jelentős segítséget ad a fiataloknak. Ezért vezették be például az otthonteremtési támogatásokat, a babaváró hitelt, az első házasok adókedvezményét és a családi adózást.

Varga Mihály megjegyezte, ebbe a sorba illeszkedik, hogy idén januártól mentesítik a 25 év alatti fiatalokat a személyi jövedelemadó megfizetése alól az átlagbér szintjéig.

Kiemelte, az intézkedéssel 140 milliárd forint marad félmillió fiatal munkavállalónál: egy átlagbért kereső fiatal nettó jövedelme több mint 780 ezer forinttal emelkedhet évente.

Az adómentesség szabályai a gyakorlatban is egyszerűek és világosak: a 25 év alatti munkavállalónak – általános esetben – először a januárra elszámolt, de februárban kifizetett bére lehet magasabb. Az adókedvezmény már januári kifizetésnél is érvényesíthető, ha a 25 év alatti fiatal megbízási szerződéssel dolgozik, vagy ha a decemberi munkabért 2022. január 10-e után fizeti ki a munkáltató.

A kormány azon dolgozik, hogy az adókedvezmények és a támogatások bővülő rendszere érdemben segítse a fiatalokat, és egyre jobban megérje Magyarországon családot alapítani – írta a pénzügyminiszter.