Hatezer vitéz erősíti a nemzeti öntudatot – 100 éves a Vitézi Rend

A Vitézi Rend nem magánhadsereg, hanem egy sokrétű, többek között hagyományápoló és karitatív civil szervezet. Vitéz gróf Molnár-Gazsó János szerint meg kell találnia a XXI. századi szerepét, megőrizve az alapító eredeti szándékát. A 100 éves Vitézi Rend főkapitánya nyilatkozott a Ripost7-nek.

Ripost7: Kilencven új vitézt avattak Budapesten, köztük posztumusz két régen elhunyt személyt is. Miért volt erre szükség?

Molnár-Gazsó János: „Azért, hogy történelmi igazságot szolgáltassunk. Pallavicini Antal őrgróf, ezredes 1956-ban a rétsági fogságból mentette ki és kísérte Budapestre Mindszenty József hercegprímást, ezért a tettéért 1957-ben halálra ítélték és kivégezték. Koszorús Ferenc vezérezredes pedig 1944-ben megakadályozta a csendőrpuccsot, és ezzel 250 ezer zsidó honfitársunk életét mentette meg. Már akkor vitézzé akarták avatni, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy minden egyes katonája vitéz lehessen, amire nem volt mód.”

Ripost7: Ma hatezer vitézt számol a rend, és a tagok száma évről évre gyarapszik. Ám így is csak negyedakkora a létszám, mint a két világháború között. Sokan mégis úgy gondolják, ez a jobboldal magánhadserege.

M-G. J.: „Legutóbb, ha jól emlékszem, Bolgár György vizionálta ezt. 2016-ban a kilátásba helyezett internetadó elleni tüntetéskor közleményt adtam ki, hogy a Vitézi Rend a törvényes magyar kormány pártján van. Arra kértem a vitézeket és magyar honfitársaimat, hogy ha kell, álljanak készen megvédeni a törvényesen megválasztott polgári demokratikus kormányt. Bolgár feltett szándéka volt, hogy rám bizonyítsa, magánhadsereget akarok az utcára vezényelni. Ennek persze az égvilágon semmi alapja nem volt. Ez egy civil szervezet, aminek a neve: Vitézi Rend. Az alapító, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó kikötötte, hogy vitéz csak az lehet, aki nem tagja szélsőséges pártnak. Azaz se nyilasból, se kommunistából nem lett, nem lesz, és ezután sem lehet vitéz.”

Ripost7: Horthy Miklós végakarata értelmében csakis független, szuverén Magyarországon működhet a Vitézi Rend, de csak a rendszerváltás után két évvel, 1992-ben tértek haza. Miért késlekedtek?

M-G. J.: „Időben érkeztünk. A mi értelmezésünk szerint csakis akkor szuverén az ország, ha az utolsó idegen katona is elhagyja.”

Ripost7: 1992-ben sokat hallatták a hangjukat, vitézeik díszőrséget álltak Horthy kenderesi újratemetésekor. Utána azonban mintha háttérbe vonultak volna. Elfogyott a lendület?

M-G. J.: „A rendszerváltás után sikk volt belépni, de a tagság nem volt valami aktív a szocialista kormányok idején, pedig ahogy az várható volt, alábbhagyott az érdeklődés.”

Ripost7: 2011-ben választották önt főkapitánynak, akkor azt mondta, nem lehet a múlt dicsőségéből megélni. Mi a feladatuk most?

M-G. J.: „A hadisírok gondozásása, karitatív segítség, katasztrófavédelem, hagyományőrzés és katonai-rendvédelmi képzés. Az elfeledett és ápolatlan hadisírokat országszerte gondjainkba vesszük. Nem vizsgáljuk az elhunyt katona nemzetiségét, mert azt tartjuk, a halálban mindenki egyenlő. Azt csak remélni tudjuk, hogy messzi idegenben az ott fellelhető magyar sírokról is hasonlóan gondolkodnak. A koronavírus-járvány alatt 45 egészségügyi intézménybe juttattunk el segélyszállítmányokat. Évek óta adományainkkal segítjük a szegényebb településeket. A Németországban működő karitatív csoport segítségével idén egy Mercedes tűzoltóautót állítottunk szolgálatba, Budapesten egy koraszülötteket szállító mentőautót szeretnénk működtetni.”

Egyenruha, kard, profi kommandós tisztek – többek közt ezekről is szó esik a Ripost7 január 11-én megjelent számában olvasható interjúban. A hetilapot keresd az újságárusoknál!