Nyitrai Zsolt: „A baloldali kormány kiárusította volna a hazai földeket külföldieknek”

Fontos témákról volt szó az Agrárminisztériumban tartott keddi sajtótájékoztatón. A magyar vidék fejlesztéséről, az elmúlt évek eredményeiről és a jövő kihívásairól beszélt Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki megbízott, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy folyamatos a párbeszéd a magyar gazdák és a kormány között, ez azt a tény is bizonyítja, hogy az elmúlt tizenkét év során nem voltak agrártüntetések. – „A Fidesz-KDNP az elmúlt 12 év során mindig kiállt a magyar gazdák érdekeiért idehaza és Brüsszelben egyaránt. Még 2010 előtt a baloldali kormány kiárusította volna a hazai földeket külföldieknek, ma a magyar föld csak a magyaroké. Akkor állandósultak a gazdatüntetések, most ugyanez a baloldal akar visszatérni. Magyarországon 68 nap múlva országgyűlési választások lesznek, ezért minden társadalmi csoportnak, így a magyar gazdáknak is tudniuk kell, kitől mire számíthatnak a közéletben” – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a jelenlegi kormány az agrártárcán keresztül komplex szakpolitikai eszközökkel járul hozzá a magyar agrárgazdaság fejlődéséhez. Huszonötéves állattenyésztési törvényt újítottak fel, családi adózási törvényt alkottak meg a gazdák adóterheinek csökkentésére.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből az idén és jövőre 1529 milliárd forint jutni. A sokaknak problémát okozó közös osztatlan tulajdon kivezetése is tervben van. A Vidékfejlesztési Program rendelkezésre álló keretéből tavaly ezer milliárd forintot meghaladó összegben írtak ki pályázati felhívásokat, ráadásul a korábban megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt több felhívásnak is megemelték a keretösszegét. A magyar gazdák évről évre kiszámíthatóan jutnak hozzá a jövedelempótló agrártámogatásokhoz, csak a közvetlen támogatások keretében évente közel 500 milliárd forint kifizetésben részesülnek a termelők. 2010 után Európa egyik legszigorúbb földtörvényével védtük meg a magyar földet, a támogatásokat is háromszorosára növeltük ezen időszak alatt. „A lépésről lépésre építkező agrárpolitikának köszönhetően javult az ágazat termelékenysége. Ez a munka a nemzetünk megmaradását és gyarapodását szolgálja, melyben folyamatosan alkalmazkodnunk kellett az időjárás viszontagságaihoz, az állategészségügyi kihívásokhoz, a folyamatosan változó uniós jogszabályokhoz és a vidék igényeihez. Az, hogy milyen élelmiszer milyen úton és milyen áron kerül az asztalunkra, mindannyiunk közös érdeke” – ismertette Nagy István.

Újságírói kérdésre az agrárminiszter elmondta, hogy a EU-s elvárások, a fenntartható jövő szempontjai miatt már készülnek a műtrágyáról, szerves trágyára való átállásra, ami a jövőben nagy volumenben lesz elérhető. Ezzel azt is elkerülhetjük, hogy a mezőgazdasági munka alaptermékének számító műtrágya egyetlen oligarcha kezében legyen.

„Építkezni csak békével lehet, ezt az elmúlt tizenkét évben megvalósítottuk. A 2005-ös demonstrációnkat követően már a parlamentben folytattuk a munkát” – mondta el Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke.

A MAGOSZ elnöke hozzátette, hogy a mezőgazdasági kérdésekről az elmúlt időszakban aktív műhelymunka zajlott, a magyar gazdák véleményének figyelembevételével és örömmel látják, hogy egyre több fiatal lép be az agrárszektorba, mert gördülékenyebbé vált a gazdaságok átadása. A jövőben pedig a vízgazdálkodás lesz a fókuszban, bővíteni fogják az öntözési lehetőségeket. 2024-ig további 10 ezer hektárral növelik az öntözésbe vonható területek nagyságát.

„Bár az unióval sok küzdelmet kell folytatnunk, de mögöttünk a magyar vidék. A közös agrárpolitikai költségeinek csökkentését indítványozták az európai parlamentben. A MAGOSZ-szal és az Agrártárcával közösen petíciót indítottunk ez ellen, amit 2 hónap alatt kétszázezer ember írt alá, ezzel sikerült Brüsszel támadását visszavernünk” – emelte ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Egy tájékoztató kiadvány is készült Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért! címmel, amit az itthon gazdálkodással foglalkozó szereplőkkel együttműködve állított össze az Agrárminisztérium, a Kamara (NAK), valamint a MAGOSZ, amit a következő hónapokban minden magyar gazdához el fognak juttatni. A kiadvány a közösen elért eredményekről, célkitűzésekről és a hazai agrárium fejlődését előmozdító lehetőségeit ismerteti.