Tíz pályázaton is ugyanazzal a technológiai fejlesztéssel vettek részt Cseh Katalinék

Cseh Katalinék átverhették az uniós pénzosztókat.

Cseh Katalin

Alaposan feltérképezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Cseh Katalinhoz, illetve családjához köthető céghálót. A Mediaworks Hírcentrumának információi szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló hálózat utóbbi években benyújtott uniós pályázatait.

A nyomozók – értesülések alapján – megállapították, hogy a szóban forgó vállalkozások – köztük az a Pannónia Nyomda Kft., amelyet korábban maga Cseh Katalin irányított – összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.

Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nem egyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek.

Az utóbbi elem meglehetősen lényeges. Az adóhatóság nyomozói ugyanis azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen, vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek az uniótól. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.

A NAV-osok mindezek mellett körbeszámlázás nyomaira is bukkantak.

Ennek kapcsán érdemes felidézni azt az esetet, amelyről a napokban számolt be a Mediaworks Hírcentruma. Ezek szerint a cégháló bizonyos szereplői két hologramos technológia működtetésére alkalmas eszközt vettek egy cseh cégtől. Ám a magyar vevő által kifizetett, összességében több mint egymilliárd forintos vételár maradéktalanul visszavándorolt a vevőhöz, a céghálóba tartozó Holotech Hungary Kft.-hez. A NAV cseh kapcsolat miatt kezdeményezte, hogy az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh vádhatósághoz. Cseh banki adatok, adóbevallások és különféle szerződések segíthetnek tisztázni az ügy még homályos részleteit.

A feltárt esetek alapján a pénzügyi nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a Cseh Katalinékhoz is köthető céghálózat bizonyos szereplői jogosulatlanul jutottak uniós, illetve hazai pályázati pénzhez, emiatt pedig kár érte a magyar költségvetést. Vagyis felmerül a költségvetési csalás gyanúja.

A Cseh Katalinék körüli botrány tavaly nyáron pattant ki, a sajtó kiderítette: a baloldali politikushoz, illetve a családjához köthető Pannónia Nyomda Kft. is tagja annak a cégcsoportnak, amely szisztematikusan összejátszva, gyanús körülmények között mintegy 4,8 milliárd forintnyi uniós pályázatot nyert el.

A korrupció ellen kíméletlen harcot hirdető Cseh Katalin akkor többször is perrel fenyegette meg az ügy állásáról hírt adó újságírókat. A helyreigazítási kérelmek, a bírósági eljárások azonban elmaradtak, a kétes ügy részleteinek hatósági feltárása azonban nem.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást azt követően, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő és egy magánszemély feljelentést tett a sajtóban megjelent információk miatt. A NAV tavaly már házkutatást is tartott, a Gazdasági Versenyhivatal pedig idén indított helyszíni kutatással egybekötött versenyfelügyeleti eljárást. A Cseh Katalinékhoz köthető cégháló ügyei miatt vizsgálódik az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal is.

A nyomozók a hírek szerint megállapították, hogy a szóban forgó vállalkozások – köztük az a Pannónia Nyomda Kft., amelyet korábban maga Cseh Katalin irányított – összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nem egyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen, vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek az uniótól. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására. A NAV-osok mindezek mellett körbeszámlázás nyomaira is bukkantak.

Mint lapunk korábban többször megírta, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egyaránt nyomoz az ügyben.

A Cseh Katalinhoz köthető botrány másik friss fejleménye, hogy a magyar hatóságok nemzetközi jogsegélyegyezmény alapján kértek információt egy cseh vállalkozásról, amelytől a magyar nyomozók gyanúja szerint a Cseh Katalinhoz és üzleti partnereihez köthető cégek egyike, a Holotech Hungary Kft. két hologramos technológia működtetésére alkalmas eszközt vásárolt a Bergman and Mülstein sro. nevű cseh vállalkozástól, ám a magyar vevő által kifizetett vételár ezt követően – egy, a céghálóhoz tartozó vállalkozás közbeiktatásával – részletekben visszavándorolt a vevőhöz.