„Sokszor hallani, hogy a színház a legegyszerűbb műfaj, hiszen könnyű a recept: vedd a legjobb írót, ennek legjobb darabját (vagy írass vele egy darabot), kérd fel a legjobb rendezőt és a legjobb színészeket, és kész a siker. Akik azonban színházzal foglalkoznak, tudják, hogy ez nem egészen így van. Mert mi kell még hozzá? Az, hogy a Jóisten áldása körülölelje a vállalkozást. Valami hasonlót éreztem, amikor 2021 márciusában Lezsák Sándor felkért egy Szent Erzsébetről szóló musical megrendezésére” – árulta el
Cseke Péter, aki úgy vállalta a munkát, hogy még nem volt sem szövegkönyv, sem kész dalok, csak zenei alapok, dalvázlatok, amiket
Szikora Robi már évekkel ezelőtt elkészített.
Cseke Pétertől a megtudta azt is, hogy a jól együttműködő csapatban
Károly Kati zenei vezetőként dolgozik,
Szendrényi Éva a díszletért felel,
Berzsenyi Kriszta a jelmeztervező,
Pataki András a producer,
Kiss Gábor a hangszerelést készíti,
Madarász Zsolt a világítástervező,
Benkő Dávid és
Morvai Veronika a koreográfus.
Fotó: Metropol / M.K.
A közel 70 fős produkcióban 18 színész, 8 gyerekszereplő, 8 énekes-ensemble, 30 táncos, 2 kaszkadőr, 2 artista szerepel. A darab kettős szereposztással készül.
Királylány, szerelmes nő, édesanya, árvák és betegek gyógyítója
II. András lánya, Erzsébet. 1231-ben halt meg szülőföldjétől, családjától távol. A királylányt már életében szentként tisztelték. Ötévesen, a hatalmi érdekek mentén kiválasztott jegyeséhez küldték Türinigiába, elszakították testvérétől, otthonától, hazájától. Erzsébet szívét nem kérgesítették meg a szörnyű veszteségek. A kislányból életerős, tettre kész nő, édesanya vált. Menedékházat alapított árvagyermekeknek, kórházat a betegeknek. Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni. A mű nem csupán egy szent élettörténete. Szembenézés az emberi gyarlósággal és az emberi lélek önzetlen nagyságával. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja. Az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált. A szép, szerelmes nőé, aki megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és kiapadhatatlan.
Díszlet- és jelmezterv
A musical díszlete 47 jelenetet szolgál. Főbb helyszínek: Wartburg vára, Marburg, Esztergom, Pozsony. A díszlet és a jelmez korhű: a XIII. században, a képzőművészetileg és építészetében is gyönyörű gótika idején játszódik Erzsébet magyar királylány története. Csúcsíves kőablakokkal, középkori kúttal, épületekkel jelzik a tereket. A musical üzenete a XXI. századnak szól: Erzsébet ma is köztünk jár. Ezt a kettősséget igyekszik a díszlet bemutatni. Az álomszerű események 4 méter magasságban játszódnak.
Szereposztás
Erzsébet GYŐRFI ANNA / BÉKEFI VIKTÓRIA
Lajos VASTAG TAMÁS
Walter lovag DOLHAI ATTILA / BUCH TIBOR
II. András HORÁNYI LÁSZLÓ / DÓCZI PÉTER
Gertrúd SZEKERES ADRIEN / FÉSÜS NELLI
Zsófia VÁSÁRI MÓNIKA / AUKSZ ÉVA
Herman gróf SZEREDNYEY BÉLA / KASZÁS GÉZA
Magister Konrád SZABÓ P. SZILVESZTER
Guda VARGA VIVIEN / GRUBICS BLANKA
Izolda FÉSÜS NELLI / KATZ ZSÓFIA
Waltraud BECZ BERNADETTE
Volker CHAJNÓCZKI BALÁZS
Béla DÁNIELFY GERGŐ / PÁSZTOR ÁDÁM
Albert mester PUSZTASZERI KORNÉL / FARAGÓ ANDRÁS
Henrik PAPP ATTILA / VARGA SZABOLCS
Godehard RUSZ MILÁN / CSUHA LAJOS
Vincentius BARABÁS KISS ZOLTÁN / SZŰCS SÁNDOR
IX. Gergely VARGA MIKLÓS / BENKŐ PÉTER
Öreg koldus, császár GERDESITS FERENC
Ensemble
VENCZLI ZÓRA, SIRKÓ ESZTER, BALÁZS ZSÓFIA, KOVÁTS VERA
PAPP DOMONKOS, TÓTH-SZÉKELY ZOLTÁN, OLÁH BÉLA
Gyerekek
kis Erzsébet BAKOS KINGA
kis Guda TÓTH SZOFI
kis Hermann TAKÁCS FÜLÖP
kis Ágnes ÉS kis Zsófia (II. rész) JOBBÁGY ELMIRA
kis Béla ÉS kis Hermann (II. rész) REMÉNYI BETEND
