Mráz: a baloldal világképe nem változott 2010 óta

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada a Fidesz választási győzelmére számít, és talán a baloldali politikusokból is hiányzik az őszinte hit, hogy a Magyarország előtt álló nagy kihívásokra és kérdésekre válaszokat tudnak találni.

„Ugyan néha szoktak programpontokat ismertetni, de azok a baloldali nyilvánosságban sem váltanak ki különösebb érdeklődést” – tette hozzá.

Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc hatalmas 2010-es veresége után nem azt a következtetést vonta le, hogy újra kell gondolni a baloldaliságot, hanem megmaradt korábbi világképe mellett, amely társadalmi és gazdasági kérdések liberalizációjából, azaz privatizációból áll.

Ez alapvetően az energiaárak elengedését, a határok gyengítését és az egészségügy valamilyen mértékű magánosítását jelenti – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Hangsúlyozta, miközben a baloldal nem hirdeti, néhány elszólásból kiderül, hogy ugyanúgy gondolkodnak, mint 2010 előtt, valamint semmiféle különbség nincs Gyurcsány Ferenc világképe és Márki-Zay Péter véletlenül elmondott mondatai között.

A Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc politikája az Orbán-kormány eredményeinek totális tagadásából, másrészt a Brüsszelnek való megfelelésből áll: szuverenitás helyett föderalizálás, migráció elleni védekezés helyett liberalizálás, a nemzeti gazdaság erősítése helyett a privatizálás.

Mráz Ágoston Sámuel aláhúzta, az Orbán Viktor által vezetett kormányoknak tagadhatatlan eredménye, hogy a nemzetstratégiai ágazatokban megerősödött a nemzeti, állami tulajdon, legyen szó az energia-, a pénzügyi vagy az egészségügyi szektorról.

Elmondta, a baloldal programpontjai mögött ezzel szemben nemzetközi politikai és gazdasági érdekek lehetnek, ami nem nyeri el a magyar társadalom többségének szimpátiáját.

A baloldal ezért a hivatalos üzeneteiben nem beszél ilyenekről, „korábbi mondataikból, elszólásaikból azonban ez összerakható” – mondta az elemző.

Kiemelte, a következő hetekben „kifejezetten fontos feladat, hogy megtaláljuk ezeket a mondatokat, és a választópolgárok megalapozott döntést tudjanak hozni (...) a nemzetben való gondolkodás és a rejtegetett nemzetközi érdekek kiszolgálása között”.

Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is, a baloldalnak az lesz az érdeke, hogy hangulatot keltsen a kormánnyal szemben akármilyen témában, és ezáltal megpróbálja felerősíteni a „protest érzületet” a társadalomban.

Tehát a baloldal nem azt szeretné elérni, hogy a választók a „baloldali alternatívára szavazzanak, hiszen az nem többségképes”, hanem az ellenérzéseket próbálják majd meg felcsiholni az Orbán-kormánnyal szemben – mondta.

Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is, a Nézőponthoz hasonló intézeteknek feladata, hogy szorosan figyeljék, a magyar választás tisztességes körülmények között zajlik-e le.

Hangsúlyozta, foglalkozni kell a külföldi államok beavatkozásával, valamint az Európai Bizottság magyar kampányban játszott szerepével, amit azzal ér el, hogy pénzügyi nyomást próbál helyezni Magyarországra.

Az elemző aláhúzta, fontos, hogy aki politikával foglalkozik, ne csak a hivatalos állításokat hallja meg, hanem a sorok között is olvasson a véletlen elszólásokból és utalásokból.

„Soha nem szabad elfelejteni, hogy itt az a Gyurcsány Ferenc és jelenlegi szövetségese, Márki-Zay Péter szeretne nyerni a választáson, akik 2002 után a nem lesz gázáremelés szent ígéretét tették a választópolgároknak, és utána több tucatszor megsértették azt” – fogalmazott.

A gyermekek védelme nemzeti sorskérdés, az áprilisi népszavazás célja pedig az, hogy konszenzust teremtsen ebben a kérdésben – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán egy budapesti gyermekvédelmi konferencián.

Hollik István a Mindennapok Női Szemmel Egyesület (NőiSzem) és a Szent István Intézet által szervezett A gyermek nem játék! című rendezvényen kiemelte: Európában Magyarország lesz az első, ahol a gyermekvédelem kérdésében népszavazáson kérdezik az emberek véleményét, ez pedig „megelőző csapást” jelenthet a gender-ideológiával szemben.

A politikus párhozamot vont az illegális bevándorlás és a gender-kérdés között, úgy fogalmazva, hogy „Nyugat-Európába beengedték a bevándorlókat, és most már nem lehet kitenni őket. Ugyanígy van ez a gender-propagandával is, ha egyszer jogokat biztosítanak számukra, akkor szerzett jogot visszavenni szinte lehetetlen”.

Hollik István ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a népszavazáson, mert „a döntés végleges lesz, és nem lehet visszacsinálni”.

A Fidesz kommunikációs igazgatója kitért arra is, hogy a „gender-propaganda” létező veszély, a baloldal mégis „álproblémának” nevezi.

Ez pedig részükről nemcsak taktikai kérdés, hanem szellemi meggyőződés, hiszen több baloldali képviselő is világossá tette, hogy ha kormányra kerülnek, beengedik az óvodákba és iskolákba az LMBTQ-aktivistákat – mondta Hollik István.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában bemutatta, hogy az elmúlt években bevezetett jogszabályok és törvények segítségével a kormány hogyan javította a gyermekvédelem intézményét. Ezt a rendszert azonban folyamatosan finomítani és erősíteni kell, amihez útmutatást adhat az áprilisi népszavazás – mondta.

Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány kiemelten fontosnak tartja a gyerekek védelmét és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelmet, valamint elismeri a szülők jogát, hogy ők mondják meg, hogyan akarják nevelni a gyerekeiket olyan érzékeny kérdésekben, mint a szexualitás.

A gyermekvédelmi törvény kizárólag a gyerekek neveléséről és a kiskorúak védelméről szól, nem célja a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés, és nem vonatkozik a nagykorú állampolgárokra – mondta Répássy Róbert utalva a törvényt ért támadásokra, hozzátéve, hogy konstruktív partnerként állnak minden vita elé, de kiállnak amellett, hogy a gyermekek védelme nem képezheti ideológiai kérdések tárgyát. Kiemelte azt is, hogy az Alaptörvény tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, Magyarország tehát a legmagasabb szinten védi az emberi jogokat.

Király Nóra, a NőiSzem alapítója arról beszélt, hogy a tengerentúlról és Nyugat-Európából folyamatosan érkeznek az aggasztó hírek a kiskorúak LMBTQ-érzékenyítéséról, gyermekkori nemváltó műtétekről és hormonkezelésekről.

Ha nem mondunk egyértelműen nemet a jelenségekre, akkor a most felnövő generációk esélyei a szép és boldog életre, az élet továbbadására nyitott párkapcsolatra nagyban csökkennek – fogalmazott Király Nóra.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke friss kutatások eredményeivel támasztotta alá, hogy Magyarország gyerek- és családbarát ország. Egy európai felmérés szerint a magyarok mindössze egy százaléka gondolja úgy, hogy gyermek nélkül is jó élni, míg európai szinten ez az arány öt százalék – ismertette a KINCS elnöke.

Elmondta azt is, hogy magyar felmérések szerint a válaszadók 83 százaléka tartja fontos kérdésnek a gyerekek védelmét, 86 százalék szerint pedig az iskolában többet kellene foglalkozni a családi éltre neveléssel.

Utalva a népszavazás azon kérdésére, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?” közölte, egy tavalyi kutatás szerint a megkérdezettek 90 százaléka egyetértett azzal, hogy ne a tömegkommunikáció, hanem a szülők játsszák az elsődleges szerepet a gyerekek nevelésében.

Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője videóüzenetében azt hangoztatta, hogy minden olyan helyzetben fel kell emelni a szavunkat, amikor valaki tagadja a szülők neveléshez való jogát.